Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
133 specifikus orvoslás értékéről a veleszületett kiesnél, ezt az orvoslást mellőzni akkor, mikor a luest kétségtelenül megállapítottuk még sem szabad. Tisztán a lokális therapia szempontjából lehet ugyan practikus érték nélkül való az aetiologia megállapítása, de az általános therapia nézőpontjából bizonyára nem az. A Veleszületett lues diagnosisát részben anamnesises adatokból, részben objectiv jelenségekből állapíthatjuk meg. Az előbbiek beszerzése sokszor igen nehéz és kényes feladatot ró az orvosra és ha valami tapintatot és jóizlést megkíván, úgy ez az. Gondoljuk meg mindig, hogy elhamarkodott, indiscret kérdésekkel egész családok jólétét és boldogságát feldúlhatjuk, mikor körültekintő és tapintatos módon, minden adat birtokába juthatunk, melyre szükségünk van. Ha a betegnél a veleszületett lues több, kétségtelen stigmáit találjuk, melyekről alább lesz szó. esetleg feleslegessé válik anamnesises adatok után kutatni, egyéb positiv jelek híján azonban aziránt érdeklődhetünk, hogy a betegnek vannak-e testvérei és egészségesek-e azok, az anya abortált-e és hányszor, voltak-e koraszülései és hány, az élve született meddig élt ? Galezoicski még a nagyszülőkre is kiterjeszti a kutatást, mert voltak esetei, melyben a keratitis heredo-syphilises szülőktől származott gyermekeknél jelentkezett, a szülők maguk pedig sohasem szenvedtek szerzett luesben. Érdekesek Parinaud közlései a kora- és halvaszülésekröl és a gyermekek halandóságáról lueses szülőknél. 32 keratitis parenchymatosában szenvedett betegének anyjai összesen 160-szor voltak terhesek, de mindössze 75 gyermeket szültek. Egyik betege, kinek anyja 12-szer volt gravida, az egyedüli életben maradt gyermek volt, egy másik 10, egy harmadik 8, egy negyedik 5 gyermek közül az egyedüli volt, ki életben maradt. A keratitisben szenvedő gyermek rendszerint bezárja az abortusok, koraszülések és a fiatal gyermekkorban elhaltak sorát, úgy hogy Parinaud a keratitis parenchymatosát a szülők gyengített luese manifestatiojának tekinti. Ha a keratitis mellett iritis és chorioiditis is van, az a mellett látszik szólani, hogy a szülők luese még frissebb, kevésbé gyengített volt. Ogilvie egyik parenchymás keratitises betegének anyja 19-szer volt gravida és 11-szer koraszülés, vagy abortus következett be. Trousseau 37 esetében, 18 abortusról és feltűnő nagy gyermekhalandóságról számol be. Hogy milyen nehéz esetleg az anamnesises adatokból a helyes következtetés, azt Fuchs következő esete érdekesen megvilágítja: Egy anya 12 éves leányát kétoldali parenchymás keratitissel a klinikára hozza; a leány siket, typikus Hutchinson-fogai vannak, a nyakán számos, apró, kemény nyirokmirigy tapintható stb. Az anya úgy magára mint elhalt férjére vonatkozólag, ki különben igen rendetlen életet élt, a luest tagadja. Férjétől 10-szer volt gravida; az első négy gyermek él és ép, egészséges; az ötödik gyermek egy éves korában elhal, a hatodik terhesség abortussal végződik, a hetedik gyermek a keratitisben szenvedő leány, a nyolezadik gyermek 19 hónapos korában elhal, a kilenczedik ól ugyan, de állandóan beteg, a tizedik hat hetes korában elhal. Ekkor a férj is meghal, az asszony másodszor megy férjhez és azóta két egészséges gyermeket szült. A kilenczedik gyermek gyenge, satnya, nagyot hall, nyaki mirigyei dagadtak, fogai — még tejfogak — aprók stb. A szemek külső megtekintésnél épeknek látszanak, szemtükörrel vizsgálva azonban a szemfenék kerületében számtalan tintafekete folt látható. Fuchs ezt a kortörténetet úgy magyarázza, hogy az első férj neje negyedik terhessége után szerzett luest; míg tehát az első négy gyermek egészséges, addig a következő hat szülésből csak két gyermek marad életben és ezek is a
