Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)

1905-10-05 / 3-4. szám

351 fellépésétől, rábeszélő képességétől s azért remélhető volna, hogy az említett intézkedésekkel, a bábaanyag javulásával ezen követelmény is legalább részben kielégítést nyerne. Ha a bába jól ismeri az újszülött e szembaját s a vele­járó veszélyeket, ha az orvosi kezelés szükséges voltáról meg van győződve, bizonyára több eredménynyel lesz képes szembeszállni a még sok helyütt el­terjedt hamis felfogásokkal és babonákkal s így könnyebben fogja leküzd­­hetni a szülök közönyösségét is. Ne kicsinyeljük azonban e feladatot s ne igyekezzünk a nép tudatlan­sága elleni harczot egyedül a bábákra hárítani. Czéltudatos, jól szervezett munkára van itt szükség, a melyre a társadalomnak s az államnak kell szövetkeznie. Többféle eszköz áll e czélra rendelkezésre, a melyek közül a népszerű ismertetéseket és előadásokat, valamint az egészségtannak az isko­lákban való kiterjedtebb és behatóbb tanítását vélném első sorban olyanoknak, a melyektől ha nem is gyors, de biztos eredmény volna várható. Utánzásra méltónak találnám továbbá a külföldön már több helyen dívó azon eljárást is, hogy az újszülött e szembajára a figyelmet felhívó s a betegség veszélyeit röviden s könnyen megérthető modorban tárgyaló nyomtatvány a házasulan­dóknak már az anyakönyvi hivatalban kézbesíttessék. Nem kívánnék túlzásba esni az által, hogy ez intézkedés keresztülvitelét valamennyi esetre nézve köte­lezőnek követeljem ; intelligens emberekre vonatkozólag az csakugyan fölös­leges s talán az intézmény komolyságát is veszélyeztető eljárás volna, ellenben a helyi viszonyok s a nép értelmisége felől tájékozott egyének által könnyű szerrel lennének megválogathatok azon esetek, a melyekben az czélszeríi és megokolt eljárásnak volna feltételezhető. Hátra van még ezek után, hogy a gyógyítás végrehajtó közegeiről, magukról az orvosokról is megemlékezzünk. S ha érthető és jogos azon törekvésünk, hogy hazánkban feladatukat ideálisan teljesítő bábák álljanak a felvilágosult, s tanácsukat habozás nélkül követő közönség rendelkezésére, nem kevésbé méltányos és jogos azon kívánság sem, hogy kartársaink is hivatásuk magaslatán álljanak. Ez a kívánság, a mennyiben a blenn. neonat, kezelését illeti, egyelőre, sajnos, még teljesületlen, noha megvalósulása előtt komoly nehézségek egyáltalán nincsenek. A betegség gyógyítása oly egyszerű és könnyű, hogy a míg csak egyetlen, az orvosi kezelés közben megvakult szemről is van tudomásunk, az állapotot megnyugvással nem fogadhatjuk. Statistikánk adatai szerint az orvosilag gyógyított 104 beteg közül 16 egyénen, összesen 26 szemen találtunk tönkrement corneákat olyanoknál, kik mindannyian kezdettől fogva állottak kezelés alatt. Hogy miben rejlik e b Isikerek volta, azt persze a részletekig menőleg ritkán lehet kideríteni, általánosságban azonban annyi mégis kétségtelennek mondható, hogy egyrészt a helytelen kezelési mód, másrészről azon körülmény, hogy a helyi viszonyok miatt ütközik nehézségekbe a rendszeres kezelés, játszák a főszerepet. A therapiában elkövetett hibák főleg két irányban nyilvánulnak, u. m. a szem tisztogatásának elégtelenségében, s a gyógyszerek czélszerütlen meg­választásában, vagy nem megfelelő alkalmazásában. Az előbbit illetőleg gya­kori a tapasztalatunk, hogy a szemnek alapos és sokszori kimosása helyett csak külsőleg való letörlések, vagy napjában csak néhányszor alkalmazandó borogatások rendelhetnek csupán. Elhibázott eljárás a hosszú ideig folytatott jeges borogatás is, melyről szintén többször hallunk említést tenni; az új­szülöttek ophthalmoblennorrhoeájánál a jeget még a bántalom kezdeti szaká­ban is mellőzzük, mert általa a szemhéjak duzzanata rendszerint fokozódik s a cornea ellentálló képessége csökken.

Next

/
Thumbnails
Contents