Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-10-05 / 3-4. szám
263 rajzban Szilynek az atlasában is megjelent, majdnem teljesen megegyezik a most bemutatottal. Azóta Szily még csak egy ilyen esetet észlelt és még egyet közölt a magyar irodalomban Molir. A külföldi irodalomban hasonló eseteket Írtak le Szily után Makroczky és Peltesolin, mindkettő a „Centralblatt für practische Augenheilkunde“-ben jelent meg, továbbá Randall amerikai orvos. Az eddig észlelt és leirt esetek kivétel nélkül megegyeznek abban, hogy a papillának ezen sajátos excavatioja éles szélű, meg nem határozható mélységű és hogy mindig a papilla külső felében a papillaszél szomszédságában fordul elő. Igazolt tehát Szilynek azon feltevése, hogy itt a papilla nervi optici egy typusos rendellenességével van do'gunk. Ezt a föltevést igazolja a most bemutatott eset is. Mohr Mihály: Keratosis conjunctivae et corneae esete. 1897-ben Schein Mórral együtt közöltem az „Orvosi Hetilapéban „Szemészet“ mellékletben és az Arch. f. Augenheilkundeben keratosis conjunctivae esetet, milyent azóta mások is leírtak tyloma conjunctivae czím alatt. A véletlen úgy akarta, hogy a napokban az ált. munkásbetegsegélyzö pénztár szembeteg-ambulantiáján jelentkezett egy újabb eset, melynek érdekességét növeli az, hogy a folyamat a szarúhártyára is reáterjed. Beke József 53 éves szerelő bal szarúhártyájának külső limubusán fele részben a kötöhártyára, fele részben a szaruhártyára terjedő lencsényi szürkés, fehér folt van, melynek közepén vízszintes irányban 3 X l'ő mm. nyi viaszfényű, szarkáit felületű plaque foglal helyet. Ezen plaque a kütöhártya felett elmozdítható, a szarúhártyára eső része azonban szilárdan összefügg az alapjával. Dörzsölésre pikkelyszerü hámrészletek válnak le a plaqueról, minek következtében az kisebbedik J. sz. v. = 5 V iinf. A bántalom lényege a felső hámrétegek elszarúsodásában áll, és úgy a Bizöt-féle pikkelyektől, mint a rosszul táplált gyermekeknél vagy a trachoma és pemphigusnál fellépő xerosistól megkiilönböztetendö. Mohr Mihály: Ritka rendellenesség a látóideg beilleszkedése helyén. Az ismert atlaszokban hasonló papillát lerajzolva nem láttam, sem hasonlónak leírását nem olvastam Kálmán Lujza 12 éves leánygyermek múlt év junius havában jelentkezett a Bródy Adél-gyermekkórház szembeteg-ambulantiáján azzal a panaszszal, hogy jobb szemére rosszul lát. A jobb szem külsőleg teljesen ép, pupillája középtág, prompte reagál. Fénytörö közegek tiszták. A papilla tájékán felfelé álló oválist képező nyílás van, melynek nasalis szélén félpapillányi festenyszegély foglal helyet, míg temporalis oldalán sárgás-fehér atrophiás hely van az érhártyában hasonló szélességben. A retinái edények a nyílásba belebuknak, de a gödör fenekén, melynek színe normális papilláélioz hasonlít ismét előtűnnek. Ez a papillához hasonló fenék azonban a papillának csak egy félhold alakú részletét mutatja, a többi el van rejtve szem elöl. A niveaudifferentia a fenék és a szél között lß'O D. A szem 1 m-röl olvas ujjakat. Az egész olyan, mintha a látóideget a skleralis gyűrűből kihúzták volna. A beteget nem mutathatom meg, mert már eltávozott Budapestről, de őszre pótolni fogom a bemutatást az orvosegyesületben. Addig csak egy rajzot mutathatok be, a melyben Vermes barátom ismert művészete rögzítette
