Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
176 Ha a gömbsejtek viselkedését jobban megfigyeljük, úgy találjuk, hogy az tulajdonképen analogus folyamat a trypanosomainfectionál a szervezetben mindenütt fellépő elváltozással, t. i. a phagocytaképzéssel. A gömbsejtek legnagyobb része átalakul phagocytává, a parasitákat igyekszik magába fölvenni, megsemmisíteni, a mit a sok trypanosomatartalmú phagocyta bizonyít. A bevándorló parasiták nem provokálnak igen heveny lobosodást, a polynucleáris leukocyták száma is elenyésző csekély a gömbsejtek nagy számához képest. így tehát a gömbsejtes beszűrődés képződését a szervezet védekezésmódjául tekinthetjük a trypanosomákkal szemben, a szervezet épen úgy igyekszik a szem szöveteiben a phagocytosis útján a trypanosomák felszaporodását meggátolni, mint azt az összes szervekben látjuk. Egy, mondhatjuk subacut gyuladás lép föl a trypanosomák behatására, melynek gömbsejtjei mint phagocyták szerepelnek. Hogy miképen folyna le tovább a gyuladás, nem tudom, mert a szövettani vizsgálathoz felhasznált állataim, a mint a cornea ereződése épen megkezdődött, elpusztultak. Legutóbb végzett oltásainknál, melyeket Hoor tanár úrral együtt végeztünk, sikerült jóval későbbi stádiumokat is kapni, melyek azonban szövettanilag még nincsenek feldolgozva. Tehát vizsgálataim szerint a trypanosomával inficiált állatnál a szem megbetegedhetik a trypanosomáknak a szem különböző szöveteibe történt kivándorlása útján, melyre a szervezet subacut gyuladással felel. A gyuladásban részt vesznek a sclera és cornea is, részben vizenyős duzzadás, részben fibroblastaképzés által. A cornea elhomályosodását szintén a lobos oedema okozza. 2. Bálint Kezső (vendég): Az érző ideg-gyökök viselkedése neuritis retrotmlbaris eseteiben. Előadó azon vizsgálatainak eredményéről számol be, a melyeket neuritis retrobulbarisban szenvedő egyének idegrendszerén végzett. E vizsgálatokra egy eset észlelése indította, a mely esetben alkoholos eredetű neuritis retrobulbaris mellett nagyfokú kiesések mutatkoztak az érző idegrendszer területén (speciálisan a fájdalom- és hőérzésben), a mely kiesések segmentszerü elterjedést mutattak. A kiesések gyökneuritisre vallottak. Huszonkét neuritis retrobulbarisban szenvedő egyént vizsgált, a kik közül 12-nél alkoholos eredetű, 6-nál nicotinos eredetű és 4-nél vegyes a neuritis. A 22 eset közül 16 esetnél talált elváltozásokat. Ez elváltozások a fájdalomérzés csökkenésében vagy kiesésében nyilvánultak és csekély intensitásúak voltak. Ez érzési kiesések elterjedése szintén segmentszerü volt és bizonyos ideggyökökre terjedt ki. E megbetegedett ideggyökök között leggyakrabban, majdnem minden esetben helyet foglalt a VIII. nyaki és I. háti gyök, továbbá a III., IV., V. háti gyök és valamivel ritkábban az V. ágyéki és I. keresztgyök. Egyes esetekben más gyökök területén is talált elváltozást. A kiesések a nicotinos esetekben hasonlóan mutatkoztak, mint az alkoholosokban. Ez eredményekből azt a következtetést vonja 1. hogy a neuritis retrobulbaris nem a látóidegnek helyi megbetegedése, hanem részjelensége egy általános rendszermegbetegedésnek, az érző gyökök rendszerének és főleg azért áll előtérben, mert a látóideg rostjainak megbetegedése hamarább jut tudatára a betegnek, mint egyéb gyököké. 2. E vizsgálati adatok egy újabb bizonyítékot szolgáltattak arra vonatkozólag, hogy a látóideg- és az érzőgyökrendszer pathologikus körülmények között egészen egyértelmű viselkedést mutat. A betegség képe hasonló lehet a kezdődő tabes képéhez, speciálisan akkor, ha tabeses látászavar atypikusan jelentkezik.
