Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-04-24 / 2. szám
13 2 limbuson fekszik, hegye pedig alul a limbushoz közel ér, a limbusról vastag edények húzódnak a cornea felületére, melyek a felületet rögössé teszik. Az átlátszó háromszögnyi terület fénylő epithellel bir, de szélei élesen vannak határolva, mintegy elsánczolva szürkés-fehéres vonalak által, mely vastagodott epithelböl áll. E viszonyokat a II. rajz elég híven illustrálja, melynek elkészítését egy kartársam szívességének köszönhetek. A szem belnyomása normális, 2 m.-röl olvasott ujjakat, a mennyire a szemfenéket ki lehetett venni, épnek találtam. A beteg állapota — minden törekvésem daczára — folyton rosszabbodott; sem atropin, sem dionin, sem jodoform, sem borogatások nem használtak. Felül a limbuson apró göbökböl álló eruptiók támadtak, a háromszögalakú világos részlet a corneában kezdett kisebb lenni, a homály teljesen reáhúzódott a corneára és az imént említett vastag edények is ellepték és a sclera határai majdnem elmosódtak. A szarúhártyabántalom aetiologiája teljesen homályos volt és maradt előttem. A beteg phthisikus habitusa arra a gondolatra vezetett, hátha a cornea tuberculosisával van dolgom és ezért több Ízben kutattam a szarúhártya felületéről lekapart felhámrészletekben tuberculosis-bacillus után, de eredménytelenül. Majd a tengerimalacz szemének mellső csarnokába oltottam direct a szarúhártya felületéről, de ott semmi nem fogamzott meg, iritis sem támadt. Nem ismerek tuberculosis corneae határozott esetét, az irodalomban is csak Strubell „keratitis tuberc.“ esete van említve, mely egy kötöhártyatuberculosishoz csatlakozott, de Hippel jun. vizsgálatai alapján tudjuk, hogy keratitis parenchym. több esetében a tuberculotikns szöveti szerkezetet és óriássejteket ki lehetett mutatni. A szarúhártya tuberculosisát diffus gyuladások alakjában észlelték, de leírtak egy „keratitis sclerotica“-szerü alakot is. Nemcsak a limbuson fellépő göbök, hanem a sclerotizáló alak is támpontot nyújtana esetemben a diagnosishoz, bár Axenféld azt mondja, hogy csak azon esetben lehet tuberculosisról beszélni, ha bacillusokat és sajtosodást ki lehet mutatni, míg Greeff állítja, hogy a kétségenkivül kórismézett tuberculosis corneae eseteiben is csak nagyon ritkán tehet a szarúhártyában bacillusokat kimutatni. Panas, a kiváló franczia szemorvos tankönyvében egy állati kísérlet alkalmával szerzett tapasztalatait írja le, hogy a betegség jellegzetes tulajdonságait és lefolyását tanulmányozhassa. Részletes leirása és az én esetem lefolyása között annyi a hasonlatosság, hogy érdemesnek tartom ezen állati kísérlet leírását bővebben közölni ; a tuberculotikus inoculatio első hetében semmi változás, a nyolczadik napon a szúrás helyén egy homályosodás keletkezik, episclerális injectio fejlődik és nagyítóüveggel az elváltozott részletben kis szürkés-sárga csomócskákat vehetünk észre, melyek a huszadik naptól kezdve összefolynak és az edénydús cornea lemezei között egy genyedö beszüremkedés támad, Ezen detritusban Koch-féle bacillusokat lehet kimutatni. A huszonhetedik naptól kezdve a fekély kráterszerti lesz, majd a cornea abnormális edényzödése előrehalad és egy valóságos pannus fejlődik, a fekélyhelyet heg foglalja el és a negyedik hónap végén a folyamat befejeződik. Panas ezen kísérlettel kapcsolatban egy 30 éves nő esetét is közli, kinél a szarúhártyábau apró, szürkés-sárgás csomócskákból álló eruptio támadt,
