Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1902-02-23 / 1. szám
cornea felszíne borzolt s alsó harmada diffuse zavaros. A jobboldali szemhéjak is vizenyősen megdagadtak. Hömérsék 37'5°. Borogatásokat elhagyva, naponta 1-szer jodoformot hintünk a szemhéji fekélyekre s a conjunctivára. Julius 22. Fekélyek kevésbbé lepedékesek; a környező duzzanat és a túloldali szemhéjak collaterális oedemája csökkent. Chemosis jóval kisebb, a cornealis borusság azonban még fennáll. Hömérsék 37’u11. Jodoform. Julius 25. Szemhéjduzzanat teljesen megszűnt, a bőr ránczos s a szemrés korlátoltan active is nyílik. A fekélyek kisebbek, alapjok linoman szemcsés, sarjadzó s puha tapintató: a környezet infiltratiója felszívódott. Conjunctiva lepedéke eltűnt, chemosis csak nyomokban áll fenn ; a oornea intiltrált része feltisztult s a conjunctiva felöl gyéren erezett. A jobb szemhéjak vizenyője teljesen visszafejlődött. Jodoform. Julius 29. A fekélyek egy középső kis terület kivételével behámosodtak s csak igen keskeny vörös udvarral határoltak. Szemrés jól nyílik ; kisfoké conjunctivális belöveltség még jelen van. A cornea alsó harmadán felszínes, csillogó gombostüfejnyi facetté. A gyermeket a kórházból elbocsátjuk s bejárólag kezeljük tovább jodoformmal. Augusztus 3. A fekélyek helyén finom felszínes hegesedés; conjunctiva halvány, sima, cornea ép. Gyógyult. Az elmondottak után, különösen az adott rövid körleirást is tekintve, a diagnosis könnyen megtehető. Annál kevésbbé volt azonban a bántalom az első megtekintésre biztosan meghatározható, sőt az észlelés első két napja sem oszlatott el minden kétséget a fekélyek természetét illetőleg. Bár a venereás ulcus gyanúja kezdettől fogva fenforgott, mégis eleinte a tapadós lepedék, a fekélyt környező igen kiterjedt bőrpír és feszes duzzanat, a mirigybeszüremkedések hiánya, valamint a bántalom nagy ritkasága s végül a venereás infectio forrásának kideríthetetlen volta, inkább diphtheriás fekély felvételére utaltak. S e felfogást csak megerősítette az, hogy az alkalmazott borogatásokra a fekély még terjedt, a conjunctiván is hasonló folyamat indult meg, sőt a cornea súlyos megbetegedésének kezdeti tünetei is mutatkoztak, annyira, hogy a helybeli vérbocsájtást is elkerülhetetlennek tartottam. Határozottan ellene szólt azonban a fekély diphtheriás jellegének az ismételve megejtett bacteriologiai vizsgálat negativ eredménye, valamint a lázas mozgalomnak gyors megszűnése is. Fekélyesedéssel járó erysipelast ugyancsak az észlelt láz enyhesége, valamint a börpír határainak elmosódottsága és súlyosabb általános tünetek hiánya zárt ki. Ily körülmények között, a fekély terjedésének időszakában, még pemphigus jöhetett csak szóba s tekintve a kötőhártya áthajtási redöéig terjedő nagy ulceratiót, valamint a corneán mutatkozó súlyos tüneteket, már a legrosszabb kimenetelre volt kilátás, mígnem a jodoform adagolásának második napján beállott lényeges javulás, a kórkép megítélését más irányba és pedig az eredeti felfogás felé terelte. Összevetve a mondottakat a posteriori bizonyossággal állítható, hogy ezen hirtelen támadott, mindkét szemhéjon s a kötőhártyán gyorsan fejlődött s elég zajos tüneteket okozott fekély, mely a jodoformra oly gyors javulást mutatott, lágy venereás fekély, s ilyennek kell tekintenünk a conjunctiván fejlődött s oda a szemhéj szélről egyenesen továbbterjedt fekélyt is. A corneán jelenlevő elváltozások a kötőhártya fekélyeinek következményeiként foghatók fel, melyek tényleg a conjunctiva állapotának javulásával lépés tartva, bár nem oly gyorsan, visszafejlődtek. 11. Sérüléses eredetű szemizombénulás. Közli: Leitner ViLmos dr., a „Stefánia" gyermekkórház szemészfőorvosa. Sérülések, balesetek következtében szemizombénulások négyféle okból keletkezhetnek: 1. a sértő eszköz directe az izmot, vagy ellátó idegét bántalmazta az orbitában; 2. a, bénulás nem közvetlenül az izom vagy ideg sérülése következtében, hanem indirect úton. az orbita környékét ért tompa sérülés útján, az izom, vagy ideg elszakadása, avagy orbitabeli vérzés folytán áll elő; 3. a bénulás oka a koponyaüregben, rendszerint az idegmagvakban keletkezett vérzés s végül 4. a sérülés után boneztani elváltozások nélkül is jöhet létre bénulás, mint traumás neurosis (hysteria) következménye. A sérüléses bénulások e különböző fajai a sértő eszköz minőségétől s a sérülés módjától függnek, bár kétségtelen, hogy ugyanazon nemű sérülés a szemizmok különböző, vagy egyszerre több okból is létrejött bénulását okozhatja. Így pl. tompa ütés a halánték vagy homlok tájára indirect úton létre hozhat úgy orbitális, mint intracraniális eredetű bénulásokat, míg máskor mindkét ok egyszerre is szerepelhet; ugyanily sérülés azonban minden szervi elváltozás nélkül, hysteriás alapon is kiválthatja a legkülönfélébb szemizombénulásokat. A bénulások ezen említett alakjainak felismerésénél legkevesebb akadályokba ütközünk, az izmokat vagy idegeket ért közvetlen sérülések eseteiben, miután ezekkel majdnem mindig együtt jár a szem védöszerveinek s legtöbbször magának a szemtekének is kisebb-nagyobb fokú bántalmazottsága, mely a bénulás keletkezésének módja iránt kétséget alig enged meg ; a sérüléses bénulások többi fajainál azonban a diagnosis körültekintéssel s a többi általános tünetek számbavételével tehető csak meg. Prognosis szempontjából az 1. és 3. csoportba tartozó bénulásokat súlyosaknak kell mondanunk; az 1.-t azért, mert az izom sérülésével renszerint a szemteke bántalmaztatása is együtt jár ; a 3,-nál pedig a szemizombénulást okozó elváltozásokkal egyidejűleg gyakoriak a koponyarepedések s vérzések az agyvelö különböző pontjain. A 2. csoportot alkotó bénulások az esetek többségében kedvező befolyásnak s vagy semmi, vagy csak múló és enyhe általános tünetekkel járnak, míg a hysteriás bénulás ugyan egymagában szintén jó prognosist nyújt, nem egyszer azonban súlyos neurosisnak képezi első tünetét. Előfordulásuk gyakorisága szerint az indirect úton létrejött intracraniális eredetű bénulások a leggyakoriabbak, míg a közvetve orbitális elváltozások folytán keletkezett bénulásokat a ritkább betegségek közé sorolhatjuk. Ily idevágó esetet óhajtok a következőkben röviden ismertetni. P. M. 10 éves leányt 1901. szeptember 4-ikén azon panaszszal mutatta be anyja, hogy a gyermek kettősen lát s bal szemét nem képes teljesen kinyitni. Előadja, hogy a leányka 2 hét előtt a villamos kocsiról leesvén, bal halántékát megütötte, mire egy óráig tartó eszméletlen állapotba esett s majd 3 napon át ismételten hányt. Az iltödés helyén, valamint a bal szemhéjakon nagy duzzanat támadt, a mely miatt e szemet 4 napig egyáltalán nem tudta kinyitni. A duzzanat sziintével észrevette, hogy mindent duplán lát; az idő óta a kettős látás egyenlő fokban áll fenn s bal szemét csak korlátoltan képes nyitni. Megvizsgáláskor a bal felső szemhéj kis fokban duzzadt s rajta diffus véraláfutások nyomai láthatók ; a felső szemhéj lecsüng, úgy hogy egyenes nézéskor a bal szemrés 4 mm.-re] szőkébb a jobboldalinál. Kötöhártyák halványak s a szemteke minden része ép. A bal szem az orbita bemeneti síkjához viszonyítva, körülbelül 5 mm.-rel előbbre áll, mint a jobb, resistens képlet sem az orbita szélei mentén s fenekén nem tapintható ki s a protrusio a szemteke visszanyomásával részben s fájdalmatlanul megszüntethető. A szem tengelye a nyugalmi helyzetben lefelé fordul, úgy hogy az alsó szemhéjszél a cornea alsó harmadának határát szeli, míg ugyanekkor a jobb szemen az alsó szemhéjszél a cornea alsó szélével áll egy vonalban. A bal szemteke mozgásai felfelé erősen korlátoltak, a többi irányokban szabadok. A szem fenekén kisfokú venosus pangás jelei láthatók; látásélesség jobb sz. :'io, bal sz. Vio, mindkét szemen tükörrel 6'OD liypermetropia állapítható meg. Keresztezett kettős képei magassági és ferdeségi eltérést mutatnak oly formán, hogy az oldaleltérés az adductióval, a magassági és ferdeségi pedig a felfelé nézéssel nagyobbodik. Jobb szem ép. A bal halántékon az elszenvedett sérülések nyomai már nem láthatók. A mondott tünetekből következik, hogy a bal szemen ptosis, protrusio bulbi és a felső egyenes izom bénulása van jelen. Kétségtelen, hogy ez állapot az elszenvedett sérülés következménye s ekként magyarázandó, hogy a halántékot ért ütés folytán az orbitában jöttek létre azon elváltozások, melyek a szemgolyó elöretolását s két, az orbitában közvetlenül egymás szomszédságában futó izomnak bénulását okozták. Minden való- >"7'7----T-10 ОRV О SI HE T1LAP — S Z EMESZE T 1902. 1. sz.