Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-02-12 / 1. szám
54 105 V és 10 gyertyafénynyel, (talált érték a 32 gyertyás Nernstre 29'1 H, a két kis lámpára 22'5 és 22’4 H) 1 A baloldali értékek csak a jobb1T2 T43 1-12 oldal másolt értékei. Külön nem 2T4 254 2-14 lettek leolvasva. 1-61 T69 1-61 Az átlagos érték .... 1-71 H pr m2 a legnagyobb eltérés a talált értétékek között..................... 1-42 az átlagos értéktől 0-83 vagyis............................... 33°/o. Az átlagos érték tehát 2/3-ad része a középütt talált értéknek, megkapjuk ha a középső értéket megszorozzuk 0'67-el. Ilyen vizsgálati eredmények bírtak arra, hogy a tranparens látáspróbák megvilágítását illetőleg azok felületi fényességét a következő képlet alakjában fejezzem ki: Ff = 0'743a -f- 0'735b a mikor Ff a felület fényességét jelenti Hefner pro négyzetmeterben (H pro m2) vagy mikrohefner pro négyzetmiliméterben (h pro mm2), — míg a a középső, 1) a két szélső — égő test fényerejét jelenti középértékben Hefnerekben. Ez a beállítás a IV.-dik modellre vonatkozik, — a mikor az első csontlemez és a transparens látáspróba már benne van a készülékben : sőt épen ennek a transparens látáspróbának egy négyszögmillimeterjére vonatkozik ez a számítás. Természetes, hogy ez a felületi fényesség, mint fényhatás, még a vizsgálatnál használt tükör reflexiós százaléka (k) által is módosíttatik és pedig az én esetemben ez k = 0’784. A felületi fényesség, magában véve, nem változik, bármilyen távol álljon is hozzám: épen mint pl. 1 Hefner csak 1 llefner marad magában véve, ha 1 m.-röl vagy ha 10 m.-ről nézem is. Ellenben reám nézve a fényhatás a távolság négyzetével fordított arányban van, tehát (ha merőleges helyzetben vagyok a fényforráshoz) 1 m-röl 1 m. Gy. az a fényhatás, melyet az a fényforrás egy merőleges felület cm2-jére gyakorol, ellenben 10 m-röl csak egy század metergyertya a fénynek a hatása a merőleges felület 1 cm2-jére. Ha tehát az átvilágított látáspróba, felületi fényességénél fogva, már mint önálló fényforrás szerepel, — akkor kétségtelen, hogy fényhatása elhelyezésével változik és pedig hasonlóképen a távolság négyzetével fordított arányban fogjuk az általa keltett fényhatást számításba vehetni. Ha pl. a fényforrás 7 m. távolban van, illetőleg ha ez esetben a világító látáspróbákat a vizsgált egyén 7 m-röl szemléli, akkor a fényhatás, mely a fentiek alapján számíttatott ki, csak Via-ed részében, mondjuk tehát V50 = 0'02 részében érvényesül. Vagyis pl. 10 h pro mm2 felületi fényesség — 7 m.-röl tekintve — nem több 0'2 h pro mm2-nél. Vegyünk most már egy konkret példát, mely a tranparens látáspróbák felületi fényességének, — illetőleg az azok által keltett fényhatásnak kiszámítására szolgál. Tegyük fel pl. hogy középső lámpának egy 38 H gyertyafényerejü 'A beirt értékek meg 10000:40 — 250-nel volnának szorzandók. Minthogy itt csak az egyenletesség megállapításáról van szó, ezt nem hajtottam végre.
