Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1903-07-26 / 3. szám
1903. 3. sz, ORVOSI HETILAP S Z E M ESZE T 45 hajtásában; Falta füzete ez irányban jó szolgálatot tehet, a mennyiben már helyi származásánál fogva is a szegediek érdeklődésére számíthat. Grósz Emil. III. Ungarische Beiträge zur Augenheilkunde. Unter Mitwirkung von Fachgenossen herausgegeben von Prof. Wilhelm Schulek, kön. ung. Ministerial-Rat, Director der Augenklinik an der Universität in Budapest. III. Band. Leipzig und Wien, Franz Deuticke. 1903. A vállalat czélja, — a mint azt az előszó kifejti — hogy a szellemi érintkezést a nyugat-európai müveit államokkal, melyre haladásunk érdekében olyan nagy szükségünk van, fenritartsa. A közlés formája a magyar szakirodalom megteremtésére irányuló törekvés erőteljes kifejezője. Az utolsó időben a többi, nyelvileg izolált nemzetek is kezdik e formát elfogadni. Az Ungarische Beiträge zur Augenheilkunde I. kötete 1894-ben jelent meg 18 ívnyi terjedelemben s 23 dolgozatot tartalmazott, a II. kötet 1900-ban 43 ívnyi terjedelemben 25 dolgozattal. A III. kötet kisebb időközben kisebb terjedelemben s csak 8 dolgozatot tarmazva jelent meg. Az első kötet munkálatai főleg az operatiók területére vonatkoztak, a második kötet főleg laboratóriumi munkákat tartalmazott, míg a most megjelent kötet úgy az operativ, mint a klinikai észlelés, valamint a laboratóriumi munkásság, sőt a szem hygienéje és orvostörténelmi téren mozgó dolgozatot is közöl. A III-dik kötet dolgozatai e lapok hasábjain jelentek meg először, mit a német kiadás következetesen feltüntet, ezért ismertetésük nem szükséges. A munkatársak valamennyien a magyar szemorvosi iskola tagjai élén a mesterrel Schulek Vilmos tanárral. Az irány, melyet e vállalat képvisel, áldozatot követel, de ez áldozatot megérdemli az a zászló, melyet követünk s melyre Pasteur szavai vannak Írva: a tudománynak nincs hazája, de a tudósnak van ! IRODALOM-SZEMLE. A szemtekének vasszilánkkal való teljes átütéséről és ezzel kapcsolatban a Röntgen-diagnostikáról közöl adatokat Lehmann és Cowl. A vassal való sérülések gyakoriságát tekintve, aránylag ritkának mondhatjuk azon eseteket, melyeken a vas a szemgolyót teljesen átfúrván az orbitába kerül; mindössze 21 ily eset ismeretes eddig az irodalomban, s ezeknek is jó része az utóbbi évekre esik. Valószínű, hogy nem az ipar fellendülése, hanem a diagnostics eszközök és ismereteink tökéletesbiilése az oka annak, hogy újabban gyakrabban ismerhető fel az idegen testnek extrabulbaris, orbifális fekvése. Nevezetesen a radiographia járult hozzá, hogy olyankor, midőn szemtükörrel a közegi zavarosság miatt nem állapítható meg az idegen test helyzete, felvilágosítást nyerjünk. Hogy ez nem mindig sikerül, azt az eljárásnak még ez idő szerint nem tökéletes volta magyarázza meg. Nagy nehézségekbe ütközik, különösen kisebb idegen testeknél a frontooccipitalis átvilágítás, de még a szemgolyó pontos méreteit sem ismervén minden adott esetben, az idegen test lokalizálása e miatt is bizonytalan. Sz. a vertikális átvilágításnak új, eddig nem alkalmazott módját ismertetik, melytől a jövőben jó eredményeket várnak. Az idegen test helyzetének megállapítása kétségtelenül fontos útmutatással szolgálhat műtéti beavatkozás esetén is, a mennyiben a sideroskopos vizsgálat positiv eredménye mellett, a midőn tehát első sorban a mágnes-műtétet látjuk indicáltnak, elállanánk a beavatkozástól, ha radiographikus úton az idegen testnek extrabulbaris fekvése volna kimutatható. Ilyen esetekben a mágnessel való behatolás természetszerűleg eredménynyel nem járhat, sőt fokozhatjuk az infectio veszélyét olyankor, ha egy már fertőzött bemeneti nyíláson át vagyunk kénytelenek a mágnest bevezetni. A közölt eset egy lakatosra vonatkozik, ki munka közben sérült meg. A lepattant vasszilánk jobb szemébe repült, melyen a cornea és iris folytonossági megszakítása, léghólyagok az üvegtestben és a retina előtt látható vérzés bizonyos jeleit adták az idegen test behatolásának, Sideroskop positiv adatot nyújtott, a 2 órával később megejtett mágnesmütét azonban sikertelen volt. 5 nappal később kezdődő panophthalmitis jelei mutatkozván, újabb kísérlet történt a mágnessel, ugyancsak eredmény nélkül; ugyanekkor egy Wiistefeld-féle jodoformtablettát vezettek be az iivegtestbe. 3 nap múlva a zajo3 izgalmi tünetek enyhültek, s 4 hétre a szem sorvadni kezdett. A Röntgen-felvétel határozott árnyékot mutatott, mely a cornea csúcsa mögött 22 mm.-re feküdt; újabb eredménytelen kísérlet a Volkmannféle nagy mágnessel. A beteg, ki eddig munkáját folytatta, ismét fájdalmas szemmel jelentkezett, s kívánságára a teljesen vak szem el is távolíttatott, miután előzőleg újabb Röntgen-képpel pontosan igyekeztek az idegen test helyét megállapítani. Enucleatio után kiderült, hogy a vasszilánk a szemtekén kívül, a hátsó polus mögött körülbelül 1'5 mm-re a látóideghez tapadt zsírszövetben beágyazva fekszik, maga a szemgolyó átmérője csak 20 mm.-t tett ki. Nem ismerve a bulbus pontos méreteit, könnyen érthető, hogy az idegen test fekvése sem volt biztonsággal megállapítható. Sz. nem zárkóznak el azon feltevéstől, hogy a szem heves izgalma, mely nyilván infectio következménye volt, talán el lett volna kerülhető, ha az idegen test extrabulbaris fekvésének felismerése esetén a mágnessel való behatolástól elállanak. (Centralblatt für Augenkrankheiten. 1902. október.) Lettner Vilmos dr. A köny tömlő kiirtását, mint prophylactikus eljárást ajánlja Axenfeld a szemnek munka közben történő sérüléseiből származó septikus infectioja ellen. Ismert tény, hogy a könylevezetés akadálya, pangás a könytömlöben állandó veszedelmet képez a szemre különösen oly egyéneknél, kik hivatásuknál fogva inkább ki vanak téve apróbb-nagyobb sérüléseknek. A különböző védő pápaszemek, rácsok stb. nem nyújtanak elégséges védelmet, de nem is szívesen hordják a munkások. A pangó könytömlőváladékban tapasztalat szerint mindig sok virulens genyedést okozó microba van, s így érthető, hogy már igen csekély sérülés, a cornea hámjának lehorzsolása is elég alkalmat adhat a súlyos, nem egyszer végzetes hypopyonkeratitis kifejlődésére. E veszedelem elhárítására, a könypangás megszüntetésére általában két mód van, t. i. a levezetés helyreállítása, mint conservativ, s a könytömlő kiirtása, mint radikális eljárás, mely utóbbi teljes szűkületeknél, régi dacyocystitiseknél, ectasiáknál, fistuláknál stb. úgyszólván az egyedül czélhoz vezető. Ha ezen utóbbi okok nem forognak fenn, a köny-orrvezeték tágítása, sondázása is kellő eredménynyel járhat, feltéve, hogy tökéletes technikával és hosszú időn át, tehát nagy türelemmel végeztetik. Munkásoknál azonban rendszerint épen ez utóbbiban van hiány, de meg sociális viszonyaik sem engedik meg, hogy egy aránylag nem sok alkalmatlanságot okozó bántalom miatt magukat oly hosszadalmas és biztos sikert nem ígérő kezelésnek vessék alá, a milyen a sondázás. Ez okból A. munkásoknál a könypangásból eredhető súlyos következmények elhárítására egyedül a könytömlő kiirtását tartja helyes és czélszerü eljárásnak, melynek általános és kiterjedt alkalmazásától várja a munkásoknál oly gyakran észlelhető hypopyankeratitisek csökkentését. Hogy e műtétet nem szívesen végzik, annak okát nem az eljárás értékének kicsinylésében, hanem inkább kivitelének kellemetlenségeiben véli megtalálni. Ismerteti saját műtéti módját, mely mellett a sokszor zavaró vérzés elég tökéletesen elkerülhető. Lényegében abból áll, hogy a szokásos helyen ejtett 2ll% cm. hosszú sebet hosszában és szélességében ecarteurökkel széttárja, a könytömlőt subperiostálisan in toto távolítja el, a ductus benyilási helyét mélyen vágja el, s a sebet vékony, sterilezhetö fapálczikákra csavart vattadarabkákkal, melyeket esetleg-cocain oldatba áztat csillapítja. Recidivája alig van. (Kiin. Monatsbl. f. Augenhlk. 1903. febr.) Leitner Vilmos dr. Az egyszerű hályogextractio kérdése. Kozlowski a kiewi kórházban végzett 422 egyszerű hályogextractio alapján az iridectomia nélküli operálás mellett foglal állást. Azon véleményben van, hogy a kéregmaradékok kerek pupilla mellett is épen olyan jól eltávolíthatók, az Uvegtest elöesésének veszélye még nagyobb a combinált methodusnál s az iriselöesések kellő eljárás mellett elkerülhetők. Műtéti eljárásuk a következő : Atropinnal mydriasist idéznek elő, 3% cocainnal érzéstelenítenek, sebkészítés a limbusban, tokrepesztés cystotommal, a hályog megszületésekor a hátsó sebajkat a segéd nyomja hátra (!), a
