Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
200 műtétnél, onnan tudtam meg, hogy kétoldali világrahozott ptosis esetében összehasonlításul az egyik szemet Elschnig1 szerint operáltam, míg a másikat a közölt mód szerint. Elschnig operálása a levator előrevarrásának nézetem szerint legtökéletesebb módja s ámbár maximális eredményre törekedtem, a tarsus kimetszéssel kombinált előrevarrás mégis nagyobb hatású volt, noha Elschnig kívánságához mérten a kivánt hatás háromszorosával rövidítettem meg a levatort, míg a másik szemen csak kétszer akkora kimetszést végeztem. Ezen eset tehát arra vall, hogy a szemhéj hátulsó felületének megrövidítése fokozza az előrevarrás hatását. Az operálás indicatioját illetően meg kell még jegyeznünk, hogy mint más előrevarrás után is, hasznot csak akkor várhatunk, a midőn a szemhéjemelőnek még valamely működése van. Az azután mindegy, hogy a ptosis világrahozott-e, vagy szerzett. A levator teljes bénulása esetén természetesen csak oly operálásról lehet szó, mely a szemhéj emelését más izom működése körébe vonja. A műtétet mint jó eredményt adót a szaktársak szives figyelmébe ajánlom. 7. Csapodi István: A szeinpillúk kevéssé méltatott bajai.2 Engedje meg a tisztelt Egyesület, hogy a Poliklinika jubileumi kötetébe szánt dolgozatomnak kivonatát tisztelt Közgyűlés elé terjeszszem. 1. /mplantatio cilii. A szemészeti kézikönyvek megemlítik ugyan, hogy valami, a szemrésbe jutott idegen test, köztük pillaszőr is, bejuthat a könycsövecskébe, de ennek semmi jelentőséget nem tulajdonítanak, sőt a bejuthatás módját sem magyarázzák. A Graefe-Saemisch-iéle nagy gyűjteményes munkában Schirmer azt magyarázza, hogy a könymirigyek váladékát a szemhéjak verödése tereli a belső szemzug felé a könypontokba, de e magyarázat ellenére azt állítja, hogy ha kjhullott szempilla jut a szemrésbe, az többnyire a hegyével jut bele a könycsövecskébe. Én elég gyakran láttam, hogy az egyik vagy a másik könypontból szőr áll ki - nagyobb ambulantián majdnem minden évben láthatni egy-két ilyen esetet — de majdnem mindig a pilla töve rejtőzik a könycsövecskében s a hegye áll ki belőle. Ezt természetesnek is kell tartanunk, ha arra gondolunk, hogy pl. a folyó vízzel elsodródó fa a tömegesebb, nehezebb részével fordul a víz folyása irányába. így van ez az ú. n. rivulus lacrymalisban is. Kivételesen láttam azt is, hogy a szőr töve állott ki az alsó könypontból, de az ilyen eseteket úgy magyarázom, hogy a felső szemhéj belső végének valamelyik pillája a szemrés csukódása közben juthatott a hegyével az alsó könypontba s így maradt benne. E felfogásomra világot vet az az egyetlen esetem, a mikor egyik felső szemhéji Meybom-mirigyből állott ki egy pillaszőr, tövével lefelé, tehát az alsó szemhéj egyik pillája fúródott egyik felső Meybom-mirigy nyilásába. A könypontból kiálló pilla izgatja a kötőhártyát s úgynevezett szemzugi hurutot okoz. Fel kell vetnem annak lehetőségét is, hogy ilyen észre nem vett beékelődés során a könytömlőbe sülyedő szőr nem okozhat-e utóbb könytömlői gyuladást. 2. Inversio cthorum. A pilla beékelődésénél jóval gyakoribb a felső szemhéj végső négy pillájának a külső szemzugban való elrejtezése, a mi a külső szemzugban okoz 1 1 Czermak. Die augenärtzL Operát. 2. kiadás, I. kötet, 273. lap. 3 A közgyűlésre beküldött dolgozatot a titkár ismertette.
