Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
191 anyagot kinyomni, a többi esetben könytömlőbeli pangás nem volt kimutatható. 3 esetben, hol a váladékban igen sok pneumococcus volt, megkíséreltem a könytömlőt átfecskendezni. Az egyiken ez igen könnyen sikerült, a másik kettőn azonban a befecskendezett folyadéknak csak egy része ment át a könnvorrvezetéken. másik része visszafecskendezödött. Egyéb kisérő társinfectiót illetőleg Koch- TFeefcs-conjunctivitist egy esetben sem volt alkalmam észlelni. Az eddig felsorolt eseteket leszámítva, 80 marad, melyben különböző számú xerosis, staphylococcus s 1—2 pneumococcuson kívül egyebet nem találtam s ezeket „negatív esetek“ néven foglaltam össze. Vizsgálataim eredményét tehát a következő táblázatban tüntethetem fel: Klinikai megjelenés Észlelt esetek száma Diplobacillusinfectio Pneumococcus és diplobacillusinfectio Pneumococcusinfectio Negativ esetek Élénkebb gyuladásos tünetekkel járó, frissebb keletű trachoma ... ... ___ ... 13 1 12 Ügynevezett chronikus trachoma................... ... 77 7 — 8 62 Egészen vagy majdnem egészen forradásosan gyógyult trachoma ... ... ... ... ... 10 1 2 1 6 Összesen ___ ... ... 100 9 2 9 80 Vagyis 100 eset közül 20 esetben kísérte társinfectio, 80 esetben pedig egyedül állott a trachoma. Az az érdekes, hogy épen azon 13 esetben, hol a szokottnál élénkebb gyuladásos tüneteket észleltünk, s leginkább vártunk társinfectiót, egy kivételével negatív volt a bakteriológiai lelet. A hevesebb gyuladásos tüneteket tehát a trachoma maga produkálta. Mindcnik esetben a trachoma a beteg bemondása szerint néhány hetes vagy hónapos volt, s a kötőhártyán forradások nem látszottak. Egyik esetünkben, a hol az egyik szemen 3 hét óta fennálló különösen heves gyuladásos tünetek mellett számtalan friss kocsonyás csomót találtunk, acut trachomára tettük a diagnosist. Ebben az esetben is negativ volt a bakteriológiai lelet. Figyelembe véve, hogy a megvizsgált beteganyagban csak ez az egyetlen egy eset adta igazán az úgynevezett acut trachoma képét, nem érzem magam feljogosítva arra, hogy az említett negatív eset alapján a feltett kérdés II. felére felelhessek. Nagyobb számú ilyen „acut trachoma“-eset megvizsgálása szükséges ahhoz, hogy eldönthessük, hogy vájjon a trachoma kórokozója önmagában is tud-e ophthalmia-szerü tüneteket létrehozni, avagy az ilyen egészen acut jelenségek csak társinfectio eredményei-e. A mi a vizsgálataim eredményének gyakorlati oldalát illeti, azt tartom, hogy a fent közölt adatokat figyelembe véve, a bakteriológiai vizsgálatnak a követendő therapiában is jó hasznát vehetjük. Különösen áll ez a Morax- Axenfeld-féle diplobacillussal való vegyes fertőzésre. Tudvalevő, hogy a diplobacillus-conjunctivitisnek a trachoma therapiájában alig szereplő ZnSOr úgyszólván specifikus ellenszere. Viszont ez a hurut az AgN03 vagy egyéb adstringensel való orvoslásra alig vagy egyáltalában nem javul. Ha már most
