Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-04-24 / 2. szám
133 melyek később összefolytak és sárgás alappal szabálytalan szélekkel bíró fekélylyé változtak át, bő edényzödéstöl kísérve. A széleken újabb csomócskák támadtak, lassan haladt előre és még lassabban gyógyult. Panas ezen kísérletét és esetét azért tárgyaltam, hogy reá mutassak azon hasonlatosságra, mely az én esetem és Panas esetei között fenforgott. A betegség kezdeti stádiumát nem észlelhettem, a beteg már akkor jött hozzám, midőn a cornea -/s része homályos volt és vastag edényektől volt borítva, de a szárúhártyának védekezése az említett sánczszerü kiemelkedése által és a limbuson szemem előtt támadt csomócskák, valamint a kettőnek összefolyása és a cornea vastag edényekből álló teljes pannusa, a keratitis sclerotizáló alakja, mindezen tünetek olyan hasonlatosságot mutatnak fel, hogy a cornea tuberculosisának diagnosisát — klinikai alapon — fel lehetne állítani, bár bacillusokat nem találtam és a beoltás eredményhez nem vezetett. A beteg nő a kórházat ilyen állapotban elhagyta, tovább megfigyelni nem tudtam. 2. Az arthritis urica •— a köszvény — a szarúhártyabántalmak kórelözményeiben ritkán szerepel, szerzők felemlítették ugyan a keratitis parenchym. és profunda aetiologiájában, de az összefüggés bebizonyítva nincsen. Legvalószínűbb a köszvény összefüggése a scleritis és episcleritis különböző formáival. Észleltek gyakran ismétlődő keratitis scleroticát, infiltratumokat, fájdalmas fekélyeket a szarúhártyában, szalagszerü szarúhomályokat. Hirsch is állítja, hogy a szarúhártyafolyamat csak az idősebb korban fordul elő, gyorsan ismétlődik és hetekig elhúzódhatik, meggyógyul difl'usabb hegek hátrahagyása nélkül, mindig a szarúhártyaszélhez közel lép fel és sohasem perforál. Alábbi sorokban egy gyakran ismétlődő genyes szarúhártyagyuladást akarok ismertetni, mely egy nagy fokban köszvényes 58 éves férfinál fordult elő, melynek minden jelensége ú. m. a rohamszerű fellépés, gyakori recidiva gyors gyógyulás, váltakozás mindkét szemen, arra mutatott, hogy a szarúhártyabántalom az alkati betegséggel szorosan összefügg. 58 éves gazdasági főtiszt már hosszú évek óta szenved idült jelleggel bíró köszvényben, a tapintható véredények elmeszesedtek, az Ízületek úgy a kézen, mint a térden és lábon el vannak változva, deformálódva. Vizeletben idegen alkatrészeket kimutatni nem lehet, a húgysavtartalma alig emelkedett. Szembaja három hónap előtt kezdődött, mely abban állott, hogy hol a jobb, hol a bal szemen váltakozva, a szarúhártyában közel a szélhez sarlóalakú, a hurutos fekélyhez hasonló mély genyes fekély képződött, melyet nagyfokú ciliáris izgalom, fénykerülés és rosszlátás kisért. Ilyen alkalommal a szarúhártya fekélymentes területén is apró szarkáit helyek képződtek, bő edényzödés támadt. Első alkalommal, midőn a beteget láttam, a bal szemén, a szarúhártyában alul, szurkált felülettel bíró tályog volt, mely oly nagy fokban haladt előre, hogy áttöréstől féltem, a szembe pilocarpint cseppentettem és bekötöttem. Majd beható megfigyelés czéljából a beteget a szent Margitkórházba felvettem, hol a bal szem szarúhártyájának genyes gyuladása gyorsan gyógyult, a geny felszívódott és a szarúhártya jó részben feltisztult. Kórházi tartózkodása alatt ugyanazon folyamat ismétlődött a jobb szemben, alul-kivtil a szarúhártyában árokszerü genyes fekélyesedés támadt, mely félköralakban haladt előre, körülvette a pupillát, fulmináns tünetekkel, bő secretioval. De a jelenségek bármily veszélyeseknek látszottak, a genyedés mindkét szemen pár nap alatt visszafejlődött, átlátszó heget hagyott maga után és miután egyik helyről a másikra vándorolt, a sok ismétlődés következtében a szarúhártyában apró foltokból álló, a pupillát köralakban körülvevő homályosodás
