Szemészet, 1909 (46. évfolyam, 1-4. szám)
1909-03-28 / 1-2. szám
22 udvar felől 1 • 10 m.-re van az utcza niveauja alatt, míg a földszint padlója 1-80 m.-re esik az utcza niveauja fölé. A főpárkány 110 m. magasan van a járda felett; a tetőzet kettős cserépfedéssel ellátott. A külső burkolat tégla és szemcsés vakolat. A helyiségek magassága a souterrainban: 3-00 m., a földszinten és emeleten: 4'00 m. Lépcsők gránitutánzatú műkőből készültek. Az egyes helyiségek padlói különbözők, nevezetesen a betegszobákban, műtőteremben, ápoló- és nappali szobákban hézagmentes dolomentpadozat; a kezelő-, vizsgáló-, tükröző-szobákban, valamint a folyosókon, fürdőkben, konyhákban és closetekben granitto-terrazzo ; iroda, főorvosi szoba és alorvosi lakásban amerikai tölgyfapadozat; a gondnok-, portás- és szolgaszobákban hajópadozat, a raktárhelyiségekben pedig téglaburkolat van. A falak a betegszobákban, fürdőkben és konyhákban L60 m. magasságig olajfestés, ezenfelül színes enyves festéssel; a műtőteremben 2'00 m., a kezelőkben L60 m. magasságig zománczfestéssel vannak ellátva; a többi helyiségek festése olyan mint a kórtermeké, azzal a különbséggel, hogy az olajfestés csak 30 cm. magasan terjed fel. A fűtés Meidinger-rendszerü befalazott cserépkályhákban történik; a nagyobbak a falakba alkalmazott nyílásokon át 2—3 helyiséget fűtenek. Szellőzésről a falba vezetett, alsó és felső szabályozható rostélylyal ellátott Volpertféle szellőztetők gondoskodnak. A vízszükségletet a városi vezeték artézi vize fedezi. A világítás a kórtermekben villamos, a souterrainben gáz, a többi helyiségekben kombinált lámpákkal történik. Villamos csengőhálózat az épület több helyiségét köti össze; a városi távbeszélőnek a kórházban egy fő- és egy mellékállomása van. A kórház felépítése 250,000 koronába került, a mely összegből 45,000 korona jut a belső felszerelésre és berendezésre. A világos, száraz souterrainben a szolgalakások, raktárhelyiségek, a mosókonyha, szárító-, mángorló- és vasaló-szobák nyertek elhelyezést. Földszinten van a kapus lakása (2 szoba és előszoba), gondnoki iroda, felvételi szoba, váróterem, továbbá a vizsgáló-, tükröző- és kezelő-helyiség. A 34-0 m. hosszú, csapó üvegajtókkal elrekesztett folyosó két végén van a két teljesen részarányosán elhelyezett nagy kórterem, (12* 15 X 6*25) melyet a folyosótól tágas nappali (11‘64X3'85) választ el. Ez utóbbiból nyílnak: a mosdó- és fürdőszoba, closet, teakonyha, az ápolónő szobája, valamint 2 kisebb betegszoba, melyek közül az egyik elkülönítés czéljából 3 ágygyal, a másik gyermekek részére 4 ágygyal szereltetett fel. A nagy kórtermek mindegyikében 14 ágy van. Ugyancsak a nappaliból nyílik a tágas, ponyvával fedhető s az udvarra tekintő terrasse. A földszintnek a betegek bejárására szánt oldal ellenkező részén van a főzőkonyha, a mosogató és tálaló helyiséggel s az éléskamrával, s a díjnok lakása (1 szoba). Az Ipar-utcza felől külön bejárat vezet e helyiségekhez, mely a szállítmányok bevitelére szolgál. Az emeleten a kórtermek elhelyezése ugyanolyan, mint földszinten, azzal a különbséggel, hogy a nappaliból nyíló két kisebb különszoba 2—2 ágyra van berendezve. A kezelőszoba azonos nagyságú a lentivel, míg a többi helyiségek az emeleten rendeltetésökhöz képest nagyságukban eltérnek a földszintiektől. Nevezetesen a tükröző- és várószobáknak megfelelő részek megkisebbíttetvén, operatiós előkészítőnek, illetve főorvosi várószobául szolgálnak, a kettő között foglal helyet a tágas s igen jól világított operálószoba. Az igazgató fogadó szobája megfelel az alatta levő gondnoki irodának. Emeleten van még az alorvos lakása (két szoba, előszoba, fürdő és closet), a laboratóriumi helyi
