Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
213 Egy év múlva (1903. julius hó) a beteg újból felvételét kérte 2 hó óta tartó jobb szemén fellépett baja miatt. A jobb szemén érett hályogja volt; a cornea alsó fele zavaros; ciliáris izgalom; iritis. Jó fényérzés és localisatio, fokozott belnyomás. A bal szem teljesen békés; hosszan ovális, fekete rés az irisben; látása convex 12’0 D. üveggel = 6/2o. Három havi lokális és általános kezelés után (borogatások, atropin, izzasztás, kenökúra) a beteg hazabocsáttatik. A kórházból való távozásakor a cornea alsó V3-ában sűrűn praecipitatumok vannak, mély csarnok, zavaros, fakó iris, középtág, sok helyen lenőtt, csipkés papilla. jó projectio, fokozott tensio. Bal szem állapota mint felvételkor. A beteg végül ismét három hónap múlva jelentkezik a jobb szemében levő rendkívül heves fájdalmakkal, melyek másfél hónapig tartó minden kezeléssel daczolnak. Mivel ezen idő alatt egyrészt a tensiót leszállítani nem sikerült és a fényérzés is kialudt, február hóban megtörtént e szemnek szükségessé vált enucleatioja. A beteg jelenleg az ophthalmia sympathicát okozó szemével convex 12’0D.-val 6/io-et lát. Hozzászólások : Grósz Emil a Szemészetben (1901!. évi 1. szám.) esetet közölt, kinek jobb szemét ökör döfte meg; 1894-ben, félévvel később bal szemén sympathiás gyuladás keletkezett, ez meg is vakult s a fájdalmak miatt enucleálni kellett. A sérült szem látása 5 3i>-ra javult. Az enucleált szem vizsgálata kiderítette, hogy e szemben is az nvea olyan gyuladása volt, a milyent a sympathiás gyuladást okozó sérült szemben szoktunk találni. Épen az ilyen szemek értékesek a sympathiás gyuladás pathogenesisének felderítésére. Mohr Mihály 1888-ban az izr. kórházból Szily osztályáról közölt a „Gyógyászatiban egy esetet, melyben az első, fadarabbal sérült szem után fellépett sympathiás szemgyuladásban megvakult a második szem, míg az első, még látással biró szem megnyugodott és megmaradt. Azzal fejezte be akkori közlését, hogy óvatosak legyünk a még látó első szem enucleatiójának javasolásával. Schwitzer Hugó hasonló esetet észlelt. 1907-ben operált az izraelita kórházban egy hályogot (bal szem); sima műtét után (sok secundaria) iritissel gyógyult. Távozáskor V. 6/70. Két hónappal később jelentkezik a jobb szemen ophthalmia sympatica kórképével, tensioemelkedés miatt sclerotomia, majd hosszabb szokásos kezelés után, miután a szem nem nyugszik meg, enucleatio. Bal szemen többszörös iridotomia után visus jelenleg 3/7o. Hozzászólt még Hoór Károly is. 4. Mohr Mihály : Papilla n. optici typusos kivájulása. (10. ábra.) T. E. ! 42 éves nő, a kit 18 évvel ezelőtt már a. Budapesti kir. Orvos egyesületben bemutattam. A bal papilla n. opticin a külső alsó quadransban van egy nyolczad papillányi, a papillaszéllel határos tojásdad, szürkés, sötét nyílás, melynek közepe világosabb és melynek feneke nem látható. A Szily által a typusos excavatiók közé emelt papillalyukak kategóriájába tartozik. V = 5/io Hm 10 DV = 5/7. Tükörrel 2-0 DH. Látótér szabad. 5. Fejér Gyula: A vena ophthalmicák compressiojának vagy részleges thrombosisának esete. T. E.! A felolvasásomban említett esetet van szerencsém bemutatni. Ezen 11 éves
