Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
201 catarrhus angularis-t. Ha az ilyen befordult s a felső szemhéj alá csíptetett pillák alá kutatót dugunk, szépen kiegyenesednek s ekkor meglepődve látjuk, hogy a szemrésből kibuktatott néhány szőr jóval hosszabb a szomszédjainál. Nem dönthetem el, vájjon már eredetileg is hosszabbak voltak-e s hogy ez a hosszabb voltuk disponálta-e őket a becsiptetésre, avagy elrejtőzött állapotukban indultak-e nagyobb növekedésnek. Én ki szoktam őket tépni. 3. Cysta dermoides bulbi. Egy 18 éves leány jobb szemének nagyobb ophthalmiájával járt hozzám. A mikor a gyuladás szűnni kezdett, a szarúhártya külső széle mellett phlyctaenaszeríí fehérlő göb tűnt elő a duzzadt kötőhártyából. Mikor ezt vizsgálgattam, megvallá, hogy kis kora óta megvan szemén az a csomó, sőt egy szőrnek kell benne lennie s hogy épen azért lett ilyen gyuladt a szeme, mert ő maga akarta a szőrt kihúzni. A gyuladás teljes szüntével egy kendermagnyi gömbölyded kis daganatot láttam a szarúhártya széle melletti kötőhártyában, a gömbből egy jól fejlett, sötétbarna pillaszőr nőtt ki a szemtekére merőlegesen. A szőrt ki akarta huzatni, én ellenben arra akartam rávenni, hogy a kis daganatoeskát engedje levágnom. Azonban a másnapra kitűzött kis műtét elmaradt, mert a beteg többé nem jött el hozzám. A cysta belsejét e szerint nem vizsgálhattam meg, de a szemtekére tévedett pillaszőr fejlődését csakis dermoidból magyarázhatom. 4. Szokatlan élősködő. Egy betegem turistáskodás után jött hozzám azzal a panaszszal, hogy napok óta valami kellemetlenséget érez a szemén. A felső szemhéj szélén, a pillaszőrök között, vörösbarna, lencseforma, lapos, 2 mm. átmérőjű állatkát találtam, melyet csípővel könnyen le lehetett venni. Az állatka kulláncsnak (ixodes) bizonyult, még pedig egy entomologus barátom véleménye szerint a gyíknak egyik élősködője volt. Hogy nem tapadt erősebben, nem szíttá magát tele vérrel, abból magyarázom, hogy a pillaváz (tarsus) tömöttsége miatt az állatka nem fúródhatott be fejével. 8. Markbreiter Irén: Traumatikus cyklodialysisek.1 Egy igen ritka, az irodalomban talán egyedül álló szemsérülés kórszövettani leírását óhajtom itt adni, egy tiszta traumatikus cyklodialysisét, hol a series-metszetek legbehatóbb átvizsgálásakor sem lehet kimutatni valamely folytonossághiányt a corneán vagy sklerán. Hogy ily eset histologiai vizsgálatra még alig került, abban rejlik, hogy nehezen juthat hozzá a szemész; mert ily módon sérült szemek nem kerülnek enucleatiora, mert sem veszélyt nem rejtenek magukban a másik szemre nézve, sem kínzó fájdalmat nem szoktak okozni a betegnek. Ezen esettel kapcsolatban még néhány traumás cyklodialysis szövettani leírását adom, melyek elég ritkák ugyan, de még sem oly ritkák, mint az első, t. i. komplikálva vannak más elváltozásokkal; de ezek egyikénél-másikánál is sok érdekes elváltozás van, melyek miatt érdemesek a közlésre. Nem érdektelen, hogy a leírandó kórszövettani elváltozásoknak milyen elváltozások feleltek meg az élőben, ezért minden szövettani lelet előtt röviden közlöm az illető kortörténetekből a főbb, jelentősebb adatokat. 1 1 Közlés a bécsi II. számú szemklinikáról, Salzmann tanár szövettani laboratóriumából. -— A közgyűlésre beküldött dolgozat.
