Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1903-07-26 / 3. szám
44 ОКУОSI HETILAP — SZEMÉSZET 1903. 3. sz. A budapesti kir. magyar tudomány-egyetem orvosi karán tartott szemészeti előadások hallgatóinak száma 1891/92—1902/903-ban. A dőlt számok az előadásokat az egyetemi szemklinikán hallgatták. Schulek ' i’ •] Goldziehei i о,,;к л ,*i +■ Grosz Emil , Szili Adóit Vilmos nv. ,k. tanár \ 'Imos ,z. ny. rk. tímal. A tanév ny. r. tanár ' ! ez. ny. rk. tanai-Feuer Náthán ez. ny. rk. tanár Csapodi István ez. ny. rk. tanár Siklóssy Gyula magántanár I Ottava Ignácz magántanár Hoór Károly mint magántanár i. ii. í. 11. i. ii. i. félév 1 félév félév | félév félév félév j félév II. félév i. félév и. félév 1 félév II. félév i. félév II. félév i. félév 11. félév i. félév 11. félév 1891/92 ______ 20ű 323 1 9 16 5 4 5 5 15 7 __ 18 65 3 3 1892/93 ______ ISO 130 1 5 3 3 1 — 1 31 27 — — 31 107 1 __ 1893/94 ______ 175 132 11 6 1 1 8 6 62 59 11- ---38 63 1894/95 ______ 162 120 1 4 7 2 2 5- 3 37 _ 37 43 Kolozsvárrá 1895/96 ... ... 166 ' 116 5.9 36 — 4 8 13 7 10 46 21 6 2 27 53 távozott 1896/97 ............ 183 ISO 44 38 6 6 2 5 9 12 40 34 _ — 39 68 mint ny. r. 1897/98 ... ... 160 112 97 25 3 17 4 3 13 15 48 21 — — 49 77 tanár. 1898/99 ______ 136 100 65 15 7 4 3 13 29 22 17 4 — 41 35 1899/900______ 109 96 65 14 2 4 1 2 4 19 21 — — 14 21 1900/901______ 116 92 63 12 1 - — 1 15 — 17 15 — 1 9 19 1901/902........... 113 114 67 18 1 1 — 12 15 10 t — —г 1902/903______ 107 143 64 18 1 ? ? t 16 ? 5 — Egyetemi Egyetemi PoliklinikAn Izra elita Egyetemi Egyetem i Rókus-Egyetem i szemklinikán szemklinikán l.)02-tol kórházban szemklinikán szemklinikán kórházban szemklinikán Rókus-Bonoztani kórházban intézetben A klinikus egyetemi tanár harmadik működése a beteggyógyítás. A budapesti egyetemi szemklinika ez irányú működéséről a következő számok tanúskodnak. 1874—1902 : 140,982 új ambulans beteg jelentkezett, kik közül 17,647 nyert kórházi ápolást s 21,681 nagyobb operálást végeztek. Schulek Vilmos ezen hármas tevékenységének eredménye a magyar szemorvosi iskola megalapítása, melynek tagjai mint egyetemi tanárok, kórházi főorvosok, fővárosi s vidéki szemorvosok, sőt a külföldön is működnek. Grósz Emil. KÖNYVISMERTETÉS. I. A szembetegségek gyógyítása, irta Goldzieher Vilmos dr., nyilvános rendkívüli tanár a budapesti egyetemen, a szt. Rókusközkórház szemész-főorvosa. Budapest, 1903. Singer és Wolfner. A 18 ívnyi terjedelmű kis 16 rétnyi kötet, mely mint a Justus Jakab és Szerb Zsigmond doktorok által szerkesztett Therapia — a gyógyító tudományok könyvtárának Il-dik kötete az imént hagyta el a sajtót, tulajdonképen szerzőnek már 1881- ben és 1900-ban németül két kiadásban s magyarul 1890-ben „A szemészet kézikönyve“ czím alatt megjelent könyvének átdolgozott s rövidített kiadása. A magyar kiadást 13 év előtt behatóan ismertettük s hogy ennek ellenére most líjból foglalkoznak e compendiummal, annak az az oka, hogy a magyar literaturában sokkal nagyobb jelentősége van az ilyen irányú könyvnek, mint a németben, hol a hasonló terjedelmű szemészetek egész serege jelen meg — némelyikük számos kiadásban. Azt azonban nem lehet mondani, a mint azt egyik-másik lapban olvastuk, hogy Goldzieher könyve lenne az első magyar szemészet. A magyar szemorvosi irodalom ugyan aránytalanul gazdagabb tudományos értekezésekben, mint tankönyvekben, minek oka nyilván ez utóbbiak aránylag csekély olvasó közönsége, de arra büszkeséggel hivatkozhatunk, hogy már a század elején volt olyan szemészetünk, melyet olasz és holland nyelvre is lefordítottak s melyet külföldi egyetemeken tankönyvül használtak, ez Fabinij Theophil János „Tanítmánya a szembetegségekről“. A 60-as években jelent meg -Bernolák József átdolgozásában Schauenburg Szemészete és Stellwag tankönyve Vidor Zsigmond fordításában. Schulek Vilmos tanárnak az egész Szemészetet rendszeresen tárgyaló előadásainak számos könyomatos kiadása jelent meg, így 1881-ben Karpeles Ignácz, 1882-ben Roxer Gyula, 1885-ben Mohr Mihály jegyzése után. Ugyanilyen alakban jelentek meg a fénytörés és alkalmazkodás rendellenességeit tárgyaló előadásai Szabó György (1875), Kőhegyi Mór (1876), Hutyra Ferenez (1882), Kolin Lipót és Kőhegyi Károly (1885) jegyzései után. Az első magyar compendiumot: „Útmutató a szemészetben“ czím alatt Csapodi István irta 1889-ben. A szemészet egyes részeit: a diagnostikát, a szemtükrözést, a vizsgáló módszereket, a műtéttant, a therapiát tárgyaló munkák már nagy számban jelentek meg magyar szerzőktől — magyar nyelven, és pedig épen az utolsó két évtizedben, úgy hogy ma már nem kell többé az újonnan megjelent könyveket a ritka vendéget megillető ünneplésben részesíteni, hanem úgy gondoljuk, azzal becsüljük meg legjobban, ha objectiv kritikával fogadjuk. Goldzieher könyvének előszava ugyan még ezt is feleslegessé tenné, a mennyiben ö maga mondja, hogy német nyelvű munkája „nagy olvasó körnek örvend s egyszersmind a hivatott szakkörök egyértelmű elismerését vívta ki magának“ s azt is mondja, hogy az általa követett utat „szigorú önkritikával maga ellenőrizte önálló pathologikns és kórboneztani tanulmányok sorában“ — mégis a kritikát az olvasó jogai közé kell vindicálnunk. E joggal élve örömmel konstatálhatjuk, hogy a könyvuek van individuális jellege, a mi tulajdonképen az egyedüli jogezím újabb compendium Írására, viszont ezen jelleg lddomborodása több helyen az objeclivitás rovására esik. Inkább kifogásolható azonban, hogy a könyv nélkülözi a rendszerességet s a tagoltságot, e nélkül pedig épen azok, kiknek e compendium szól: az orvosnövendókek s gyakorló orvosok nem forgathatják olyan haszonnal, mint azt a könyv tartalmánál fogva tehetnék. Grósz Emil. II. A trachoma leküzdéséhez Magyarországon. Irta: Falta Marczel dr. szem- és fülorvos. Szeged, 1903. 5 ív. Ara 1 korona. A magyar trachoma-irodalom egy újabb füzetlel gyarapodott. írója Szegeden, a bántalom egyik fészkében, folytat 12 év óta gyakorlatot s így alkalma volt úgy a betegség természetét, mint a leküzdésére alkalmazott eszközök értékét tanulmányozni. A füzet sok figyelemre méltó tapasztalást s megfigyelést tartalmaz s a védekezés minden részletére kiterjed. Ha egyik-másik részletkérdésben nem is osztozhatunk szerző felfogásában, egészben véve azon irányt követi, a melyet e folyóirat első czikke a védekezés számára megjelöl. A füzet Kállay Albertnek, Szeged főispánjának van ajánlva. Szeged sok culturális és humanitárius intézményét köszönheti főispánja előrelátásának s tervszerű munkásságának. Kétségtelen, hogy a helyi hatóságoknak nagy rész jut a trachoma ellen indított állami actio sikeres végre-
