Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
14Ü Hogy malaria, illetőleg váltólázas kachexia is okozhatja a parenchymás keratitist, a mellett Arit 8 megfigyelése szól; Mandelstamm, Guttmann, Grilnfeld- Tetzer, Silex, Knies, Bock, Achenbach, Loukaetis is elismeri aetiologiai oknak és hasonló esetekről számol be. Arat és chronikus bőrbántalmakat is említik aetiologiai oknak. Ezekre Horner figyelmeztetett elsőnek. Pflueger látott keratitis parenchymatosát lichen ruber planus et acuminatus-nál, továbbá psoriasisnál, Stern urticaria haemorrhagica-nal, Michel erythema exsudatwum-ná], Jackson herpes zoster után két Ízben látott parenchymás keratitist, viszont Tervien 14 napra a keratitis után herpes zostert. Hogy a rheumatismus már régen szerepel az aetiologiai okok között, ezt a keratitis insterstitialis „rheumatica“ elnevezés mutatja, melyet Fischer-nél (1846), majd azután Schauenburg, Arit-nál és másoknál találunk. Újabb szerzők között a rheumatismust említi: Brejski, Desvaux, Norris-Oliver, Guttmann, Knies, Achenbach, Loukaetis, Parinaud, IVatson-Spencer, Jakowleira. Aetiologiai momentumnak említi a rheumatismus articulorum-ot és az arthritis urica-t Desvaux, Croft, Greenhow, Grandclément. A Walther-féle „keratitis amennorrhoica“ (Arit) a mellett szól. hogy a keratitist általában, már régebb ideje menstruationális zavarokkal hozták összefüggésbe. Újabb észleletek és tapasztalatok megerősítik az összefüggést a keratitis parenchymatosa és a menstruationális zavarok között, így Mooren, König, Noblot, Greeff, Dunn közlései. Az összefüggést diabetes és keratitis parenchymatosa között A Ihr and, Michel, Silex említ. Condouris esetében, Panas klinikájáról, Wiesinger a luest sem tartja kizártnak, sőt valószínűnek jelzi. Általános táplálkozási zavart, kachexiát, dyskrasiát, dystrophiát. legyen az azután anaemiától, skrophulosistól, rhachitistől, Illéstől, maláriától, vagy bármely más szervi bántalomtól feltételezett, aetiologiai oknak tekinti Dumont, Mandelstamm, Panas, Spicer, Klein, Watson, Hersing, Grandclément. Pflüger nézete szerint a legkülönbözőbb fertőző bajok, talán valamennyi okozhatja a parenchymás keratitist. Ha nem is állítjuk, hogy véletlen találkozásról van szó, mindenesetre ritka aetiologiai ok a mumps (Charles, Zossenheim), a skorbut (Schumann), az ergotin v. az ergotinismus (Hennicke), és a myxoedema (Muncaster). Ez az utóbbi eset különösen kétséges azért is, mert a 17 éves betegnek typikus Hutchinson-iéle fogai voltak. Megemlítjük végül, hogy Denig villámsujtás, Krause pedig chrysarobinkenőcscsel orvoslás folytán látott parenchymás keratitist. A kétségtelenül ektogen eredetű, az epithelium elsődleges megbetegedése, illetőleg sérülése és leválása folytán jelentkező parenchymás corneális homályok, melyek cocain, Sublimat és adrenalin helyi alkalmazása után mutatkozhatnak (Warding er, Wessely), kiviil esnek tárgyalásunk keretén. Kecskéknél ragályos agalaktia (Pflüger, Hess és Guillebeau), kutyánál és lónál zsigora, vagy czélszerűtlen táplálás (TJebele, Haltenhoff), szarvasmarhánál súlyos katarrhális láz kíséretében mutatkozik a parenchymás keratitis (Bayer). Hennicke medvéknél fellépett keratitist, utóbbi ergotintartalmú kenyérrel étetéssel hozta kapcsolatba. Különös érdeklődésre az a kérdés tarthat igényt, hogy a keratitis parenchymatosa klinikai képe különbözik-e egymástól a különböző aetiologia szerint, azaz más képet mutat-e, más a fellépésének és lefolyásának módja és alakja más-más aetiologia mellett és ha igen, miben nyilvánul a különbség'.
