Szemészet, 1909 (46. évfolyam, 1-4. szám)
1909-03-28 / 1-2. szám
21 Incisiones musculi recti sec. Ver-Operatio sec. Flarer ... ... ... 4 hoeff ... ... ... ... ... ... 2 „ „ Flarer-Kuhnt... ... 18 Incisiones musculi recti sec. Bias„ „ Hotz 10 kovics -......................- ........... 1 „ „ Feuer modif... ... 2 Antepositio musculi ... ... ... 5 Tarsectomia.................................. 65 Enucleatio bulbi ... ... ... ... 49 Operatio contra ptosim sec. EIsch-Exenteratio orbitae. . ................. 1 nig ------------------- ... ... 1 Operatio ectropii sec. Kuhnt ... 2 Operatio contra ptosim sec. Bias„ ., „ Sattler ... 11 kovics.......... ... ... ... ... 3 Operatio ectropii sec. Szymanowski 1 Operatio contra ptosim sec. Pagen-Solutio cicatr. palpebrae ... ... 1 stecher-Koster ... _ ... ... 2 „ „ „ et injec-Canthoplast. sec. Ammonmodif. _ 1 tio paraffini.. ... ... ... ... 2 „ ,, Blaskovics 34 Blepharoplastica sec. Dieffenbach 1 Solutio ankyloblepharontis— — 2 „ „ Arit ........... 1 Operatio epicanthi sec. Arit modif. 3 „ „ Kovács ... 1 Blepharorrhaphia .. ... ... ... 2 „ „ Fricke 14 Operatio colobomatis palpebrae „ 7 ., „ Richet 2 Exstirpatio chalazei ... ... _ 32 „ „ Burow i „ tumoris palpebrae ... 9 „ „ Knapp 2 „ glandulae lacrymalis 4 Anaplastica ... ... ... .......... 13 Dacryocystotomia .. ... ... ... 3 Ligatura sec. Gaillard-Arlt .. ... 2 Exstirpatio sacci lacrymalis 81 Operatio entropii sec. Celsus ... 11 Varia ... ............................... 9 Ignipunctura................................ Epilatio electrolytica ... ... ... 3 13 Összesen .......... 1629 A kimutatásokhoz nem kívánok ezúttal kommentárt fűzni, mert az eredményről több évi anyag összefoglalásával leszek majd bátor jelentést tenni. Csak annyit jegyzek meg, hogy az 541 trachomás beteg ápolási napjainak száma 16,972, az átlag tehát 31'3 nap, míg a 790 nem trachomásé 14,773, az átlag 18'7 nap volt. A trachomások ápolási napjainak feltűnő kis átlaga is arra vall, hogy trachomás ágyak szaporítására égető szükség volt, kivált, ha figyelembe veszszük, hogy a kórházban ápolt esetek csaknem kivétel nélkül a legsúlyosabbak közül valók voltak. A szegedi m. kir. állami szemkórliáz. Közli: Leitner Vilmos dr., egyetemi magántanár, igazgató-főorvos. A közegészségügyi kormányzat azon törekvése, hogy a szembajosok gyógyítását képzett szakemberek útján minél kiterjedtebb mértékben tegye lehetővé, több kórházi szemészeti osztály létesítésén kívül aránylag rövid idő alatt három önálló, új szemkórházat teremtett. A budapesti és brassói állami szemkórházak megnyitását csakhamar a Szegeden létesített hasonló intézet életbeléptetése követte. E három kórházzal a szembetegek befogadására szolgáló ágyak száma jelentékenyen emelkedett, a mi úgy közegészségügyi, mint sociális és kulturális szempontból óriási javulást jelent az előbbi rendkívül mostoha viszonyokhoz képest. A szegedi m. k. állami szemkórház emeletes épületét Szeged város által rendelkezésre bocsátott 2185 m2 területen Jendrássik Alfréd műszaki tanácsos úr tervei szerint Ligeti Béla szegedi műépítész, vállalkozó építette fel. A kórháznak Erzsébet-rakparti, a Tisza felé, keletre tekintő homlokzata 6tí'0 m., Árpád-utczai — délre néző -— oldala 30É0 m., Ipar-utczai, északi oldala 34 0 m. hosszú. A negyedik oldal tűzfaltól határoltan üres telek felé néz, a mely a szükségessé válható építkezés végett a kórház czéljaira van föntartva. Az erős betonalapozással ellátott souterrain padlója az előudvar felől 1'60 m., a hátsó
