Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1903-01-25 / 1. szám
14- SZEMÉSZET 1903. 1. sz. О RV ü S I HETILAP-a hallgatók a beteghez közelebb férhessenek, de a gyakorlati oktatás igénye ezzel koránt sincs kimerítve. Epen ezen követelésnek felel meg azon ny. rk. tanszék, melynek képviselőjeként feladatomat úgy fogom fel, hogy egyrészt kötelességem a szem functionalis és objectiv vizsgáló módszereinek gyakorlati oktatása s ezen módszerek tudományos alapjainak fejtegetése, másrészről a szem kortanának s a szembajok aetiologiájának tárgyalása. E { czélból két féléven át a szem vizsgálásainak módszeréről tartott collegiumban különösen a látásvizsgálás és szemtükrözés oktatására helyezek súlyt s ezenkívül az első félévben két órában a szem kortanának egyes legfontosabb fejezeteit tárgyalom, a második félévben pedig ugyancsak két órában a szembajoknak a szervezet egyéb betegségeivel való összefüggését. Összes törekvésem, hogy a laboratóriumi munkásságot az élő ember vizsgálásával s gyógyításával egyesíthessem. De hogy ehhez nagy beteganyag kell, azt nem szükséges külön kiemelnem. A két rendszeresített tanszék collegiumain kívül még négy szemészeti előadás van, melyeket Csapodi István ez. ny. rk. tanár (a szem vizsgálójának módszerei) részben a szemklinikán, részben a poliklinikán ; Goldzieher Vilmos ez. ny. rk. tanár (a szemészet egyes fejezetei különös tekintettel a szem kórboneztanára váltogatva) a Rókus-kórliázban, Szili Adolf ez. ny. rk. tanár a Szabolcs-utczai izraelita kórházban, Ottava Ignácz magántanár (mütéttan) a második boneztani intézetben tart meg. A szem mütéttanából s diagnostikájából a tanársegédek is tartanak cursusokat, s különösen előbbieket úgyszólván az egész hallgatóság veszi. Ha nincs is tehát olyan sok tanerőnk, mint Bécsnek, hol két rendes tanszéken kívül négy rk. tanár és hat magántanár működik vagy mint Berlinnek, hol ugyancsak a két tanszék négy collegiumán kívül hét tanár tizenegy collegiumot hirdet, az előadások számában nálunk sincs hiány; inkább az a baj, hogy az egyetemi szemklinikán a nagy hallgatóság számára nincs elég állandó ápolásban levő beteg, míg a klinikán kivül eső különben sem nagy beteganyagot nem használják vagy nem használhatják fel. íme ezek azon tárgyi érvek, melyek mint a budapesti egyetemen a szemészet egyik hivatalos képviselőjének kötelességemmé teszik, hogy a tanszékek jobb elhelyezését a tudományos világ közvéleményének megnyerése által előmozdítsam. Azon jóakarat mellett melylyel a közoktatási kormányzat s a törvényhozás a többi klinikai főtárgyak elhelyezéséről gondoskodott, nincs okunk kételkedni, hogy most már a szemészeti tanszékekre kerül a sor. Grósz Emil. IRODALOM-SZEMLE. A szarúhártya mészétetés által okozott homályairól és azoknak felderítésére szolgáló eljárásról értekezik Guillery kölni főtörzsorvos. A mészétetés háromféle következményt okoz a szarúhártyában ú. m. elsődleges homályt, mint a marószer direct hatását, másodlagos homályt, mely a sérülés körül fejlődik, és hegképzödést, mely a fekélyesedés következménye. Szerző eljárása csak az elsődleges homályra vonatkozik. Andreae foglalkozott behatóan a mészhomályok vegyi tulajdonságaival és bebizonyította, hogy ezen szarúhártyahomályok a calciumnak nem szervetlen vegyülékeiből hanem szerves caleiumalbuminat-bó\ állanak. Ezen felfedezésből azon tény is következik, hogy az ilyen homályokat a szarúhártyából sem vegyi, sem operativ úton eltávolítani nem lehet, mert a calciumalbuminat egy oly folyadékban sem oldható, melyet a szemen alkalmazni lehetne. Guillery azon tapasztalatból kiindulva, hogy higanyalbumin salmiakoldatban oldódik, ezen szerrel kisérleket végzett, kísérletei a laboratóriumban kedvezően végződtek, a szert legelőször saját szemén próbálta ki, szemfürdők alakjában. A salmiakoldat 2, 3 sőt 6°/o oldatát a szem elég jól tűri, utóbbi csekélymérvíí csípést okoz, ökörszemeken végzett kísérletei, melyeknél mész által leukomát idézett elő, szintén jó eredménynyel végződtek, mert a homályosodás 8—10 óra alatt feltisztult. Élő tengerinyulakon végzett kísérletei szintén eredmény nyel jártak, mert a szernek két vagy háromszori alkalmazása után — egy-egy félóráig — a homályosodás nagy mértékben feltisztult, 10—12 napi kezelés után a homálynak alig van valami nyoma. Egy esetben egy 18 éves kőművesnél is megpróbálta eljárását, kit a sérülés után 3 hóval küldtek hozzá. Az egész szarúhártya homályos volt, úgy az alsó mint felső szemhéjon széles összenövések fejlődtek, melyeket műtét segélyével részben feloldottak. A sérült a balesetbiztosító társulattól 25°/o kárpótlást kapott. A szarúhártya teljesen porcellánfehér volt, csak felül és kivül körülbelül х/а mm. széles rész volt átlátszó. Sérült kézmozgást 50 cm.-röl látott. Szerző a szemet 2°/o-os salmiakoldattal fürösztötte naponta х/2—*8/4 óráig Előzőleg 5°/0 cocaint cseppentet be, mert Wiedinger kísérletei alapján, cocainizált szemek szarúhártyája a folyadékot a kötőhártyazsákból gyorsabban felszívja mint nemcocainizáltak szarúhártyája, mely körülmény a cocain által okozott kiszáradáson és nyirkszegénységen alapszik. Mindinkább töményebb oldatot alkalmazott, a kísérlet 13-dik napján már 10%-t. A szarúhártya lassanként feltisztult a 9-dik nap már 3 mm. széles átlátszó részlet eonstatálható, 15-dik nap kézmozgást T5 m. távolságról lát, a coloboma iridis tisztán látható. 22-dik nap 15°/o-os oldattal naponta kétszer fürdeti szemét, mely tűrhető csípést okoz, 70 cm. távolságról felismeri, hogy négy kinyújtott ujj közül egyet behajlítottak. Említett eset végeredményéről szerző nem számol be, csak constatálja, hogy élöszem ily töményoldatot is képes elviselni, és calciumalbuminat élő emberi szemben tényleg oldható. (Archiv f. Augenheilkunde 44. k. 4. f. XXI.) Fejér Gyula dr. Az alkohol-amblyopiáról közli további vizsgálatait Lipcséből A. Birch-Hirschfeld. Majmokat és kutyákat hosszabb időn át nagyobb mennyiségű methyialkohollal tartott, közben szemfenekiiket vizsgálta, végre a halál bekövetkezte előtt chloroformnarcosisban leölte őket. A szemfenéki lelet kétféle volt. Egyes esetekben változatlan ép volt mindvégig, más esetekben a papilla határai kissé elmosódottak voltak, a papillák szürkések, vénák feltűnően tágabbak. A szövettani lelet is ennek megfelelöleg két féle. Első esetben az elváltozások legfeltűnőbbek a retina ganglionsejtrétegében voltak. E sejtek mind a sárga folt tájékán, mind a peripherián nagy fokban elfajultak, chromatinanyagjuk szétesett, a protoplasmában vacuolák léptek fel, a sejtmagok zsugorodottak, később a protoplasma és a mag is szétesett. Az idegrost rétegben a rostok fellazultak, a retina többi rétegeiben az idegelemek kissebb-nagyobb elfajulás képét mutatják. Erek falzata változatlan. Másik esetben a papillában és körülötte talált elváltozások a legfontosabbak. Az idegrostok fellazultak, duzzadtak, nagy fokban elfajultak főleg a papilla halántéki szélén. Ez elfajulás legkezdetibb fokától az idegrostok teljes széteséséig és eltűnéséig minden stádiumában megtalálható. Az elfajulás centripetalisan alig terjed a lamina cribrosától 2—3 mm.-nyire, úgy hogy az opticusban az edények belépésénél már teljesen épek az idegrostok. Az idegelemek elfajulása és elpusztulása mellett a neurogliát, kötőszövetet és ereket teljesen változatlanoknak találta, ezekben sem sejtszaporodást, sem szöveti meg vastagodást Dem tudott találni. Ez a legfontosabb. Mindezekből oda következtet, hogy az alkohol elsősorban az idegsejteket, mint legérzékenyebb elemeket támadja meg és teszi tönkre és pedig direct úton s nem az esetleg általa előidézett oedema által, mely amúgy is csak kisfokú. (Archiv für Opthalmologie LIV. K. 1. f.) Bemenár Elek dr. Kanyaró után keletkezett, pneumococcus okozta súlyos szembaj 3 esetét közli Hertel. A három gyermek már a kanyaró lezajlása után került észlelése alá ; kettőnél a szarúhártya elgenyesedése következtében mindkét szemen teljes vakság állott be, míg a harmadiknál, kinél a bántalom csak kezdődőben volt, csak apró infiltratumok voltak jelen a corneákon, de ennél is, miként a többieknél, a tarsalis és bulbaris conjunctiván kiterjedt fekélyek találtattak, a melyek részben egyenesen folytatódtak a szomszédos börrészletek fekélyeire. Mindhárom esetben a conjunctiva váladékából, valami.it a cornea s a conjunctiva fekélyeiből vett culturákban pneumococeusok voltak kimutathatók s ezek tekintendők a conjunctiva diphtheroid lepedőkének okául is. A szembajnak a kanyaróval való összefüggését jelen esetben H. úgy magyarázza, hogy azon microorganismusok, melyek a bőr különböző helyein s az orr és száj nyálkahártyáján a fekélyesedéseket okozták, voltak közvetlen
