Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-04-24 / 2. szám
80 ok a = <£ o' k a — -go'ak és oak háromszögekben a T:2 í o'o:21 2 ~ Tt { a k J A mennyiben itt olyan kis szögekről van szó, melyeknél a szög egyenletesen növekszik az őket befogó ívvel, (**t) értéke helyett tg ß vehető : = tga = Tt * * Az egységnyi látóélességet Snellen és Giraud-Teulon 1862-ben a látási (a) szög minimumára vonatkoztatták, melynek értéke l'. Ez a felismerés legkisebb határszöge: angulus limitis discernendi. Szerintük v = — ]-• Ha a — a 1 i 30" = 0*5' akkor v=— 2 vagyis kétszerese az egységül felvett látóu o élességnek, vagyis ha er= akkor V mert a látás élessége a peresebben kifejezett látási szögnek fordított értéke. Ha tehát «=10', akkor v = ^ vagyis OT része a látásélesség egységének. Kétségtelen, hogy a látás élességének értékét csak valamihez viszonyítva fejezhetjük ki, vagyis a látás élessége csak viszonyított érték. Ha azokat a szögeket hasonlítjuk össze, a melyek alatt különböző tárgyak (próbabetük például) megjelennek a szemben, akkor megkapjuk a tárgyak nagyságával egyenes arányban álló szögeket és a velük fordított arányban álló látásélesség értékét. Ha valamely szem még tisztán felismer egy tárgyat, melyről 2'-nyi szög keletkezik, egy másik szem pedig nem ismer fel kisebb tárgyat, csak olyant, melyről 4'-nyi szög keletkezik, akkor az első szem látóélessége v úgy aránylik a második szem látóélességéhez v', mint a megfelelő látási szögek fordított értékei: v:v'= 2 4 A látásélesség-értékek Snellen elve szerint l'-nyi látási szögnek megfelelő, p--inyi látásélességhez viszonyítva : «=!' v *7 = 1 a = 2' v = — 2' = 05 = 3' v = - =0-33 o
