Szemészet, 1911 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1911-07-16 / 2. szám
97 helyezve máris készen van a következő sterilizáláshoz, vagy szükség esetén ismételt használathoz. Természetesen mi sem gátol abban, hogy ha kívánatosnak tartjuk, e helyett a száraz sterilizálást a kellő hőfokon V2 órán át folytassuk, úgy hogy a fűtés változtatásával a hőmérséket ezen idő alatt 150° körül, mondjuk 150 és 160 fok között tartsuk. Az előbbi mód azonban feltétlenül kényelmesebb. Még néhány részletet kell említenem, melyre kell, hogy kiterjedjen a figyelmünk. Fontos róla meggyőződnünk, hogy a kellő hőmérséket a sterilisatornak minden helyén elérjük. Erre legjobb maximalhőmérőket használni, melyeket egyes próbák megejtésénél a sterilisator különböző magasságú rekeszeibe s ezeknek is különböző helyére, sőt ha elég rövidek, magukba a dobozokba helyezünk. Továbbá lágyan forrasztott eszközök az ily magas hőfokra való hevítést nem bírják; a forrasztás megolvadhat. Ilyen eszköz azonban tudtommal csak egy fordulhat elő a szemmütéti praxisban: a recordfecskendő. Azért ezt vagy egészen mellőzzük és helyette egészen üvegből készült fecskendőt használunk, mint a milyen az ismeretes Luer-fecskendő, vagy pedig, minthogy itt nem szerepelnek a száraz kezelés előnyei s a főzősterilisator amúgy is állandóan rendelkezésünkre áll, ezeket főzéssel sterilisáljuk. A selyem a 150 fokra való felhevítést minden kár nélkül kibírja, azért mi a megfelelő dobozokba készen, tűkkel felszerelt varratfonalakat is szoktunk helyezni, éppen úgy tarthatjuk azonban a selymet állandóan antiseptikus folyadékban is. A dobozok akkorák, hogy egy műtéthez szükséges műszerek jól, áttekinthető módon elférnek bennük, minden műtéthez külön dobozt nyitunk ki. Oly eszközök, melyeknél megtörténhetik, hogy hibásak lehetnek (kések, lándsák, bár erről meggyőződünk, mielőtt a dobozba rakjuk őket), továbbá olyanok, melyek egy műtét folyamán ismételten kenhetnek, jó ha kétszeresen vannak meg a dobozban, nehogy egy eszközzel ismételten kelljen a szem belsejébe hatolnunk. A dobozt borító papirosra jegyzeteket lehet csinálni annak tartalmáról s az ilyen módon elkészített dobozt tetszésszerinti ideig sterilen eltenni, az használatra bármikor készen van. Mi jelenleg az eszközeinknek több mint felét állandóan sterilizálva tartjuk az egyes műtétek nevével jelezve, egyes dobozokban. Megengedem, hogy nagy műtéti forgalomnál ezen eljárás mellett akár kétháromszor annyi műszerre lehet szükség, mint különben. Ezek azonban megfelelőleg kevésbé vannak a használat által való romlásnak kitéve. Mindent összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy az eszközök szárazon való sterilizálása, különösen előzetes kifőzéssel kombinálva oly eljárás, mely asepsis, tiszta munka és kényelem szempontjából a legmesszebbmenő követelményeknek is megfelel. 9. Manu Emil: Az iriskicsúszás műtétéről. T. E.! Leber 1882-ben a XIV. heidelbergi szemészcongressuson egy hozzászólás alakjában ismertette eljárását az iriskicsúszás orvoslására. A közlés tehát elég régi, de úgy tudjuk, hogy nálunk mégsem tudott elterjedni. Mi sem tudtunk róla és Czermak kézikönyve hívta csak fel figyelmünket az eljárásra, hol a Leber rövid közlésében említett eljárás a legjobb módszer gyanánt van föltüntetve. Ez szolgáljon ment
