Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)

1903-01-25 / 1. szám

1903. 1. sz. 15 ORVOSI HETILAP S Z E M E S Z E T okai a conjunctiva, illetve a cornea megbetegedésének is. Azon kanyarójárvány, melynek betegei is áldozataivá lettek, a tüdők és a szem részéről észlelt súlyos szövődmények által tűnt ki; e szövődmények okozójául minden esetben pneumococcusok ismer­tettek fel. Könnyen érthető tehát, hogy a virulens pneumococcusok, melyek a bronchusok és a szájnyákhártya felületén nagy tömeg­ben voltak jelen, egyszerűen a kezekkel történt szétkenetés útján hozták létre a bőr és a kötőhártyák megbetegedését. Tekintve a szembajok gyakoriságát a morbilli után, nem volna érdektelen annak a kiderítése, hogy a pneumococcus oko­zója-e az enyhébb természetű megbetegedéseknek is, avagy csak azon súlyosabbaknak, melyek a kanyaróhoz társult tüdöcomplicatiók kíséretében szoktak fellépni. (Arch. f. Ophthalmologie, LUI. k.) Lettner Vilmos dr. A szem sérüléseinek a keresetképességre való befolyását tárgyalja és saját tapasztalataiból újabb 42 eset kapcsán von gyakorlati következtetéseket Ammann. I. a centrális látásélesség megromlása az egyik szemen a rendesnek Va-re rendszerint még a nagyobb igényekkel járó foglalkozási nemeknél sem jár a keresetképesség csökkenésével. II. A centrális látásélesség alá­­szállása az egyik szemen a rendes Vw-re vagy O-ra a) alig vagy épen nem okoz zavart a keresetben, ha a sérült oly alsórendíí munkát végez, hogy azt egy szemmel ép oly jól folytathatja, mint a sérülés előtt; ha ily egyénnek 5°/o kártérítést szavaznak meg, ezzel elégségesen pótolva van a vesztesége. Hasonlóképen nem szenved a keresetképessége olyan foglalkozású sérültnek sem, a kinek munkája előkelő tulajdonai folytán keresett, s ha veszede­lemmel nem jár e foglalkozás, úgy keresetképesség tekintetében ez egyén kártérítésre egyáltalán nem is tarthat számot, b) Ellen­ben károsodik keresetében az a munkás, ki veszélyes foglalkozá­sát elhagyni, s más kevésbbé jövedelmező munkát vállalni kény­telen. Minél fiatalabb az egyén s mennél jobban űzetett foglalkozást kell abbanhagynia, annál nagyobb a keresetében a veszteség, úgy hogy ezt a viszonyokhoz mérten 10—20°,o-ra kell becsülni. III. Sériiléses hólyagokra vonatkozólag az áll, hogy ha műtéttel jó látásélességet sikerült elérni, akkor a szenvedett sérülésből maradandó hátrány az egyénre nem háramlik. A binocularis látás hiánya kezdetben zavarólag hathat ugyan, ez azonban rendszerint múlékony s a sérült előbbi foglalkozását, a legfinomabb munkák­tól eltekintve, folytathatja. A szokásos 5°/'o kártérítés a verseny­­képesség, esetleg csökkenése szempontjából méltányos. Ha a műtét után helyreállt látás a sérült szemen oly rossz, hogy e szemet az egyén a másik szem esetleges sérülése után nem hasz­nálhatná, akkor a fentebb II. alatt mondottak érvényesek. IV. Az egyszerűnek jövendő keresetképességének elbírálása a II. alatt mondottak szerint történik azzal a különbséggel, hogy itt azon előítélettel is számolnunk kell, mely az egyszemű egyé­nek munkaképességét illetőleg széles körben elterjedt. Az adandó kártérítés 0—3ü#/o között ingadozik. A szemet nem veszélyeztető foglalkozást a monoculus keresetének károsodása nélkül tovább is űzheti; a keresetképesség apad azonban, ha előbbi foglalkozását el kell hagynia, s a kára annál jelentékenyebb lesz, minél nagyobb díjazással járt az elhagyott foglalkozás, s minél kisebbek a sérült ismeretei vagy képességei arra nézve, hogy más pályán boldo­guljon, főleg tehát minél idősebb az egyén. (Zeitschrift für Augenheilkunde. VIII. kötet, 5. füzet.) Lettner Vilmos dr. Az iris tuberculosisának tuberculin-TR.-vel való gyógyí­tásáról ir Handmann. Schiecknek e tárgyra vonatkozó közlése óta, melyben az összes eddig tuberculinnal végzett kísérletekről számol be, újabb adat az irodalomban a iristuberculosis gyógyításáról nevezett szerrel nem jelent meg. Feltűnő, hogy a szemorvosok oly keveset foglalkoznak e kérdéssel. Schieck mindössze 18 esetet volt képes az irodalomból összeállítani, melyekből következtetéskép azt vonja le, hogy a tuberculinnal kezelt iristuberculosisok, még a legsú­lyosabbak is, meggyógyultak, s hogy azon aggodalom, mely sze­rint a tuberculin alkalmazása a tuberculosis baczillusának az egész szervezetben való elterjedését okozná, alaptalan. Még kevésbbé kell ettől tartanunk az új tuberculin-TR. alkalmazása óta, mely szer a régivel szemben azon előnyökkel bir, hogy a lázas reactio s a tuberculosis generalizálódásának veszélyét a minimumra redncálta. H. ezen új tuberculinnal végzett kísérleteiről számol be, melyet két esetben 3 szemen alkalmazott jó sikerrel. A kezdeti adag O'OOl milligramm volt, melyet eleinte lassan, később gyor­sabban emelkedő dosisokban emelt felt 3'0 mgm.-ig. A befecskendéseket az alkaron, illetve a czombon másod­­naponkint(végezte s mindkét esetben összesen 31 befecskendést adott; helybelileg atropint és meleg kamilla-tea-borogatásokat alkalmazott. Az első esetben a jellegzö csomócskák az irisen eleinte lassan, majd gyorsabban kisebbedtek, míg végül teljesen eltűntek. E gyógykezelés óta lefolyt ÍVs év után sem mutatkozott recidiva. A második esetben a csomók az első héten az izgalmi tünetek növekedése közben nagyobbodtak, majd megállapodtak, s lassan­­kint teljesen visszafejlődtek. (Klinische Monatsblätter f. Augenhk. 1902. október.) Lettner Vilmos dr. Folyóiratok átnézete. Zeitschrift für Augenheilkunde, Vili. к. 6. f. Haab: A nagy mágnes alkalmazása a szemben levő vasdarabok eltávolításakor. Koppén: A chronikus nephritis kíséretében jelentkező retinitis kórboneztanáról, különös tekintettel a macula lutea táján előforduló csillagalakról. Hel­­bron: A lagophthalmus operátiója. Félix: Levegő behívása az elülső csarnokba: a cornea és iris tuberculosisának új gyógymódja. (Vége.) Centralblatt für praktische Augenheilkunde, 19Ó2. november. Tschermak: A kancsalok látásélességének nehány újabb vizsgálati mód­szere. Steindorff: Bulbaer paralysis tüneteivel járó praesenilis hályog esete. Dreisch: Atropin-mérgezés különös esete. Caspar: Szénaláz kíséretében észlelt könytömlögyuladás. Archiv für Augenheilkunde, XLVI. к. 3. f. Van der Hoeve: Adatok a kancsalság tanához. Velhagen : .Adatok a xeroderma pigmen­tosum tanához. Reis: Ophthalmia nodosa lefolyása után észlelt különös érhártyaelváltozás. Raehlmann: A tarsus és a szemhéjszél megbetege­dése trachománál. Recueil d’opthalmologie, 1902. november. Zimmermann: Klinikai J adatok a glaucoma tanához. Rémy : A kettős látás simulálása. Annales d’oculistique, 1902. november. Liebreich: A myopia gyógyítása. Terson : A tavaszi hurut kíséretében jelentkező kötöhártya­­burjánzások szöveti szerkezete s azok gyógykezelése. Nicolai: A szem­nek egy új izma (muse, papillae optici). Ferron: A koponya alapi-bán­­talomból származott egyoldali külső vagy belső szemizombénulásról. Galtier : A nicotin-amblyopiáról. Gonin : Vakságot okozott recidivákkal járó pterygium esete. Archives d’ophthalmologie, 1902. deczember. Fanas: Olajos cysták az orbita szélén. Panas: A könyutak syphilise. De Lapersonne: Syphilises eredetű könymirigygyuladás. Jacorides: A trachoma és a genyes szemgyuladás Egyptomban. Orvosok lapja, 1902. 50., 51. sz. Fejér: A szemteke zúzódásáról, különös tekintettel a sérülés okozta iris- és lencsehiányra. Magyar orvosok lapja, 1902. 52. sz. Hoúr: A jequiritollal és a jequiritol-serummal szerzett tapasztalatok a szarúhártyai homályok, főleg a pannus trachomatosus s a trachoma orvoslásánál. Goldzieher: 1. Kryp­­tophthalmus congenitus. 2. Orbitális sérülés. Le progrés médical, 1902. 49. sz. Tervien : Elektromosság okozta látás-zavarok törvényszéki orvostani szempontból. Journal médical de Bruxelles, 1902. 50. Delneuville: Agyvérzés I okozta homonym incomplet hemianopsia. 51. sz. Coppez: Az adrenalin alkalmazása a szemészetben. Wiener medicinische Wochenschrift, 1902. 51. sz. Selye: Szem­sérülés két esete i iselöeséssel. The lancet, 1902. II. 21. Collins: Kötöhártya giimökór esete. 23. sz. Burnham : A hypopion kerato-iritis gyógyítása. Berliner klinische Wochenschrift, 1902. 49. sz. Dimmer: A szemfenék fényképezése. Neurologisches Centralblatt, 1902. 22. Strasburger : Pupillareny­­heség alkalmazkodáskor és összetéritéskor, vagy myotoniás pupilla­mozgás ? Piltz: Paradox pupilla-reactio. Deutsche medicinische Wochenschrift, 1902. 51. sz. Schenkel: \ Uj elektromágnes idegen testeknek a szemből való eltávolítására. VEGYESEK. — A „Szemészet“ ezentúl évente négyszer : január, április, július és október hónapokban mindenkor az illető hó utolsó vasárnapján, de az eddiginél nagyobb terjedelemben (2—2*/а ív) fog megjelenni. Szilágyi Ete. A Magyar Orvosok Lapja Szemészeti Lapok mellék­letében (1902. 4. sz.) azt olvassuk, hogy a kolozsvári egyetem szemé­szeti tanszékére 1874-ben ..oly egyént neveztek ki oda, a kiről az idő szerint csak az volt bizonyos, hogy addig sem mint tanársegéd szemé­szeti klinikán nem működött, sem pedig olyan munkát nem adott közre, melylyel a világ bármely főiskoláján a magántanárságot lehetett volna megszerezni. Legyünk őszinték: Szilágyi Dezső óriási hatalmának köszönhette Ete fivére akadémiai carriérejét, melyen azonban számára babér nem termett. A magyar szemészet történetében az elfogulatlanul Ítélő a legcsekélyebb helyet sem juttathatja neki és a mi gyakorlati

Next

/
Thumbnails
Contents