Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-10-05 / 3-4. szám
349 A mondottak után nem szorul további bizonyításra, hogy a blennorrhoea neonat, teljes gyógyulásának a végső elemzésben csak egy (feltétele van, s ez az, hogy a beteg még ép corneákkal jusson megfelelő orvosi kezelésbe. E feltételben azonban két követelmény rejlik ; az egyik : hogy a gyógyítás a megbetegedésnek minél koraibb szakában kezdődjék, s a másik : hogy a gyógykezelés helyes legyen. E követelmények gyakorlatilag akkor nyernek kielégítést, ha 1. a bába tisztában van a betegség súlyos voltával, s az orvosi segítség igénybevételét sürgősen ajánlja, 2. ha a gyermek hozzátartozói a jó tanácsot haladéktalanul követik, s végül 3. ha a beteg kifogástalan gyógykezelésben részesülhet. A baj ellen folyó küzdelem minden sikere e követelményeken fordul meg, s így természetszerűleg az összes hibák is ez irányokban keresendők. Miután a szóbanforgó betegség a születést követő rövid időn belül, tehát akkor lép fel, a midőn még a bába segítségét igénybe szokás venni, s minthogy az esetek nagy részében, akár anyagi okokból, akár azért, mert rendes szülésnél és gyermekágynál orvos jelenlétére nincs szükség, tehát a bába egyedül látja el tanácscsal az anyát s gondozza a gyermeket, ezért első sorban a szülésznőre hárul a nagyfontosságú feladat, hogy e betegség veszélyeit ismerje, erről a szülőket adott esetben felvilágosítsa, s az orvosi kezelést kötelességszerííen sürgesse. Kimutatásunk adatai sajnosán igazolják, hogy ezen feladatuknak a bábák nem mindig felelnek meg. A statistikában szereplő 161 újszülött beteg közül, mint láttuk, csak 104 részesült kezelésben, s azon 57 esetben, melyben orvost nem kerestek fel, 46-szor egyenesen a bába ellenkezése volt a mulasztás oka, melynek 20 szem esett áldozatul Ezek azon esetek, melyekben a szülők maguk akarták volna az orvos tanácsát kikérni, jóakaratuk azonban a bába tudatlanságán hajótörést szenvedett. Szomorú valóság, hogy még mindig akad hazánkban szülésznői gyakorlatra jogosított személy, kinek az a hite, hogy az újszülött genyes szemgyuladása valami hasznos dolog, mert attól a gyermeknek tisztul a feje vagy a szeme. S e tévhitet nem kevesen vallják és terjesztik. A tudatlanságból származó e hibákhoz szegődnek még azok (számbelileg nem tüntettem fel), melyek a lelkiismeret fogyatékosságából erednek azáltal, hogy a bába tudva azt, hogy a gyermek szemei betegek, még sem igyekszik a szülőket rávenni, hogy orvoshoz forduljanak, hanem a legjobb esetben is önmagát tartja illetékesnek a gyógyításra. Következményeiben szerencsére ez a hiba kevésbé kárthozó az előbbinél, mert a gyakorta ajánlott szemmosások, anyatejnek befejése vagy borogatások által a cornea elgenyedésének veszélye némikép mégis csökken ; a mulasztás legtöbbször odavezet, hogy a genyedés hosszan eltart, a szülők türelmüket vesztik, s nagykésön bár, de végre is orvoshoz viszik a gyermeket. Innen magyarázandó jórészben az a jelenség, hogy e betegeink 39°/o-a bajuknak csak 10.-ik napja után kerültek rendelésünkre. A corneákat csak kisebb részüknél találtuk épeknek, a legtöbbjénél már kisebb-nagyobb terjedelmű fekély volt jelen, mely utóbb többkevesebb látást megengedő homálylyal gyógyult. S ha ezen esetek nem is szerepelnek a statistikában feltüntetett elpusztult szemek között, mégis jelentékenyen szaporítják azok számát, kik tökéletlen látásuk miatt hátráltatott szellemi fejlődésükkel és majdan korlátolt munkaképességükkel bűnhődnek mások hibájáért. Oly nagy a kár, melyet az ország évente a bleunorrh. neonat, révén elszenved azáltal, hogy a bábák egy része a tudásnak ez irányban valóban nem nagy mértékét megkívánó feladatának nem felel meg akként, a mint
