Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-10-05 / 3-4. szám
355 Tehát -g -od értékig és azonfelül 302-nek emelkedett látási élessége, az Universal-Examinator egy állandó állása mellett végezve a vizsgálatokat. Hogyan egyeztethető most már össze ez a két adat és pedig a) egyrészt nappali világításnál 269-nek van netto — -od látási élessége 500 közül, 6 b) ugyanezen vizsgált 500 egyén közül 302-nek -od látási élessége — és azonfelül — sőt jócskán azon felül, mert az összes vizsgáltak közül, a mi Borbély-nak is feltűnt, épen az acuitas visus (?) 8-nál találta a legmagasabb arányszámot (35'3%), ez pedig épen 6A8 — (48)-nak felel meg, Snellen .8 szerint V = - -nak. De ezek mind, sőt nem is mind, és pedig a 302 közül csak 269-nél mutatott a ráeső fényben való vizsgálásnál — fali táblákon — legfeljebb - -od eredményt. Egyszerű oka van ennek és pedig onnan van ez, mert a fali táblán 6 m.-re szolgáló sor volt az utolsó, kisebb betűk azon nem találhatók, tehát nem is állapíthatott volna meg ezek közül a 10 9 8 7 , , , 6 , , , g, —, y , y -odot lato egyenek szemein —-ódnál magasabb látási élességet. A mennyiben ez még helyrehozható, a mennyiben a vizsgált egyének (orvosok, orvostanhallgatók s más intelligens egyének) még netalán névszerint előkeríthetök volnának — nagyon meggyőző erejű volna Borbély László szép tanulmányára és az abból levont következtetések helyes voltára nézve, azokra a következtetésekre, melyekre adataiból ő jut el, de azokra nézve is, melyeket utólagos engedelméböl én vonok az ö adataiból, tehát mondom, nagyon meggyőző erejű volna, ha mentői több ezek közül a magas ac. vis.-sal (?) biró egyének közül Snellen (vagy másféle) táblákon (d = 6 m. mellett) D = 5; D = 4; D = 3 értékekre nézve is megvizsgáltatnék. Ajánlhatom erre az én tábláimat is, melyek ugyan 7 m.-re szerkesztvék, de Ewing-nek Saint-Louisban megjelent táblái (Universal Test-Characters, Mixon-Jones Prinsing Co. 1902.) 2; — 2‘5; 3'125; 4; 5; 6'25 m.-re is szolgálnak betűkkel. Gondolkoztam azon is, hogy mi lehet az oka annak, hogy ilyen incongruens eset aránylag gyakran fordul elő Borbély László tanulmányában és pedig mind a két irányban. Pl. Borbély első táblázatán a falon kapott Snellen szerinti értékek vannak összehasonlítva az én készülékem segélyével kapott, transparens vizsgálás útján elért eredményekkel. De a táblázat nem alkalmas arra, hogy abból egyszeri rátekintéssel is helyes fogalmat kaphassunk a dologról. Ezért én újra leközlöm itt Borbély tábláját s mivel 6 m.-röl vizsgált, az absolut acuitások számát megszorzom 6-tal, a mi a relativ acuitások számát adja meg, a Snellen szerinti Visus-értékeket pedig megszorzom 35-el, a mi által ezek az értékek is relativ acuitásokban jelennek meg. A hol a Snellen szerinti értékek alacsonyabbak, mint az acuitás-értékek, ott a szám dőlt betűkkel, a hol az acuitás-értékek alacsonyabbak, mint a Snellen szerinti értékek, ott a szám vastag betűkkel van nyomva. 6 23*
