Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
196 centr. retinae edényrendszerében valami akadály van, valami azokat összenyomja, vongálja, mielőtt azok a sinus cavernosusba öndenének. Az előzményekből tudjuk, hogy a fiúra reálőttek és a golyó az orbitába hatolt. A frontális és saggitális irányban felvett Röntgen-lemezek azt mutatják, hogy a golyó darabjai — valószínűleg áthatoltak az orbitán — és az orbita csonttölcsérének hátsó részében a sinus sphenoidalis vagy a fossa pterygoidea közelében a csontban megakadtak. A mellékelt fényképen is láthatók e viszonyok. Műtét útján a golyó darabjait eltávolítani felesleges és talán lehetetlen is, a gyermek jól érzi magát, a szemet illetőleg pedig várakozó álláspontra helyezkedhetünk. Egy dolgot azonban nem hagyhatunk figyelmen kívül, a pulzáló exophthalmus vagy aneurysma arterio-venosum diagnosisának kérdését, mely szintén agyalapi csontrepedés vagy sérülés után szokott fellépni; de sem a szemtekére helyezett kéz nem érez pulsatiót, nem hallunk fúvózörejt vagy zúgást a szemteke környékén és a fiú sem panaszkodik zúgásról a fejében. A ritka kórképhez hasonlót az irodalomban csak egyet találtam; A sanfranciscoi szem-, fül-, torok- és gégetársaság 1900. év júniusi ülésében Redmond Payne a sinus * cavernosus bántalmának egy esetét mutatta be melynél a jobb szemöldök vivőereinek állandó varicosus tágulata és a jobb reczehártva vivőereinek kacskaringóssága volt észlelhető. A jobb fül meg volt támadva, a mennyiben a sziklacsontot felvésték. Bemutató a sinus cavernosus részleges thrombosisát feltételezi, mi a visszeres vér pangását előidézhette. A felsorolt három kórtörténet eléggé igazolja, hogy adott esetben a szemorvostól várnak útbaigazítást a diagnosist, therapiát és prognosist illetőleg. Különösen a sinus cavernosus thrombosisa és orbitalis phlegmone közötti differentiális kórisméjének kérdése nagyon fontos és döntő említett szempontokból. Bylsma közölt egy esetet, midőn egy 30 éves nő, betegágyának 7. napján egyszerre rázóhideget kap, fájdalmat érez, szemhéjai megduzzadnak, jobb szeme kidülled, a jobb regio mastoidea megduzzadt és jobb szeme megvakul. Mindannak daczára, hogy a fülmögötti tájék duzzanata jellegzetes a sinus cav. thrombosisára, az orbitális gyuladás kórisméjét állította fel, mert az agyi tünetek igen csekélyek voltak. A geny 36 óra után áttört, a beteg meggyógyult, •de a jobb látóideg elsorvadt és a szem megvakult. Idézett esetből is kiviláglik, hogy legfontosabb körülmény az agyi és orbitalis jelenségek csoportosulása, bár mindkét esetemben a betegek az eszméletet, reagáló és felfogó képességüket még akkor is megtartották, midőn a thrombosis kórképe már teljesen kétoldalilag kifejlődött. Érdemesnek tartottam szaktársaim figyelmét felhívni e ritkán előforduló, érdekes kórképre. Hozzászólt: Hoór Károly. 6. Blaskovics László: A ptosis megszüntetése a szemhéj liátulsó rétegének megrövidítésével és a szemhéjemelő előrevarrásával. T. E.! A budapesti kir. orvosegyesületben 1905-ben a trachomaellenes kötőhártya- és tarsuskimetszésekről tartott előadásomban jelentettem, hogy ezen operálások után egyszer-másszor a felső szemhéj szélének feljebbhúzódását és ■erősebb íveltségét tapasztaltam. Kifejtettem, hogy ezen anomália a levatornak a tarsus sebszéléhez való húzódása által támad, a mint utólagos operálások alkalmával kiderült. Tapasztalva még azt is, hogy a trachomások szemhéjlelógása az excisioval mindig tökéletesen megszüntethető, arra a gondolatra jöttem, hogy nem lehetne-e az áthajlás és tarsuskimetszés ezen hatását más okból származó ptosis ellen is felhasználni ?
