Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-10-05 / 3-4. szám
262 eddigelé mintegy unicum volna, mert már régebbi tankönyvek mind a két bajt az endogen chorioiditis suppurativa okozói gyanánt említik, így Fuchs tankönyve 1893-ból. Fejér Gyula Szily tanár osztályán észlelt 10 évvel ezelőtt egy chorioid. suppur. esetet, mely furunculosis mult, után lépett fel és atrophia bulbival végződött. A nő még most is él. Lippay Sándor kérdi, hogy az előadó által felhozott azon betegségek között, a melyeknek szövődményeképen észleltek endogen eredésű iridochorioiditist fel van-e említve a pneumonia is, mert szóló ehhez is látott már hozzászegődni és pedig két esetben. Az egyiket a múlt évben, a másikat három hét előtt. Mindkét beteg pneumoniában feküdt a pozsonyi kórház belbeteg-osztályán. Az első atrophia bulbival végződött, a második két napi fennállás után panophthalmitisre fejlődött és phthisis bulbival végződött. A mi az influenza másnemű szövődményeit illeti (a szemet vagy adnexait illetőleg) a múlt télen Pozsonyban uralkodott erős influenza-járvány e téren is több és több tanúsággal szolgált. Szóló látott hozzácsatlakozni az első hét végén támadólag heveny periostitist a felső orbitalis szél belső felén, a mely az ötödik napon felnyittatván, a genyedésnek megszűnését remélte, a mi azonban nein következett be, mert a csont már csonthártyájától meg volt fosztva. Ma is genyed s szóló várja a beteg csontrészlet ellöködését. Egy másik esetben nem genyes; hosszú ideig tartó s lappangva kifejlődő periostitis megvastagodást talált, a felső szemgödri szélnek, szintén a belső felében. Ezen megvastagodott részlet mellfelé a szemhéj bőre alatt kemény tapintató, lapos, karélyos nyúlványt bocsátott a szemhéjra. A csonttal elmozdíthatlanul össze volt nőve. Három hónapi fennállás után jodkaliumadagolás és jodtinctura-ecsetelésre lassanként visszafejlődött teljesen. Még két protrusio bulbiról akar szóló megemlékezni, a melyek szintén influenza után támadtak, kisfokúak voltak és minden gyuladásos tünet avagy fájdalmasság nélkül valók. (Az együk esetben erősebb venosus pangás volt a szemfenékben v = 5/'5.) Ez esetben a sziklacsontokra alkalmazott pióczázás után egy hét alatt megszűnt a baj, a másik esetben jodnatrium-adagolásra 5—6 hét alatt. Hihető, hogy ez eseteknek is talán az orbita mélyén, hátul lappangó periostitikus folyamat szolgált alap okául. b) Bemutatások : Schwitzer Hugo: A papilla nervi optici egy ritka rendellenessége. S. B. 16 éves fiú, június hó elején jelentkezik a pesti izr. kórház szemészeti rendelésén látási panaszokkal. A vizsgálat azt mutatja, hogy a befelé kancsalító fiú mindkét szemének látóképessége °/5. A szemek kis mértékben túllátók. A jobb szem háttere normálistól eltérést nem mutat. A bal szem papillája rendes i----alakú, színezetű, külső széle mellett elég vastag széthányt festékszegély van. A centrális edények kilépése és elvonulása eltérést nem mutat. A papilla külső alsó negyedében a papillaszélen innen egy kb. 1/& 'papilla átmérőjű üreg van, mely palasziirke színe által feltűnik. Ezen üreg éles széllel mélyedik be, fenekéből világosabb fény verődik vissza. Mélységét a straboticus szemben, melyet a fiú elég soká nyugodtan tartani nem bír, meghatározni nem lehet. (I. III. ábrát.) A szem látótere minden irányban megtartatott. A papilla nervi optici imént vázolt rendellenességét először Szily irta le. Az „Orvosi Hetilap“ 1889-ik évfolyamában jelent meg az erre vonatkozó közlemény „A papilla nervi optici egy typusos rendellenessége“ ezimén. Az ott közölt eset, mely különben színes 111. ábra. T
