Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
214 fiúcskát lVä évvel ezelőtt homlokon lőtték, a jobb külső szemzug mellett behúzódott heg van, a golyó behatolási helye. Úgy a felső, mint az alsó szemhéj vivőeres edényhálózata kitágult, az alsó szemhéj egészen kékes. A szemteke kidülledt. A tarsalis és bulharis kötőhártya vénái szintén tágak, kacskaringósak, a limbust egész venahálózat veszi körül. Visusa 5/t ? A szemfenéken a reczehártya összes vénái tágak és kacskaringósak, a vena centralis felső ága, mielőtt két ágra oszolnék, egyenes tiikri képben majdnem 2 mm. vastagsággal bir, a reflexszalag rajta igen széles, sokkal szélesebb, mint az artériákon, a vena mediana és maculáris szélesek és kacskaringósak. A papilla nem duzzadt, normális. A szemhéjak, a bulbaris kötőhártya, a reczehártya vénáinak tágulata, visszeres vérbősége alapján meg lehet pontosan állapítani, hogy a vena ophth. sup. és inf., valamint a vena centr. retinaeben valami akadály van, valami azokat összenyomja. A frontális és sagittális irányban felvett Röntgen-lemezek azt mutatják, hogy a golyó darabjai — áthatolva az orbitán — a fossa pterygoidea vagy a sinus sphenoidalis közelében megakadtak. Műtét útján a golyó darabjait eltávolítani felesleges, talán lehetetlen is, mert a gyermek jól érzi magát, a szem is megtartotta látóképességét. Érdemesnek tartottam a gyermeket a bemutatásra, mert hasonló kórképet és szemfenéki leletet észlelni ritkaság és kísérlet lítján sem lehetne meggyőzőbben bemutatni a szem vivőeres edényrendszerében fellépő akadályt, azaz a fővenák compressiojának tüneteit. 6. Fejér Gyula bemutat egy 36 éves nőt, kinél a bal szemén mély scleritis után a szemteke alsó negyedében egy 2 mm. magas, kis borsónagyságú daganat támadt, mely a reczehártyát leválasztotta. Körülötte kisebbnagyobb sárgásszínű foltok támadtak. A nő más szerveiben is található tuberculosis. A szem jelenleg izgalommentes, de visusa mindjobban csökken, jelenleg 4/70. Félévig tartó tuberculin-therapia eredményhez nem vezetett, a folyamat haladt előre. 7. Szily Adolf: Membrana pupillaris perseverans esete. Előadó egy 17 éves ifjúnak arczképét és szivárványhártyáinak rajzát mutatja be. Az arcz veleszületett eltorzulást mutat, mely úgynevezett arczrés (Wangenspalte) abortiv alakját képezi. A szem azt a benyomást teszi, mintha kettős irise volna, mely egy mellső, helyenként likacsos, hézagos lapból és e mögött a tulaj dón képeni irisből áll. A mellső lapnak épen úgy mint a hátulsónak szabad kerek széle van. Mindkét szem glaucomás volt. A jobb szemből iridectomia útján nyert szivárványhártyarészlet górcsövi készítménye mutatja, minő hatalmas az az accessorikus szövet, mely az irisböl kinő. Bemutató véleménye szerint, nem szabad a membrana pupillaris ilyen, vagy ehhez közel álló alakját az embryologiai membrana pupillaris puszta maradványának tekinteni, mert ez utóbbi legerősebb kifejlődési stádiumában nem egyéb mint egy finom edényhálózat. Ily hatalmas hártyás képződmények annak derivatumai ugyan, de csak bizonyos pathologikus növekvési inger vagy ösztön következtében fejlődnek. A lelet részletes közlemény tárgyát fogja képezni. 8. Schiller Vilmos: A köny- és nyálmirigyek együttes megbetegedése.1 T. E. ! Sz. A. 21 éves egyetemi hallgató f. é. május 21.-én azon panaszszal jelentkezett a budapesti áll. szemkórházban, hogy 3 hó óta mindkét 1 Bemutatás a budapesti m. kir. állami szemkórházból.
