Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-01-31 / 1. szám

még fennáll. A liályogmütétet folyton sürgető beteg kívánságának eleget nem tehetünk és mielőtt szeme teljesen megbékült volna gyógyulatlanul hagyta el a kórházat.

2. B. K.-nak állítólag két év előtt megvakult bal szemén ugyanazon kórházban iridektomiát csináltak márczius hónapban. Junius 6-dikán kereste fel kórházunkat azon panaszszal, hogy jobb szeme két hét óta fáj. Jobb szemén 6/ao a visus, üveg nem javít, igen élénk cojunctivális és ciliáris injectio, a cornea ép, a csarnok középmély, az iris duzzadt szálazatu, zöldesszínü, a pupilla egyenetlen szélit, a lencse tokjára több helyen lenőtt, igen heves cyclitikus fájdalmak. A megkisebbedett puhább bal szemen sem tárgylátás, sem fényérzés nincs és érintésre rendkívül fájdalmas.

Másnap az atrophias bal szemet enucleáltuk, a jobb szem gyuladását pedig atropinnal, meleg borogatásokkal, később higanykenöcs-bedörzsölésekkel igyekeztünk enyhíteni. Fáradozásunk azonban sikertelen volt, a gyuladás feltartózhatatlanul erősbödött folytonosan, míg végre az elég szűk pupilla köröskörül lenőtt a lencse elülső tokjára, az iris hátrahúzódott és igen mély csarnok mellett tensio-emelkedés lépett fel. Most már a tensio csökkentésére és az óriási fájdalmak enyhítésére törekedtünk, a mi némileg sikerült is, ekkor azonban a beteg családi okokból kevés látóképességgel, erősen kivörösödött szemmel gyógyulatlanul hagyta el a kórházat.

3. Cs. J.-nek 20 év előtt, gyermekkorában előtte ismeretlen okból pusztult el a bal szeme, jobb szemének látása négy hét óta romlik. Felvételkor jobb szemén 'vao-t lát, üveg nem javít, mérsékelt conjunctivális és ciliáris injectio teszi a szemet kissé vörössé, a cornea ép, csarnok középmély, az iris fakó, elmosódott szálazatú, a pupilla szűk, egyenetlen szélű, a corpus ciliare tája nyomásra érzékeny. Tn. Bal szemteke mogyorónyira töpörödött, nyomásra fájdalmas.

A bal szem enucleálása után két héttel, a jobb szemen a fájdalmak megszűntek, a szem halvány lett, a pupilla atropinozás után is szűk maradt. ®/so látással, javulva távozott.

4. H. J.-nak állítólag 1901. augusztusban egy czipöt vágtak a jobb szeméhez és azóta a szemén nem lát, utóbbi időben bal szemének látása is romlani kezd, fátyolozott. A megkisebbedett, szürke lencséjii jobb szem puha tapintató, nyomásra érzékeny, rajta sem tárgylátás, sem fényérzés nincs. Bal szemének látóélessége */io. Külsőleg e szem teljesen ép, a törő közegek tiszták, a papilla vörösebb, elmosódott határú, a vénák tágak. Á vizeletben fehérje nincs, szervei épek, luese állítólag sohasem volt és annak tünetei nincsenek jelen, Donátit Gyula tanár vizsgálata szerint az idegrendszerben semmiféle betegség nem constatálható és így e papillitist az atrophiás jobb szem által előidézett sympathiás gyuladásnak kellett tartanunk.

A jobb szem enucleálása és 30 higanybedörzsölés után '°h visussal távozott.

5. K. l.-né bal szemét 1900. szeptember 14-dikén tehene döfte meg. A sérülés után négy héttel jobb szemén sympathiás iridocyclitis és papilloretinitis lépett fel. Sérült szemét ekkor enucleálták a Rókus-kórházban, a honnan a gyuladás lefolyása után 5/to visussal távozott. 1902. januárban újból fájdalmassá lett a jobb szeme, a cornea hátulsó felszínén praecipitatuinok léptek fel, a tensio kissé emelkedett volt, a miért a János-kórházban iridektomiát végeztek rajta, a mely után r,/i5 visussal, békés szemmel távozott.