Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-04-24 / 2. szám

13 2 limbuson fekszik, hegye pedig alul a limbushoz közel ér, a limbusról vastag edények húzódnak a cornea felületére, melyek a felületet rögössé teszik. Az átlátszó háromszögnyi terület fénylő epithellel bir, de szélei élesen vannak határolva, mintegy elsánczolva szürkés-fehéres vonalak által, mely vastagodott epithelböl áll. E viszonyokat a II. rajz elég híven illustrálja, melynek elkészí­tését egy kartársam szívességének köszönhetek. A szem belnyomása normális, 2 m.-röl olvasott ujjakat, a mennyire a szemfenéket ki lehetett venni, épnek találtam. A beteg állapota — minden törekvésem daczára — folyton rosszabbodott; sem atropin, sem dionin, sem jodoform, sem borogatások nem használtak. Felül a limbuson apró göbökböl álló eruptiók támadtak, a háromszögalakú világos részlet a corneában kezdett kisebb lenni, a homály teljesen reáhúzódott a corneára és az imént említett vastag edények is ellepték és a sclera határai majdnem elmosódtak. A szarúhártyabántalom aetiologiája teljesen homályos volt és maradt előttem. A beteg phthisikus habitusa arra a gondolatra vezetett, hátha a cornea tuberculosisával van dolgom és ezért több Ízben kutattam a szarú­­hártya felületéről lekapart felhámrészletekben tuberculosis-bacillus után, de eredménytelenül. Majd a tengerimalacz szemének mellső csarnokába oltottam direct a szarúhártya felületéről, de ott semmi nem fogamzott meg, iritis sem támadt. Nem is­merek tuberculosis corneae határozott esetét, az irodalomban is csak Strubell „keratitis tuberc.“ esete van említve, mely egy kötöhártyatuber­­culosishoz csatlakozott, de Hippel jun. vizsgálatai alapján tudjuk, hogy keratitis parenchym. több esetében a tuberculotikns szöveti szerkezetet és óriássejteket ki lehetett mutatni. A szarúhártya tuberculosisát diffus gyuladások alakjában észlel­ték, de leírtak egy „keratitis sclerotica“-szerü alakot is. Nemcsak a limbuson fellépő göbök, hanem a sclerotizáló alak is támpontot nyújtana esetemben a diagnosishoz, bár Axenféld azt mondja, hogy csak azon esetben lehet tuberculosis­­ról beszélni, ha bacillusokat és sajtosodást ki lehet mutatni, míg Greeff állítja, hogy a kétségenkivül kórismézett tuberculosis corneae eseteiben is csak nagyon ritkán tehet a szarúhártyában bacillusokat kimutatni. Panas, a kiváló franczia szemorvos tankönyvében egy állati kísérlet alkalmával szerzett tapasztalatait írja le, hogy a betegség jellegzetes tulaj­donságait és lefolyását tanulmányozhassa. Részletes leirása és az én esetem lefolyása között annyi a hasonlatosság, hogy érdemesnek tartom ezen állati kísérlet leírását bővebben közölni ; a tuberculotikus inoculatio első hetében semmi változás, a nyolczadik napon a szúrás helyén egy homályosodás kelet­kezik, episclerális injectio fejlődik és nagyítóüveggel az elváltozott részletben kis szürkés-sárga csomócskákat vehetünk észre, melyek a huszadik naptól kezdve összefolynak és az edénydús cornea lemezei között egy genyedö be­­szüremkedés támad, Ezen detritusban Koch-féle bacillusokat lehet kimutatni. A huszonhetedik naptól kezdve a fekély kráterszerti lesz, majd a cornea abnor­mális edényzödése előrehalad és egy valóságos pannus fejlődik, a fekélyhelyet heg foglalja el és a negyedik hónap végén a folyamat befejeződik. Panas ezen kísérlettel kapcsolatban egy 30 éves nő esetét is közli, kinél a szarúhártyábau apró, szürkés-sárgás csomócskákból álló eruptio támadt,

Next

/
Thumbnails
Contents