Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)

1905-10-05 / 3-4. szám

35

26-2

17-5

11-66

8-75

5*83 3’5

2-9 ; 2-04

1-75

1-46

ri2

0*7 0-58

60

39

.

1

54

63

i

—

48

95

4

2

— —

42

30

18

5

—

— —

36

21

15

8

1

— .

- —

__

30

11

13

16

6-i

24

7

4

16

16

1

—

l-4

ce

3

4

12

8

~

0

i

—

_ -----—

—

—

— —

12

—

—

•)

6

5

3

—

1 —

—

—

—

_

9

—

—

2

1

2

2

3

— —

—

—

—

_ _

6

—

_

i

1

2

3

1

— j -—

—

_

— —

4-5

—

—

—

i

2

4

— —

2

—

—- —

3

—

—

—

_

_

6

1 í -_

1

2

i —

0

—

—

—

—

1

1 1

i

1

2

__ 2

1

Ez a táblázat ezek szerint csak 68 esetben (az 500-ból) mutat értékegyezést ; a többiben óriási eltérések tűnnek elő. Ez eltérések legnagyobb fele — 376 esetben — azt mutatja, hogy az Universal-Examinator magasabb értéket mutatott, mig 56 esetben az elért értékek magasabb voltak a Snellen szerint végzett vizsgálatnál.

Vagyis :

az Eniversal-Examinator magasabb ériéket adott . . . 75'2°u-ban

a Snellen szerinti vizsgálás adott magasabb értéket . . 11 2°/o-ban

a két vizsgálás eredménye megegyezik...............................13'6°/o-ban

Igaz, liogj a fent mondottak alapján 227 eset, vagyis 45'4% százalék

6

a 75’2%-ból levonásba hozandó, mert Snellen tábláin nem kutattak V = —

b

vagyis 35 acuitás relativánál magasabb látási élességek után. De még így is marad 29'8° o, vagyis kb. 30°;o-a az eseteknek, melyekben az Universal- Exaininator magasabb értéket adott, mint a fali vizsgálat, viszont pedig 1 l'2°/o-ában az eseteknek a fali vizsgálás adott magasabb értékeket.

Hogy valamennyire tisztán láthassunk a kérdésben, el kell döntenünk, hogy az acuitásokban való megadása a látási élességnek jelleraileg Snellen vizsgálási módjától semmiben sem tér el. Hiszen látható, hogy a kettő egymással összehasonlítható, az értékek kölcsönösen átszámíthatok. Az aeuitásrendszer korántsem vesz fel mértékegységül a Snellen-énél sokkal kisebb látószöget mint ezt Borbély a 10. oldal (második hasáb, 3. bekezdés) utolsó mondatában megjegyzi, sőt épen ellenkezőleg. Ha Borbély akarja, mondhatja, hogy Snellen 5'-nyi szöget vesz fel a mértékegységéül, bár ez az 5'-nyi szög már az egész betű magasságára és szélességére vonatkozik, nem pedig a distantia separabilisre, a mi pedig a rendszer lényege és a mi (az l'-nyi szög) képezi Snellen mértékrendszerének alapját. Az én acuitás-rendszerem alapja 35‘ nyi szög, (pontosan 34 376‘) és pedig épen arra a distantia separabilisre vonatkoztatva, a melyre Snellen l'-nyi szöget vesz fel: az egész betű szélessége, vagy magassága az én egységemnél 5 X 35 = 175'(pontosan 171 "88') szög alatt jelenik meg a szemben. így lesz a Snellen-féle