Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-06-23 / 2. szám
117 a) Piros zöld vakság. E színvakság két typusban jelentkezik s pedig a protanopiában és a deuteranopiában. A protanopnál a színkép rövidebb mint a normálisnál és deuteranopnál, mert a színkép piros vége nem bir inger erejével. A színek relativ világossága, azaz a centrális értékek anomálisak, á világossági maximum pedig nem a sárgában, hanem a sárgászöldben van. A deuteranop a színképet normális hosszúnak látja, de míg a protanop a rövid hullámhosszú sugarak iránt bir fokozódott érzékenységgel (kék), addig a deuteranop a hosszabb hullámú sugarak (piros) iránt. A centrális értékek normálisak. Mindkét piros-zöld vak a színkép bizonyos helyét színtelennek látja, neutrális helylyel bir. A protanop egyik neutrális helye a sárgászöldben van kb. 486 uu-nél, a deuteranopé pedig közelebb és sárgához kb. 498 pp-nél. Ezeken kívül van még a színképen kiviil a purpurban mindkét dichromatának még egy neutrális hely. Az első neutrális hely a színképet két részre osztja, melynek piros felé eső részét a piros zöld vak a legnagyobb valószínűség mellett sárgának, a violett felé eső részét pedig kéknek látja. Ezen színvakság hasonlít a piros-zöld színvak zóna jelenségeihez. b) Sárga-zöld vakság. A partiális színvakságnak ezen faja igen ritka. (A legsűrűbben fordul elő a deuteranopia.) Legtöbbnyire szerzett színvakság. Jellegzetes tulajdonsága az, hogy a színkép kék vége anomálisan rövid (tritanopia); a piros mellé nem violettet, hanem egy sokkal hosszabb hullámú fényt kell választani az összes szinérzetek előidézésére. Egy általam megvizsgált tritanopnál 484 fényt használtam, mely már majdnem zöld. A színképben nála két neutrális helyet találunk s pedig az egyiket a sárgában, a másikat a kékben. A világossági maximum kissé a piros felé tolódott a nátriumhoz közel. Van a sárga-zöld vakságnak két faja, az egyik (Hering-féle eset), melyiknél a spectrum hossza normális és a neutrális hely a tiszta sárgában és kékben van; a másik faja (Holmgren és König-féle esetek), melynél az egyik neutrális hely a sárgászöldben van és a spectrum anomális hosszú. A mi végül pedig a sárga-kék vakok színlátását illeti, a sárgában levő neutrális helytől a piros felé eső részt pirosnak, a violett felé esőt pedig kéknek látják. II. II. Teljes színvakság. A monochromata nem bír semminemű színérzettel, csak a szürke árnyalatokat, a világossági differentiákat észleli. A színképet teljesen színtelennek látja és minthogy a különböző hullámhoszszal bíró homogén fények csak intensitásukban, világosságukban különböznek egymástól, úgy hogy bármely homogen fénynyel elő lehet idézni a teljes színvak összes optikai érzeteit. Hering volt az első, ki észlelte, hogy egy teljés színvaknál a színek relativ világossága nem egyezik meg a normális színérzékííek centrális értékeivel, mert a világossági maximumot ezen színvaknál a zöldessárgában (536 uu) találta. Észrevette, hogy a teljes színvaknál a színek világossági (centrális) értékei ugyanazok mint a normálisok sötét értékei, azaz azon világossági eloszlással azonos, melyet a
