Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-01-31 / 1. szám

nagyobb mértékben megérdemli a biológus figyelmét. Általában mióta Setschenow felfedezte, hogy az áttételes idegműködésben (reflexekben) gátlások is vannak, és hogy ha ezek hiányoznak, mert központjaik tönkretétettek, a reflexek sokkal nagyobbak, azóta fordult a figyelem a pályautak fejlődéséről a gátló pályákra is, mint a milyeneket az említett búvár az agyvelőben, névleg az ikertelepben, továbbat a nyúlt velőben kimutatott. Ezekből a Setschenow-féle pontokból kiinduló gátlás alighanem a pyramispályákon teljesedik be.

Nem épen gyanús, hogy a látásban mutatkozó gátlás ezzel függne össze. De hogy az elvben analógia van, az szembeötlő. A mi pedig a gátlásból származható megrontást illeti, az agykéreg haladó sorvadásáról (paralysis progressiva) kérdésbe vehető, vájjon midőn épen szellemi munkásokról kimutatható, hogy a szellemi munkának bizonyos fajtája, a szétszakgatott, sokoldalú és nem egy czél felé törekvő és „felelősségteljes“, tenném én még hozzá, szellemi munka az, a mely paralysishez vezeti a szellemi munkásokat; mondom, kérdésbe vehető, hogy nem úgy-e mint a retinán leginkább a felmerülő túlerős gátlások rontják meg az idegpályák vezetőképességét és indítják meg a kéregelfajulást.1 A gondolatot legalább felvetni lehet és általános psychopathiás értelemben a figyelmet a kancsalosok látására és a gátlások révén romlására felhívni indokoltnak látszik. Különösen ha meggondoljuk, hogy a gátlás a kancsal szem retináját látszik ugyan megrontani, felületes hozzávetésnél; de szöveti kórlelet nincsen és a folyamat szorosan véve csak psychikus, azaz agykéregben székelő lehet.

Minden gátlás pedig erőket köt le. Ezen erők negativ akcziót fejtvén ki, nem mutatkozhatnak másként a tüneményvilágban mint valami módon beszüntető bélyeggel. E ponton kereshető kapunyitás a gátlás és a látásromlás összefüggésének megértéséhez.

Igaz ugyan, hogy a felvetett kérdés megfejtése egyhamar alig fog sikerülni, sőt valószínűbb, hogy itt is mint az öntudatról és az élet lényegéről felvetődő kérdésekben azzal, a mit Kirchhoff a természettudományi kutatásban Newtonról elmondott, leszünk kénytelenek megelégedni : a feltevés nélküli leírással. Ez pedig megtanít reá, hogyan mutatkoznak, de nem árulja el, hogyan vannak a természeti folyamatok.

1 A lipótmezöi elmegyógyító intézetből Hollós József dr. a II. országos elmeorvosi értekezleten közölte, hogy 100 elmebeteg bíróból 78, ügyvédből 70, mérnök, tisztviselőből 50—60, oi'vosból 45, földmivesböl csak 15 volt paralytikus.