Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)

1908-07-26 / 2-3. szám

171

Wecker: Thérapeutique oculair. (Paris, 1879. p. 176.)

Weckcr-Landolt: Traité complet d’ophthalmologie. (Paris, 1883. 1'. 2. Fascicule I. p. 141.)

Wecker-Masselon : Manuel d’ophtalmologie (Paris, 1889. p. 214.)

Wetter : Die Krankheiten des menschlichen Auges. (III. Auf 1. Wien, 1828. S. 152.)

Wessel;/: Schädliche Wirkung des unverdünnten Suprarenins auf das Hornhautepithel. (Bericht über die 28. Versammlg. der oplith. Gesellsch. Heidelberg, I960. S. 69.)

Wiesinger: Ueber das Vorkommen von Entzündung der Iris und Cornea bei Diabetes mellitus, (v. Gräfes Archiv 1885. XXXI. Jahrg. Abt. IV. S. 203.)

Wilbrand u. Staelin: Ueber die Augenerkrankungen in der Frühperiode der Syphilis. (Hamburg u. Leipzig, 1897. S. 23.)

Wärdinger: Experimentelle und anatomische Untersuchungen über die Wirkung des Cocains auf die Hornhaut. (München, med. Wochenschr. 1886. Nr. 8, 9 u. 10.)

Zaunert: Zur Ätiologie der bei Keratitis parenchymatosa vorkommenden Gelenksaffectionen. (Inaug.-Dissert. Greifswald 1900.)

Zehender : Handbuch der gesummten Augenheilkunde. (Stuttgart, 1874. III. Aufl.)

Zimmermann : Bemerkungen zu dem von Schnitze mitgeteilten Fall von tuberculöser Iritis und Keratitis parenchymal (v. Graefes Archiv 1897. Band XLIV. Abt.2. S. 258.)

77. a.: Ueber einen Fall von Keratitis parenchymatosa tuberculosa, (v. Graefes Archiv 1895. Band XLI. Abt. 1. S. 215.)

Zossenheim: Augenerkrankungen bei Mumps. (Beiträge z. Augenheilk. 1892.

W. Heft. S. 68.)

Hozzászólások:

Mohr Mihály: Engedje meg a tisztelt egyesület, hogy előadó úrnak kimerítő és érdekes előadásához néhány adattal hozzájáruljak. Mondani valóim részben igazolják az előadottakat, részben néhány új adatot tartalmaznak.

A Bródy Adél gyermekkórházi osztályomon 1897—1907-ig, 11 év alatt megfordult 22,013 szembeteg. Ezek közül keratitis parenchymatosa volt 187 eset = 0'81°, o. A 187 eset közül fiú 90 = 48T2°/o, leány 97 = 51'880/o.

Egy éven alul volt 2 = l'06°/o

1—3 éves „ 20 = 10’6 °/0

4—7 „ „ 68 = 36-360/0

8—14 „ „ 97 = 51-89 °/o

Tehát egv éven alul alig fordul elő, legtöbb 4—14 év között. Pedig az egy éven aluli gyermekek száma 2467 volt, az egész anyagnak ll'20°/o-a.

Osztályomon mint fekvő beteg orvosoltatott 82.

Ezek közül gyógyult 50 = 60'48°/o javult 30 = 36-58 °/o gyógyulatlan 2 = 2'64°/o

A javult esetek nagy száma a gyógyultakéhoz képest onnan van, hogy külső okokból aránylag korán, már 4—6—8 hét múlva a gyermekek elhagyják a kórházat.

A fekvő betegek közül lues kimutatható volt 78‘04°/o-ban, míg 21'96%-ban lues nem volt kimutatható. Tuberculininjectio, illetőleg Pirquet (igaz, hogy csak az utóbbi másfél év óta végezzük) csak egy esetben volt positiv.

Folytattuk a tuberculininjectiót, de akkor már kenökúrára is javult.

Az aetiologiában szerepet játszhatik a skarlatina is, mely két esetben volt kórelözményképen kimutatható. Egyikben különösen evidens volt. Pirquet-oltás, tuberculininjectio negativ, kenőkúra nem hat, csak mikor a fehérjevizelés megszűnt, javult a keratitis parenchymatosa is. Eddig ilyen észlelés nincs közölve.

Meg kell itt még emlékeznem egy sympaihiás szemgyuladásról, mely keratitis parenchymatosával volt szövődve. Az iridocyclitis javulásával eltűnt a keratitis is, diffus homályok hátrahagyásával; v = 5/a0.

A helybeli kezelés mellett, melyben a scopolamin, dioninpor, meleg borogatás, később sárga kenőcs játsza a főszerepet, nagy súlyt helyezünk a kenökúrára, melyet gyermekeknél legalább 2 0> gm.-os dosisokban végeztettük. A gyermekek a kenökúrát igen jól tűrik, még a szájmosások sem szükségesek. Azonban 3 esetünk volt, melyekben fehérjevizelés lépett fel. Ilyen esetben természetesen a kenökúra szünetel.

Fel kell említenem az egyik gyógyulatlan esetünket: 14 éves leány, kinél a jequiritolt is megpróbáltuk. Ez néha oly heves tüneteket idézett elő, hogy a jequiritol serumát is elő kellett vennünk, do a cornea nem tisztult fel.