Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-01-31 / 1. szám
40 Kimutatás Hódmező-Vásárhely város Erzsébet-szemkórházának 13 évi működéséről. Irta Imre József dr., az intézet igazgatója. I. Az intézet keletkezése és fejlődése. Mai állapota. Az orvosi külön szakok elterjedése, lehetőleg- sok orvostól, lehetőleg kedvező körülmények közt gyakorlása nevezetes közérdek; szükséges közegészségügyi szempontból, kulturális tekintetben és az orvosok anyagi és erkölcsi érdekéből. És az összes orvosi szakok közül alig tehet többet egyik is mindezen irányokban, mint a szemészet. A vakság és rossz látás mai világban nagyobb csapás, mint régibb időben volt s a szemészet nagy fejlettsége, feltűnő és biztos sikerei első helyen teszik alkalmassá e szakmát arra, hogy a népben az orvoslás szükségének érzetét felkeltse, az orvosi tudomány iránt való tiszteletet megszilárdítsa. Ennek a tudata okozza, ha a magam működésének szerény helyét és körülményeit, de főleg a vezetésem alatt levő szakintézet fejlődését felmutató adatokat némi figyelmet érdemlőknek, mert a közegészségügyről gondolkozók előtt némi tanulságokat tartalmazóknak gondolom. Ez a kimutatás magammal szemben nem egyéb, mint elszámolás kötelességeimnek (a részben meg nem írott, csak lelkiismeretembe vésett feladatoknak) teljesítéséről; a szemkórházat fentartó hatósággal szemben beszámoló és igazoló, egy (más hatóságtól nem tanulhatott) önálló intézkedés helyességéről, a szakemberek és a közegészségügy vezetői előtt egy adat a betegápolás-ügy hazai történetéhez. Egy 1894-ben hirtelen készült s a szemkórház első 3 évét illető kimutatás röviden ismertette az intézet keletkezésének történetét; most az eltelt 13 év történetének és eredményeinek ismertetésekor sem mellőzhetem a főbb adatokat, hogy a szemkórház fejlődésének tényezői és akadályai láthatók legyenek. Hódmező-Vásárhely törvényhatósági joggal felruházott város 1885. évi januári közgyűlése, egy bizottsági tagnak a megelőző év végén beadott indítványa alapján, 22. szám alatt egyhangúlag elhatározta, hogy a városi magánkórházban két szobából (s ezekben 12 ágyból) álló szembcteg-osztályt állít fel s annak vezetésére e sorok Íróját kéri fel. Az osztály vezetéséért díjat nem fizettek (előre kijelentettem, hogy nem kívánok díjazást, míg az osztály forgalma azt meg nem bírja) és a felszerelés költsége a 4 ablakra készített sötétítő függönyök és néhány tálcza és más edény árából állott; éveken át a saját műszereimmel vizsgáltam és operáltam a betegeket. A szembeteg osztályban végzett munkáról, mely nekem (8 évi nélkülözése után a kórházi működésnek) nagy örömet okozott, évenkint jelentést tettem a „Szemészetiben. Közben 1886. márcziusában a város akkori főispánja, a tiszti főorvosi állástól akkor külön választott általános kórházi orvosi állásra nevezett ki, bár nem vettem részt a pályázaton; így az egész kórház újra szervezését és vezetését is teljesítettem 1888. év közepéig, mikor a hivatalos állásról lemondtam, megtartva a szemészeti osztály vezetését, fizetés nélkül. A betegek szaporodása külön ápolónő alkalmazását, majd a helyiség és ágyak
