Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-01-31 / 1. szám
23 ez a tulajdonság itt első helyen áll, még meggyőzőbbé tehető a kísérlet, ha ezt a retinakép lengetésével összekötöm, II. kísérletem értelmében. Nekem, ép szemeimmel, ez a módosítás legjobban mutatja a várt sarkalatos jelenséget, hogy t. i. a tölcséren látott tiszta láng képe nyugodt marad, a másik elmosódott képű láng pedig tánczolást tüntet fel. A mozgatásnak a likas lemezzel való megtevésére a tölcsért nem tartó másik kéz tigyis rendelkezésre áll. Betűkből a látóhártya szélibb helyeivel a kisebbeken már nem, de a legnagyobbakon szintén még elég jól lehet megítélni, hogy a feketék, azaz páros szemű letisztulásban levők, vagy csak egy szemmel látottak, tehát szürkén szórt körösek-e? Az egész kísérlet még következően is megtehető. Az összes felfegyverkezés legyen az előbbi, a mennyiben a szemekről van szó. De sem gyertyákra, sem betűkre nincsen szükség. Nem is a szemeket kell jártaim, hanem a papirtölcsér irányát kell változtatni az oldalak felé, nyugodtan maga elé irányult szemek mellett. A nézni való terjedelmes mezőt szolgáltató rajzolatos tárgy legyen. Messzebb nézés esetére ez fali tapéta lehet, közelnézés esetére egy nyitott folians a legjobb. A jelenség ezekkel az lesz, hogy a retina nem páros nézést adó helyeivel a tölcséren belül a kép olyan, mint rajta kívül, páros nézést szolgáltató helyekkel ellenben a tölcséres képrész nemcsak letisztul, hanem feltűnően világitottabb volta által is a zavaros környezetből kirí. Ez a kísérleti módozat oly egyszerűen kezelhető és majdnem semmi értelmességet sem követelő, úgy hogy mindennapos próbának a betegrendelések alkalmával alighanem kifogástalanul fog beválni. Nem lehet elhallgatni, hogy vannak nagyon sajátságos és nem élesen osztályozható esetek is. A kancsal szemnek térbesítő művelete nagyon különböző, mert a gátlás erőssége és kiterjedése egyénileg nagyon változó. Ezért a páros nézéshez való járulás is nagyon különböző. Néha egyenlőtlen is (regionarius), sőt előfordul két gátlási hely is : a sárga folton és egy legújabb fejlődésű felelkező helyen, melynek a vezérszem sárga foltjával lett egyenlő térértéke. Vannak esetek vicariáló páros nézéssel; de ez nem helyettesíti a rendeset, hanem csak durványos surrogatum. Jellemük az ingadozás tág határokban, környezetükből nem kiemelkedő hatással, terjedelmesség, ingadozó térbesítés. A mozgási készülék az excentrikus fixatiohoz alkalmazkodik és ez az excentrikus hely válik az ő nullpontjává. A rendes felelkezéstől való különbözés jele még: a kancsal benyomás belső gátlása, a kellő vetélkedés hiánya, semmi mélységi észrevevés. A töredékes páros látásnál nincs meg az egybeolvadás. Ezen esetek nem élesen választhatók külön, mert sokszor nincs és azután mégis csak van páros nézés. Ha az esetben a normális és az azonnal fixálás gyorsan váltakozik, akkor előfordul, hogy egy időben mindakettő jelentkezik egyszemi diplopia képében, melynél az egyszerű ingerület a térbe két lokalisatiót hoz létre (a vezérszemmel együtt hármat is). Ezeknek az eseteknek biztos és gyors felderítésére számítok ezen vizsgálási eljárásommal. A gyógyulás menetelének ellenőrzésére is sok hasznavehetőségét várom kísérleti eljárásaimnak. Az orvoslásnak a belső gátlás megszüntetésére kell törekedni. Erre látási rendszeres gyakorlások a kancsal szemen külön (Priestley Smith) és stereoskopban párosán (Javai) teendők. Ezek eredményét ellenőrizni I. kísérletem hivatott, melynél, ha a -f- üveget a
