Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)

1902-10-26 / 5. szám

fa

74 ORVOSI H ETIL AI

Levinsohn (Berlin) azt hozza fel a pangásos elmélet ellen, hogy lumbalis punctio után a kilépő folyadék nyomása nem szükségképen emelkedett.

Axenfeld azt állítja, hogy az intraspinális nyomás az agybeli nyomástól eltérő lehet, hiszen a két üreg közötti összeköttetés nem mindig teljesen nyitott.

Best (Giessen). Veleszületett chorioretinitisről beszél. Sajátságos linóm, világos fényes foltocskákat lehet sokszor találni apró, kerek festenyszemeeskék társaságában. Eddig az ilyen eseteket biztos jelnek vették örökölt luesre. Kilencz esetében azonban ez épen biztosan ki volt zárható. Giessen szerinte ritka szerencsés város, a mennyiben 24,000 szembetegre 0"7n/oo arányban volt örökölt lues kimutatható. Festenysorvadást azonban T7°/oo találhatott. Ezek az esetek tehát inkább atypicus retinitis pigmentosának volnának tekintendők, ha nem lehetne őket a majdnem physiologikus szemcsézettséggel megmagyarázni, mely a festcnyes felhámnál elég gyakran fordul elő. Ilyenkor figyelmes vizsgálattal sokszor lehet nehány rögöt is találni. Ez a finom szemcsézettség hiányos látélességíi s egyéb defektusokat is magukon viselő szemeken fordul elő gyermekeknél: kancsalság, nystagmus, nagyfokú messzelátóság, astigmatismus stb.

Augstein (Bromberg) egy esetét említi fel, a melynél a specifikus gyógykezelés teljesen értéktelennek bizonyult, pedig az anya a terhessége alatt szerzett súlyos luest.

Uhthoff (Breslau). Agysérülésekre bekövetkező látás-za и rákról beszél.

Egy esetben a hemianopsia mint góczponti tünet (Herderscheinung) a látási centrum direct sérülésére következett be. Egyéb góczponti tünet kezdetben \ em jelentkezett. A beteg később elvesztette tájékozódását, a mi a tarkói lebenyt ért sérülésből magyarázható. A jobb oldalon hemianaesthesia lépett fel, az összes jobboldali érző szervek zavarának kíséretében. Ezt is functionalis tünet gyanánt fogja fel. A sérülés helyére gyakorolt nyomásra ezek a tünetek növekedtek, mig ha abbahagyták a nyomást, akkor csökkentek. Ilyenről Stern is megemlékezett az agykéreg működésének periodikus ingadozásáról irt értekezésében. Az agytályogot megoperálták; előzőleg pangásos papillát konstatált, ez a műtét után eltűnt, a mi csakis a nyomás megszüntetésének tulajdonítható.

Ilyen műtétet három Ízben végeztek a betegen : az eredmény csak átmeneti volt. Bonczolásnál nagy tályogot találtak az occipi ális lebenyben.

Vossius (Giessen) két ritka szemgödri megbetegedésről beszél. 1. Az egyik, mely a magyar irodalomban közölt és Vossius által is felemlített S Autó-féle esettel analog, egy kötöhártyai sérülésre keletkezett. Streptococcus-infectio; a szemhéjak eliiszkösödtek, a sclera, cornea és teke ellöködött.

2. Actinomycosis a külső szemgödri falban és a sinus cavernosusban. Baloldali exophthalmus; kerat. neuroparalyt.; kétoldali papillitis. A bonczolásnál kiderült, hogy a daganat a sziklacsonton át betört a koponyaűrbe és pedig épen a trigeminusnak megfelelöleg. Az idegek részben atrophizáltak, (oculomotorius és abducens) részben eltűntek (trochlearis). Az actinom. a szájból indult ki, megtámadta az orbitális csontokat, majd a bal fülön s a felső szemhéjon keletkeztek genyedzö sipolyok.

Baerziger és Silberschmidt. A panophthalmitis kán redete az ásóról lepattanó szilánk okozta sérüléseknél. Ilyen esetekben a panophthalmitis hihetetlen vehementiával lép fel. Egy friss esetből (28 ó. a sérülés után) sikerült egy különös faj bacillust tenyészteni: a szénabacillus egy válfaját. Ebből vett tenyészet már 24 óra múlva genyedést hozott létre liázinyulak üvegtestében a panophthalmitis typikus kórképe mellett. Friss földet is oltott be (arról a helyről, hol a sérülés történt) házinyulak szemébe s ugyanilyen eredményt ért el.

Schmidt-Rimpler földből eredő sérülésre tetanust látott kifejlődni.

Sattler a szintén saprophyta bac. prodigiosussal való fertőzésre látott panophthalmitist bekövetkezni.

Axenfeld Fagenek dolgozatára utal, a mely a szemsérülésekre előállott tetanus-eseteket tárgyalja.

Wo'ff (Berlin) villanyos szemtükrével teljes látélesség mellett sajátságos fényreflexet vett észre egy eseténél, a hol chronikus nephritisre tette a diagnosist fél évvel minden nephritikus tünet megjelenése előtt. A rendes maculában látható reflexen a legkisebb niveau-kiilönbség felismerhető a villanyos tükör segélyével. Az ott jelentkező vizenyő kis emelkedésre vezet.

Levinsohn (Berlin) a nyald sympathicus átmetszésére bekövetkező pupillaelváltozásokat figyelte meg. Ezek az elváltozások a sphincternek paresisére engednek következtetni. Eserin, a világosság, az accomodatio, összetérítés nehezebben szűkítik meg a szembogarat. A bénító curare sokkal nagyobb hatást fejt ki. Grünhagen physikálisan is kimutatta a sphincter elernyedését, de boneztanilag is kimutatható, hogy a sphincter az ilyen szemeken megnyállott és keskenyebb lett. A dilatator tónusa a sympathicus átmetszése után tartósan meggyengült.

G. Guttmann (Berlin) jó eredményeket ért el az Angelucci által ajánlott mütevési móddal. Ez abban áll, hogy a rögzítő csípővel a rectus superior tapadási pontját fogja meg a műtő s ezt tartja az egész műtét alatt. A rögzítő csípő így feleslegessé teszi a szemhéjtartót. (Lásd bővebben Ophthalm. Klin. II. 6.)

Guttmann ezt az eljárást nem csak egyszerű hályogkivonásnál, hanem más szemműtéteknél is (30 esetben) sikerrel használta.

Hamburger (Berlin). A csarnokvíz eredetéről. H. vizsgálatai közben arra a meggyőződésre jutott, hogy a sugártestnek, mint a csarnokvíz egyedüli elválasztójának szerepe nem oly feltétlenül bizonyos, mint hirdetik. Az nem is áll, a mit állítanak, hogy a pupillán át szabadon ömölhet a csarnok- víz. Inkább egy szelephez lehet hasonlítani. A fluorescein, kis adagban, jelöli a szemben a nedvkeringést.

— S Z E M É S Z E T 1902. 5. sz.

Augstein. (Bromberg). Látható mozgása a vérnek újon képződött szaráhártyai edényekben.

Előadó észrevette, hogy az edények visszafejlődésekor megszakad a véroszlop s később a vér teljesen eltűnik Az ilyen új véredényben a vérkeringés szépen megfigyelhető. Izgatott állapotban vagy ha az edények telve vannak, ez nem ésrlelhetö.

Axenfeld rámutat Bajardi közleményére e tárgyról.

Grünert, Ilaab szintén megfigyelték ugyanezt.

Augstein hangsúlyozza, hogy vannak esetek, a mikor rendes ember szemében ez nem látható. (Vége köv.)

Folyóiratok átnézete.

Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1902. július. Mayweg: Mágnes műtétek. Stock: A veleszületett hályogokról. Axenfeld és Schürenberg : Vonatkozás a „veleszületett cyclikus oculomotorius megbetegedésről " szóló előzőleg megjelent czikkre. Kayser: A cornea veleszületett zöldes elszínesedéséröl. Nedden : A szem mozgási zavarának különös esete. Gelpke: Nagy electromágnesek diagnostikai értékéről. Koscher: A conjunctivitis crouposa bacteriologiája. Pergens: Szerzett színvakság teljes látásélesség mellett. Cramer: A szemteke elrozsdásodásának gyógyult esete. Steffens : Szemlelet erythema exsudativum multiforme Hebrae esetében. Kindfleisch: Egy szemhéj pillaszőreinek elszürkiilése egy gyermeknél. Augusztus—szeptember. Elschnig: Histologiai műtermék a látóidegben. Heimanr, : Egyoldali nystagmus. Rumschewitsch: A Krause-féle mirigyek adenomájának esete. Ugyanaz: A plica semilunaris túltengésének hét esete. Steffens: A chorioidea angiomája. Naito: Az intrasoleralis idegleinezekről. Sagaguchi: A chorioidea ruganyos elemeinek viszonya a látóideg belépéséhez. Segelken : A könycsatorna concrementúrnának esete. Bergsmann : Sörétszem subeonjunetinális falása.

Zeitschrift für Augenheilkunde, VIII. к. kiegészítő füzet. Junius: A conjunctivitis granulosa kórboneztana újabb vizsgálatok szerint. Bjerke: Az átlátszó lencse eltávolítása nagyfokú közellátóság miatt. Golowin: A kryptophthalmus congenitus boneztana és pathogenesise.

3. füzet. Augstein : Tanulmány a cornea és iris véredényeiről. Stein : Herpes zoster kíséretében támadt sympathicus bénulás esete. Koerber: Megjegyzések az ú. n. „csomós és rácsszerű“ cornea elfajulásokra.

Centralblatt für praktische Augenheilkunde, 1902. augusztus. Simon: A Hering-féle kísérlet strabismus esetében. Szeptember: Purtscher: Metastasises ophthalmia esete. Kuwabara: Keratitis punctata superficialis különös esete. Friedenwald : A praecipitatumok klinikai jelentősége.

Archiv für Augenheilkunde, XLV. к. 4. füzet. H oor: A glaucomaellenes sympathicus resectio indicatiojának kérdése. Hirsch : Sarcoma orbitae. Haemorrhagia retrobulbaris. Hirsch: A veleszületett könytömlögyuladásról. Pischel: A chorioidea angiosarcomájának esete. 4 évi észlelés. Falta: A conjunctivitis vernalisról. Fröhlich: A tenotomia és az izomelörevarrásról.

Recueil d’ophthalmologie, 1902. augusztus. Strzeminski: A szem hysteriás megbetegedésének ritka esete férfinál. Valois: A szem sérülése ólomdarabbal. Szeptember. Galezowsk i: F. Despagnet. Strzeminski : Iritis acuta kíséretében fellépett glaucoma. Galezowski: Az ophthalmia electricáról. Bourgeois: A cataracta Morgagniana operálása. Bourgeois: A hályog lesülyesztése.

Annales d’oculistique, 1902. augusztus. Wecker: A retinaleválás gyógyítása sóoldatnak subconjunctivalis és intra-capsuláris befecskendésevel. Gonin: Gyűrű alakú scotomára vonatkozó újabb észlelések degeneratio pigmentosa retinae eseteiben. Cirincione: Praelacrymalis tumor. Ginestons: Az alkalmazkodás és összetérítés postdiphtheriás bénulásának esete. Szeptember. Nicolai: A stereoskopos látás. Clievallereau: A myopia teljes kijavításáról. Vacher és Badliurt: A myopia teljes kijavításának befolyása a növekedésére. Petit: Intracranialis megbetegedés tünetei a szemhéjakon és kötőhártyán.

Archives d’ophtalmologie, 1902. augusztus. Punas: A corpus ciliare gummáiról. Brissaud és Péchin : Teljes liüdés képét nyújtó agy- i syphilis. Szeptember. Panas: A cataracta secundaria műtéti kezelése. Lapcrsonne : Hydrophtalmus és cardiovascularis zavarok.

Gyógyászat, 1902. 30., 32. sz. Vajda: A trachoma-gyógyítás. 37. sz. Siklóssy: Adatok a szemhéjak sebészetéhez.

Orvosok Lapja, 1902. 35. sz. Fejér: Szemizom-sériilések.

Wiener medicinische Wochenschrift, 1902. 30. sz. Schnabel: Sympathiás iridocyclitis. 34., 35. sz. Falta : Az iriselöesés gyógyítása szemblennorrhoeánál. 35. sz. Arit: A trachoma-kezelés réz- és eziistcitratokkal.

Wiener klinische Wochenschrift, 1902. 35. sz. Elschnig: A szemgolyó mozgató izmai hatásmódjának diagrammja. 36. sz. Hoor: A sympathicus resectio értéke glaucoma eseteiben.

Berliner klinische Wochenschrift, 1902. 33. sz. Leopold: Az újszülöttek szemlobjának megakadályozása. Schoeler: A kancsalság operálása a m. rect. ext. veleszületett hűdésénél.

Neurologisches Centralblatt, 1902. 14. sz. Krön: Hysteriás vakság.

Le progrés médical, 1902. 29. sz. Terrien : Traumás eredetű ptosis.

Bulletin général de therapeutique, 143. k. 23. f. Laval: A látás functionalis zavarai.

The lancet, 1902. II. 5. sz. Brooksbank: A strabismus convergens kezelése.

Annales de dermatologie et de syphiligraphie, 1902. július. Monthus: Szembeli elváltozások xeroderma pigmentosum eseteiben.

Leitner Vilmos dr.

Budapest, 1902. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető Kozol Antal J.) Dorottya-utcza 14. sz.