Szemészet, 1910 (47. évfolyam, 1-4. szám)

1910-05-08 / 1. szám

22

a bulbáris kötöhártya volt súlyosabban beteg, a fornix és torsális kötőhártyák csak másodlagosan a váladék izgató hatása alatt vórmesedtek meg.

III. Lefolyás, complicatiók, tartam és prognosis. A betegség lefolyása igen szeszélyes és változó. Majd diffuse az egész szemgolyó kötőhártyája támadja meg s másnapra már csak kisebb területre szorítkozik ; vagy sectorszerűen kezdődik s másnapra nyúlványokat bocsát a limbus felé, mikor is phlyctaenás persenéseket várunk. Ritkán keletkeznek a betegség fellépésével egyidejűleg viztiszta hólyagocskák a szaré hártyán, még ritkább a herpesszerű persenés. Prognosisa jó. Néha a keratitis herpetiformis csökkenti a látásélességet.

IV. Diagnosis. Az endogen subconjunctivitis diagnosisa biztosan megállapítható, ha egy gyorsan múló és könnyen recidiváló episcleritis oly fiatalabb korú egyénnél lép fel, ki azelőtt soha szemgyuladásban nem szenvedett s urethritise van vagy volt. Egy vagy több izületi gyuladás jelenléte csak megerősíti a diagnosist. Az exogen- és endogenfertőzések megkülönböztetése szempontjából fontosak a következő tünetek. Utóbbinál a megbetegedés mélyebb, kifejezetten a szemgolyó . kötöhártyájára szorítkozik, rendszerint ha nem is egyszerre, de mindkét szem megbetegedik, a váladék kevés, gyakran alig van, gonococcusokat nem tartalmaz. A gyuladás több kisebb időközökben egymásra következő rohamokban lép fel. Gyakoriak a corneán képződő hólyagok és izületi gyuladások. Előbbinél a gyuladás felületesebb, megtámadja az egész kötőhártyát, különösen a szemhéjak megbetegedése tűnik fel. Gyakran csak egyik szem beteg, a váladék igen bő, gonococcusokat tartalmaz. Lassan kezdődik, fokozatosan súlyosbodik s lassan múlik. Gyakori a haladó szarúfekély és a megvakulás. Ritka az izületi megbetegedés.

A gonococcusok kiválasztásával járó endogenfertőzés diagnosisa nagyobb részt elméleti feltevésen alapszik, mivel hogy eddig csak két biztosan felvehető eset ismeretes. Ilyen fertőzést akkor veszünk fel, ha mindkét szem beteg, igen enyhe lefolyású, a bulbáris kötőhártya van nagyobb mértékben megtámadva, ha izületi gyuladásokkal van komplikálva. (Ha esetleg recidivál s ha váladékában gonococcusok akkor sincsenek.)

Gyógyításra a szerző, ha szemhártyamegbetegedés nincs jelen, ungu. Pagenstecherit ajánl. Ha bővebb a váladék, lapisoldattal való ecsetelést. Archiv, für Ophthalmologie, LXXII. Rand. Heft 2. Vicas Gyula dr.

A Deutschmann-serum haszna a beteg szem gyógyításában GO újabb eset alapján. A. v. Hippel-tői. Szerző az ulcus serpensnek élesztőserummal való gyógyításában határozottan jó eredményeket lát. Jól lehet a serum nem minden egyes terjedő szarúfekélyt gyógyít meg, szerző a serum adását még a szárú felhasítása mellett is tanácsosnak találja. A. galvanocauterezést ezen eseteiben teljesen mellőzte, hogy lehetőleg átlátszó szarúhártyaheget kapjon, mert míg galvanocauterezésnél csak az esetek Vä-ban, addig a serumadással az esetek több mint felében ért el használható látást.

39 ulcus serpens cornae serumkezelésével a következő eredményeket érte el: Az esetek 51°/o-a tűrhetően használható látással (O' 1—0'7) gyógyult; 18%-a 1—5 méterről újjolvasással; 20%-ban megmaradt a bulbus formája és fényérzése; 5%-ban elveszett a szem. (1 eset phthisis bulbi anteriorral végződött, 2 esetben exenteratio bulbit végzett.)

Kielégítő sikerrel használta szerző a Deutschmann serumát 5 oly fertőzéses szarúfekély ellen, melyeket nem sorozhatott az ulcus serpens corneae osztályába.