Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-06-23 / 2. szám
118 normális trichromata homályhoz alkalmazkodott szemmel lát. Egyszóval a teljes szinvak világossági és sötét értékei ugyanazok. Ha a XWes-féle tant elfogadjuk és ezt el is kell fogadnunk, akkor azt kell mondanunk, hogy mig a normális trichromata világos értékei a csapok functioja és a sötét értékek pedig a pálczikák és a szembibor hatásának eredménye, addig a Hering vizsgálta teljes színvak világos értékei csupán csak a pálczikák, mint monochromatikus készülék működésének eredménye, mely nála úgy a világosságban mint a homályban egyedül functionál. A teljes színvakságnak analógiája a teljes színvak zónával történő indirect látás. Az újabb kutatások alapján azonban kitűnt-, hogy a Hering-féle typuson kiviil még egyéb teljes színvak typus létezik. Eddigelé a monochromatikus színrendszernek 3 faját ismerik s pedig: 1. a Hering-íé\ét, a színes fények világossági eloszlása olyan, mint a normális sötét szemnél, 2. azon typust, melynél spectrál-fények világossági eloszlása ugyanolyan mint a normális világos szemnél, 3. pedig azon typust, melynél a világossági eloszlás ugyanolyan mint a protanopnál. Ha még megemlítjük a Schumann-féle legkülönösebb és még mindig vita tárgyát képező speciális színvakságot, akkor teljes képét nyújtottuk az ezideig fölfedezett színvakságoknak. A Schumann-féle színvakság singuláris, azaz ö csak (Müller- féle terminológia szerint) zöldvak. Minden színt lát, kivéve a zöldet, a mely szín helyén a színképben szürkét lát. (Egy neutrális helylyel biró singuláris belső színvakság.) Ha ő pl. egy általa szürkének látott zöld korongot fixiroz, akkor a zöld korongot környező szürke alapot a zöld kontrastjában, tehát pirosnak látja. Már most lássuk először, miként magyarázza meg a Helmholtz féle elmélet a színvakság különböző nemeit. Mint tudjuk a normális színlátású egyén három chromatikus idegfolyamattal bir, melyek ingerületének viszonya a fénysugarak rezgési számától, más szóval a színüktől függ. A piros vak (protanop) abban különbözik a normálistól, hogy nála kiesett a piros folyamat, tehát csupán a zöld és a violett componenssel bir ; zöld vak-nál (deuteranop) a zöld folyamat, a violett vak-nál pedig a violett folyamat hiányzik. (Az ismeretes Helmholtz-féle ábrán bemutatja az előadó ezen viszonyokat.) Helmholtz a milyen egyszerűen megmagyarázza a három fötypus cliarakteristikus tulajdonságát, ép oly kevéssé tudja megértetni velünk, hogy a piros vak miért nem lát fehér helyett kékeszöldet. Helmholtz ezt ugyan állította, de egy megvizsgált uniocularis piroszöldvak látása nem felelt meg felfogásának. Nem tudja Helmholtz azon kívül a dichromatikus rendszereknél előforduló neutrális spectrál helyeket, a teljes színvakság különböző fajait, a complementaer színeknek sajátságos helyzetét az excentrikus zónában, a színvakoknál, a simultan és successiv contrastnál, inductionál a prima er, secundaer stb. utóképeknél, megfejteni. A periplieriás, centrális és sötét értékeket sem tudja elméletével összeegyeztetni. Azonkívül a színvakok színlátását nem lehet elméletéből levezetni. Mindezeken Hering 1 akart segíteni, midőn felállította az ö antagonistikus, 1 1 Hering: Zur Lehre vom Lichtsinn. Kais. Akad. d. Wissensch. Wien, 1878.
