Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1903-04-26 / 2. szám
Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 17. számához. 2. szám. Budapest, 1903. évi április 26. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK VILMOS egyet, tanár. TARTALOM. Szzly Adolf inr.: A kettős gyujtótávolságú szemlencséről. Klinikai adatok a lencsebetegségek tanához. 17. 1. — Vajda Géza dr.: Borsodmegye „Erzsébet“-közkórháza szemészeti osztályának működése az 1902. évben. 22. 1. — Kocsis Elemér dr.: Közlés a budapesti új szent János-közkórház szemosztályáról. I. Sympathias szivárványhártya-gyuladás. II. Sérült lencse által okozott «ilaucoma secundarium. 24. 1. — Klinikai közlések. I. Remenar Elek dr.: Hólyagképződés a corneán. II. Fekete Sámuel dr. : Tuberculosis conjunctivae. 25. 1. — Grósz Emil: A trachomaellenes védekezés külföldön. 25. 1. — Irodalom-szemle. 2G. 1. — Folyóiratok átnézete. 27. 1. — Vegyesek. 27. 1. A kettős gyujtótávolságú szemlencséről. Klinikai adatok a lencsebetegségek tanához. Szily Adolf tanártól. A következőkben jelentést teszek a hályogképződésnek egy sajátságos alakjáról, melyet eddig csak kevesen ismernek, daczára annak, hogy két szerző, kit későbben említeni fogok, ezen lencse-elváltozás legérdekesebb stádiumának találó leírását adta egy-egy esetről. Hogy hályogkópződés olykor együtt jár a fénytörésnek lassan haladó emelkedésével a lencse részéről, arról már Walther és Scarpa is tesznek említést, de csak mióta az idősebb Critcbett (1876) újból arra figyelmeztetett, hogy egyes egyéneknél korrigálható myopiának fellépése vezeti be a hályogképződést, a fénytörési rendellenességek ezen neme az ismertebb szemészeti tények közé tartozik. Mégis a nekem hozzáférhető elég számos újabb tankönyvekben ezen tárgyról csak helyenként és futólagos említést találok; és a mennyiben magyarázatába bocsátkoznak, egyrészt a lencsének megduzzadásból eredő gömbszerű alakelváltozására, másrészt fénytörő kitevőjének kóros emelkedésére vezetik vissza. A következő leírásokból ki fog derülni, hogy a legtöbb esetben ezen két feltevésnek egyike sem felel meg a ténynek, hanem, hogy a lencsének egy oly sajátságos állapota van jelen, mely eddig a legtöbb észlelő előtt rejtve maradt. 1. В. I. asszony, 36 éves. 1899. május 10-dikén jelentkezett. A különben egészséges hölgy lVa év előtt fibroma uteri miatt operáltatott. Állítólag csak azóta jobb szemével a távolban sokkal rosszabbul, közelben majdnem jobban lát, mint bal szemével. Felületes megtekintésnél már feltűnő, hogy a jobb szem középtág pupillájában bárminő állásban a világossággal szemben erős szürke visszfény mutatkozik, úgy hogy kezdő szürke hályogra kellett gondolni. M 15 D, visus 6/so? Áteső fényben a pupilla átlátszó alakított homály nélkül ; de sötét mozgó árnyék mutatkozik benne, melynek kitérései a jelenlevő nagyfokú rövidlátóságnak teljesen megfelelnek. Művileg tágított pupillánál szintén első pillanatban cataracta nuclearis benyomását nyerjük, mit focális világosságban való megtekintés még megerősít. Annál feltűnőbb a kép gjenge áteső világosságban. Most a sárga-vörös fényben világló pupilla centrumában körülbelül 3 mm. átmérőjű teljesen kerek, élesen határolt korong mutatkozik, melyben a mozgó árnyék folyton jelen van, de a tükörnek mozgása alkalmával mindig a nagyfokú myopia törvénye szerint kitér. Az ezen kört övező zóna szép egyenletesen át van világítva ; csak a szemtükörnek erős szögállása mellett itt is árnyék mutatkozik, mely igen csekélyfokú rövidlátóságra következtetni enged. A parallaxisos eltolásnak foka ép úgy áteső fényben mint gyűjtött világosságban a lenticonus posteriorra való feltevést teljesen kizárja; a jelenségnek székhelye határozottan a lencse centrumában van. A mellső lencseképecske a gyertya lassú mozgásánál a szürke visszfény felett alig észrevehető; gyorsabb mozgásánál inkább. A hátulsó lencseképecske rendes, csak valamivel kisebbnek látszik, mint a bal szemében. Távoli igen erős fényforrás alkalmazásánál oldalt állásban olykor nem távol egymástól két fennálló tükörképecskét lehetett látni, melynek egyikét, a látszólag valamivel közelebbit és kisebbet a mellső magfelületre vonatkoztatni voltam hajlandó. A teljesen rendes szemháttér szűk pupillán keresztül csak megfordított képben volt látható. A tágított pupilla szél melletti részein keresztül azonban kis fokban túllátó szememmel correctio nélkül is láthattam a fennálló képet. Ha pontosan a centrum elé egy tárgylemezre felragasztott 4 mm. átmérőjű kerek fekete angoltapasz-darabka tartva lett, M l'O D, V = 6/2o? volt jelen; épen így, ha 3 mm. átmérőjű szűk lik valahol a széli rész elé volt alkalmazva. Ugyanezzel a likkal a centrum előtt M 14 D, V = %o? Bal szemre nézve panasz nem volt. A pupilla a rendesnek meg'felőleg fekete volt. M l'O D °/io. 1900. márczius 25-dikén status idem. Ezután a beteg csak 1902. április hó 25-dikén jelent meg újból azzal a panaszszal, hogy az utolsó időben bal szemén is a látás rohamosan csökken. Jobb szem M 16 D, V = °/зо. Bal szem M 12 D, У = с/го. Szürke visszfény a pupillából. Művileg tágítva centrumában kerek élesen határolt 3 mm. átmérőjű fénytanilag differens hely mutatkozik észrevehető zavarodás nélkül. Ezen keresztül gyűjtő lencse nélkül a látóhártya edényeknek megfordított képe mutatkozik. Az árnyékpróba a pupilla ezen részében nagyfokú myopiát, a környező övben, mely szintén egészen tiszta emmetropiát mutat ki. Centralis petytyel E, У = °/го ?; szűk likkal a peripheria előtt E, V = 6/20, a centrum előtt M 12 D, У = °/2o. 1903. márczius 14-dikén. Jobb szem: M 16'0 D, 8/зо(?); bal szem M 18'0 D с/зо. Mindkét pupillából szürke visszfény, jobb szemben erősebb. Ha a jobb szem le van fedve és a bal szem árnyékban van, ezzel a szemmel olykor szabadon is °/зо > ez a pupilla mulékony tágulásának következménye, mely a széli övnek egy részét feltárja. Mesterségesen tágított pupillában mindkét szemben finom sugárszerü lencse homály orr felöl; jobboldalt a lencse központi részében tömör árnyék, mely a tükör mozgásai előtt kitér; ezen 3 mm. átmérőjű kerek hely felső szélén alig mákszemnyi homály. Baloldalt a központi kitérő árnyék kevésbé tömött és nem tölti be annyira az élesen körülirt magrészletet. 2. B. Zsigmond, 53 éves. 1899. junius 1-jén. Jobb szem egy év óta rosszabbul lát. M 6 D, V = 6/зо. Az euphthalmin által tágított pupillában kerek élesen határolt fénytanilag differens 3 mm. átmérőjű hely zavarodás nélkül. Szemháttér ép. Centrális petytyel E e/eo; szűk likkal a peripheriás öv előtt °/зо, a centrum előtt M 6 1), 6/2o ? Bal szem H 1 D, e/io. 1900. november 25-dikén. Jobb szem M 9 D 6/зо; petytyel a tágított pupilla közepe előtt E, 6/зо. Bal szem E, °/io. 1902. február 9-dikén. Jobb szem M 10 J), в/зо; a tágított pupilla széli részén keresztül E, в/зо. Bal szem E, e/i5. 3. P. Anna, 67 éves. 1899. junius 9-dikén. Több év óta rosszabbul lát ; azelőtt a távolba jól látott. Mindkét pupillából diffus szürke visszfény. Jobb szem M 8 D, 6/зо ? Euphthalmin hatása alatt a pupilla 7 mm.-re tágult. Áteső fényben a magrészlet élesen határolt. Jellegzetes skiaskopos jelenség; alakított homály nincsen, de tükörmozgásnál egyes küllők jobban, mások kevésbé fénylők. Centrális petytyel M 1 D, “/so. szűk likkal a peripheriában E, в/зо?; a központ előtt M 8 D, °/зС.
