Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1902-08-31 / 4. szám
1902. 4. sz. ORVOSI H E T ILAP-SZE M E S Z E T 51 meleg alkalmazása nélkül állíttassák elő. Szűrésénél alkalikus papír mellőzendő. Filsmusi-Guelfi találta, hogy az atropin és hyosciamin egyenlő adagjai a pupillatágulás kezdetére, kifejlődésre és fokára nézve egyformán viselkednek, azonban a tartam hyoscinnál hoszszabb. Mérgezési tünetek az atropinnal azonosak: az ajkak, száj, garat és a többi nyákhártyák szárazsága, különösen jellemzők azonban a tág láták. A hyosciamin ezenkivül az atropinnal ellenkezően álmot okoz, melyben a pupillák szükek, mint a rendes álom alatt A V2°/o-os hyosciamin a pupillát csak 30 perez múlva kezdi kitágítani és 65 perez múlva a tágulás 3 mm., tehát nem maximalis. Az alkalmazkodást 20 perez múlva kezdi bénítani, de ezen bénulás is csak két dioptriát tesz ki. Reactio mindvégig élénk. Másnapra minden visszatér a rendes állapotba. Más töménységű oldatot a gyógyszerésztől ismételt sürgetésünk daczára sem sikerült kapnunk. Különben jelen vizsgálatunkat sem tekinthetjük feltétlenül megbízhatónak, ha meggondoljuk, hogy R'sley útmutatása szerint mily körültekintéssel kell eljárnunk hatásos kivonat nyerése czéljából. Gyakorlati alkalmazását illetőleg az irodalomban nem találunk feljegyzéseket. Csak nagy gonddal sikerül hatásos oldatnak előállítása, könnyen alakul át atropinná, azonfelül drágább és egyáltalában nem jobb. Mindezen körülmények már magukban is elégségesek arra, hogy elterjedtségének korlátolt voltát nemcsak a múltban, de a jövőben is megmagyarázzák. V2°/o hyosciamin. Cz. J. 12 éves. Bal szem. V = 5/5. Accom. 14 D. Datum Pupilla átmérő Fényreactio Olvas Közelpont Alkalmazkodás értéke febr. 20. becseppent. 5 óra 02 p. 4 mm. élénken reagál üveg nélkül 70 mm. 14 dioptria 5 „ 07 ., 4 „ 55 „ у ,, 70 ’5 14 V 5 „ 12 .. 4 , 55 „ „ r 70 у 14 „ 5 „ 17 „ 4 „ „ „ 80 12 n 5 „ 22 „ 4 ., „ 80 V) 12 r< 5 „ 27 „ 4 „ я у „ 80 n 12 5 „ 32 „ 4-5 ., „ n 90 у 11 5 „ 37 „ 4-5 „ у „ „ у 90 „ 11 6 . 42 „ 4'5 „ „ „ 90 11 5 „ 47 „ 5-5 „ „ 100 У 10 5 , 52 „ O'D ц у •5 100 n 10 5 „ 57 „ 6 „ n 100 у 10 e „ 07 „ 6-5 „ 55 ,, 100 10 6 » 12 „ 7 „ „ 100 10 e 22 ., 7 „ „ „ ,, 100 10 у febr. 2f. 4 „ у у 70 у 14 У Hyoscin. A hyoscin a scopolaminnal isomer. Walter szerint e szerre a mydriasis előbb áll be,, mint az atropinnál, de rövidebb ideig tart, míg az alkalmazkodás bénulása csaknem addig, mint az atropinnál. Az 5°/o-os atropin-oldat hatása egyenlő l°/oo hyoscinoldat hatásával. Schultz tyio—Vä°/ö oldatot használt. Vizsgálatai alapján állítja, hogy a hyoscin hatása a pupillára és az alkalmazkodásra tízszer erősebb az atropinénál. A hatás 5 — 7 napig tart. Morton i°/o-os oldat becseppentése után általános mérgezési tüneteket észlelt. Walter is említi, hogy az l°/o-os oldat émelygést okoz, ezért ajánlja a O'l°/o-os oldatot. Schultz szerint a főbb mérgezési tünetek : beszédzavarok, feledékenység, szédülés, támolygó járás, aluszékonyság, deliriumok. Schultz szerint akkor alkalmazható ^ío—y^/o-os oldat, mikor az atropin nem elég erélyesen hat. Walter állítja, hogy glaucománál a belső nyomásra hatással nincsen, aeut glaucománál a fájdalmat növeli. Saját vizsgálataink alapján a kővetkezőket mondhatjuk : VsP/o-os oldat 5 perez alatt kezdi tágítani a pupillát és 20 perez alatt a tágulás maximalis. Az alkalmazkodás bénulása igen gyorsan jelentkezik: 2—3 perez múlva, 30 perez múlva eléri legnagyobb fokát, de a bénulás nem teljes. Fényre 15 perez múlva renyhén, 30 perez után egyáltalában nem reagál. Másnapra tünetek már visszafejlődőben vannak, de csak 8—9 nap múlva tűnnek el végérvényesen. l°,o-os oldat hatása hasonló, de kifejezettebb ; 15 perez alatt a mydriasis teljes. Az alkalmazkodást rögtön bénítja. Negyedik napon a hatás alig vesztett valamit fokából és csak 10—12 nap múlva ér teljesen véget. Mérgezési tüneteket nem észleltünk. A hyoscin hatása tehát biztos és nagyon kifejezett. Mindamellett eddigelé a szemészeti gyakorlatban igen kis elterjedettségnek örvend, minek oka valószínűleg a sok mérgezési jelenség, melyet használata közben tapasztaltak. Kitűnő tulajdonságai miatt megérdemli, hogy alapos vizsgálat tárgyát képezze. Minthogy a Vs vagy l°/o-os oldatnak egy cseppje is biztosan kifejti hatását, ily csekély mennyiség pedig alig okozhat mérgezési tüneteket, reméljük, hogy idővel a hyoscin használata sokkal kiterjedtebb lesz. Alább a hyoscinnel végzett kísérleteinket feltüntető két táblázat következik. 1/a°/o-os hyoscin. D. J. 11 éves. Jobb szem. V =*5/5. Accom. 14 D. Datum Pupilla átmérő Olvas Fényreactio Közelpont Alkalmazkodás értéke febr. 20. becseppent. 5 óra 56 p. o mm. üveg nélkül élénken reag. 70 mm. 14 dioptria 6 „ 01 „ 6 » 55 55 90 „ И 6 „ 06 „ 7 „ + 5 I).-val 55 5 5 90 6 e „ и „ 8 „ II gyengén „ 100 „ 5 6 „ 16 „ 9 „ nem „ 110 „ 4-5 „ Ü „ 21 „ 9 „ 55 55 110 „ 4-5 „ 6 „ 26 „ 9 „ 5 5 5 5 120 „ 3'5 „ 6 „ 31 „ 9 „ 55 55 12) „ 3-5 „ 6 „ 41 „ 9 „ 5 5 55 120 „ 3-5 „ 6 „ 51 „ 9 „ 5 5 5 5 120 „ 3-5 7 „ 01 „ 9 „ 5? 55 55 '20 „ 3*5 „ febr. 21. 9 „ 55 >5 100 „ 5 „ „ 22. 7‘5 ,, üveg nélkül 55 5 5 90 „ 6 „ „ 23. 7*5 ,, 5 5 5 5 160 „ 6-5 „ » 24. 7 „ 120 „ 8'5 „ „ 25. 6-5 „ )) > j gyengén „ 100 „ 10 „ 26. 6 „ jól „ 80 „ 12 » 27. 5 „ élénken „ 70 „ 14 l°/o hyoscin. P. A. 13 éves Jobb szem. V = 5/e. Accom. 10 D. Datum Pupilla átmérő Fényreactio Olvas Közelpont Alkalmazkodás értéke febr. 22. becseppent. 5 óra 15 p. 5 mm. élénken reagál üveg nélkül 100 mm. 10 D. 5 „ 20 „ 6-5 „ gyengén „-[- 5-0 D.-val 105 „ 5 „ 5 „ 25 „ 9 „ nem „ 130 „ 2'5 „ 5 „ 35 „ 10 „ » n 145 „ 2 „ 5 „ 45 „ 10 „ 155 „ T5 „ 5 „ 55 „ 10 „ У У 155 „ 1’5 ,, 6 „ 05 „ 10 „ У У 55 170 „ i 6 „ 15 „ 10 „ у у 170 „ i „ 6 ., 25 „ 10 „ у у 170 „ i „ febr. 23. 10 „ 170 „ i „ „ 24. 10 „ У У 55 145 „ 2 „ „ 25. 9 „ У 120 „ 3-5 „ „ 26. 9 ., 100 „ 5 „ » 27. 8 „ У У 55 üveg nélkül 80 „ 7 „ , 28. 6-5 „ „ „ 130 „ 8 „ márcz. 2. 55 „ У У 55 5 5 110 „ 9’5 ,,- 3. 5-1 „ У У 55 5 5 100 „ 10 „ Atroscin. Schmidt E. Marburgban ismerteti új mydriaticumként az atroscint, melyet Königshoffer és Hesse próbáltak ki legelőbb. A scopolamin és atroscin közel rokonok, a különbség csak a kristályvíz-tartalomban és az optikai viselkedésben van. Az optikailag inactiv scopolamin vagy úgynevezett atroscin viszonya az activ scopolaminhoz olyan, mint az optikailag activ hyosciaminé az inactiv atropinhoz. Ugyanazon viszonyok közt, melyek
