Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-01-31 / 1. szám
39 Ez eset különben e lap hasábjain már bővebben ismertetve volt.1 * 1903. deczemberben osztályunkat kereste fel, mert látása ismét rosszabbodott. Felvételkor látása V30, a cornea hátulsó felszínén számos, apró szürke pontot, praecipitatumokat találunk, szemtükörrel az üvegtestben úszkáló czafatok láthatók, a szemfenék csak borúsan látható. Higanybedörzsölések után a praecipitatumok eltűntek, a beteg 5/ao visussal távozott. 6. P. M.-nek 8 éves korában késsel szúrták meg a jobb szemét. 12 évvel későbben, 1900-ban bal szemén gyuladás lépett fel, a mikor az egyetemi szemklinikán enucleálták sérült jobb szemét. Bal szeme ekkor meggyógyult, de a rossz látás miatt 1902-ben a János-kórházban iridektomiát végeztek rajta. 1903. augusztusban osztályunkra vétette fel magát, mert látása utóbbi időben igen romlik, 1 méterről olvas ujjakat. A szem halvány, a csarnok középmély, az irisben felül-kivül szabadszárú coloboma, melynek területét szürke izzadmányhártya tölti ki, melyen keresztül csak derengő vörös visszfény nyerhető. A látás javulását nem tudtuk elérni. 7. B. J. késsel sértette meg jobb szemét, melyet hat hónap előtt enucleáltak a bal szemén fellépett gyuladás miatt. Az enucleatio után hat héttel bal szeme megbékült, de roszszul lát rajta. Felvételkor 4 méterről olvas ujjakat, a szem halvány, az iris fakó, elmosódott szálazatú, a pupilla szűk zeg zugos, területében szürkés izzadmányhártya van. lridektomia után 5/70 visussal hagyta el a kórházat. Az 1. és 2. eset rendkívüli súlyosságával tűnik ki és az által, hogy a gyuladás mindkét esetben elég gyorsan, három hónappal a műtét után, következett be. Ezen esetek megerősítenek bennünket azon tudomásunkban, hogy ha már egyszer kifejlődött a sympathiás gyuladás, az azt előidéző szem enucleálásától valami feltűnő, gyors javulást nem várhatunk ; de nem tapasztaltuk a gyuladás hirtelen fokozódását sem az enucleatio után, a mint annak bekövetkezését némelyek állítják. A harmadik esetnek, mely igen későn, két évtized múlva következett be, chronikus jellegű volt a lefolyása, hevesebb acut tüneteket sohasem okozott. A 4., 5. és 6. eset azt bizonyítja, hogy az egyszer megbékült sympathiás gyuladás után a szem sorsa még nincs véglegesen eldöntve, mert a gyuladás megújulása minden ok nélkül ismételten felléphet. 1 Grósz Emil: A sympathiás szemgyúladás. Orvosi Hetilap — Szemészet 1903. 1. sz.
