Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)

1905-10-05 / 3-4. szám

további járólagos kezelésre kibocsátottuk. Feltűnő továbbá, hogy a felvett női betegek száma némely évben a férfiakéhoz viszonyítva aránytalanul cse­kély. Ez onnan ered, hogy némely évben a tömegesen jelentkező had­köteleseket csak úgy voltuk képesek elhelyezni, hogy az összes helyiségeket férfiak számára vettük igénybe, a nőket pedig a városi közkórházban helyeztük el. Complication. A felvett 1429 beteg közül 408 szenvedett szarú­­bántalomban, 73 pedig trichiasis- és distichiasisban. Azon körülmény, hogy habár a hadköteles trachomások közül csakis a nem complikált, még gyógyíthatóknak tartott eseteket küldik a kórházba, mégis az összes felvett betegeknek több mint harmadrésze szenvedett többé kevésbé súlyos bonyodalmakban, eléggé mutatja, hogy a trachoma-kórházba csakis a súlyos, műtéti beavatkozást vagy legalább szorgos kórházi kezelést igénylő eseteket vettük fel, míg a könnyebb esetek nagy zömét járólagosan kezeltük, az lévén czélunk, hogy a betegek foglalkozásukban minél kevésbé legyenek zavarva. Hogy különben nálunk, hol Szegednek és vidékének, még a távol eső Krassó Szörénymegyének is legsúlyosabb trachomásai felvétetnek, 11 év alatt a trachomának minden létező és elképzelhető bonyadalmai és más szembajokkal való kombinatioi előfordultak, az nem szorul bizonyításra. Volt a betegek közt kilencz folliculáris kötöhártyahurutban szenvedő is, kiket mint trachomásokat küldtek be hozzánk, honnan nehány napi kezelés után gyógyultan elbocsáttattak. Heveny takaros (gonorrhoeás) szemlobbal összesen 19 beteg vétetett fel a kórházban, kik mind gyógyultan bocsáttattak el. Szarúhártyahegek és szivárványodauövések csak olyanoknál maradtak vissza, kik már kész perforatioval vétettek fel az intézetbe. Betegek illetősége. A mi a felvett betegek illetőségét illeti, Szeged város százezernyi lakossága nem nyújtott nekünk annyi anyagot, mint a vidék, a mennyiben az összes ápolt betegek körül 735 volt helybeli és 910 vidéki. A helybeli nem csekély számú trachomások ugyanis, kik túlnyomóan járó­lagosan kezeltettek, a bejáró betegek nagy tömegében szerepelnek inkább. Évek szerint kimutatva á helybeli és vidéki betegek közti arány a követ­kező volt: Helybeli Vidéki Helybeli Vidéki 1MM __________ 74 55 1900 ____ ... ... 53 84 1895 . ................ 60 79 1901 ... _______ 78 80 1896 ... .............. 55 101 1902 ____'.......... 90 70 1897 ... ............... 10 130 1903 ... .............. 67 58 1898 ... ......... ... 68 78 1904 ____ ____ 91 90 1899 ... ......... ... 59 84 Összesen : ... 735 910 Vármegyék és városok szerint osztályozva a betegek illetősége a kö­vetkező volt: csongrádmegyei: 298; pest-pilis-solt-kiskúnmegyei : 237; bácsmegyei: 118; torontálmegyei: 158; krassó-szörénymegyei: 28; csanád­­megyei: 11; jász-nagykún-szolnokmegyei: 3; békésmegyei: 3; szatmár­­megyei : 3; aradmegyei: 3; Veszprém-, bihar , vas- és torda-aranyos­­megyei: 2—2; gömör-, nógrád-, tolna-, baranya-, Szabolcs-, bars-, bereg-, sáros-, hunyad-, szerém-, belovár-körösmegyei: 1—1. Ezeken kívül volt budapesti: 4; szabadkai: 10; hmvásárhelyi: 10; nagyzombori: 2; aradi, kecskeméti, pécsi és salzburgi: 1 — 1.

Next

/
Thumbnails
Contents