Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1902-08-31 / 4. szám
52 ORVOSI HETILAP SZEMÉSZET alatt a hyosciamin atropinná változik, lesz az activ scopolomiuból atroscin is. Königshoffer és Hesse szerint az atroscin hatása bizonyos tekintetben erősebb, mint a scopolamin vagy atropiné. Mint mydriaticumnak élettani hatása olyan, mint a scopolaminé és atropiné, de az alkalmazkodásra való hatása négyszer gyorsabb a scopolaminénál. Meyer Ottó Schmidttel egy sorozat összehasonlító kisérletet végzett, melyek eredménye a következő: 18 egészséges egyénen végzett kísérletüknél két cseppre a pupillatágulat 7 perez múlva kezdődött és 25 perez alatt érte el a maximumot. A hatás 15 esetben (1 napig, 3 esetben 8 napig tartott. A mydriasis tökéletes volt. Az alkalmazkodás bénulása 10 perez múlva állt be és 30—35 perez alatt teljes volt; 18 eset közül 4-ben a bénulás nem volt teljes. Könnyű mérgező hatás atroscinnál 18 eset közül 6-nál volt, kettőnél szédülés, négynél szédülés az arcz kipirulásával párosulva, kissé szaporább pulsussal és csekély szárazság érzetével a garatban. Königshoffer és Hesse állítják, hogy a közérzetet sem befolyásolja erősebben 2°/oo-es oldatban, mint i°/o-os atropin vagy 0'4%-os scopolamin. Pathologikus esetekben találta Meyer, hogy iritisnél a synechiákat az atroscin ép úgy feloldja, mint a scopolamin. Ámbár a scopolamin hatására fel nem oldott összenövéseket az atroscin sem tudta többnyire felszabadítani, mégis két esetben oly synechiákat, melyek scopolaminnak hónapokig ellenállottak, az atroscin egyszerű becseppentése megszüntetett. Keratitis parenchymatosa esetében jelentékeny cornea-homályokkal is történtek kísérletek. így három esetben, melyek atropin- és scopolaminnal hetekig hiába kezeltettek, atroscin egyszeri becseppentésére tágult a pupilla, bár a hatás csak órákig tartott. Érdekes, hogy ez esetek közül kettőben, miután az atroscin egyszer már mydriasist okozott, a scopolamin is hatott, bár ezelőtt eredményre nem vezetett. Ennek okát a két szer diffusioképességeinek különböző fokában kell keresni. Helybeli zavarok, mint a szemürbeli nyomás emelkedése, nem voltak észlelhetők, de az ingerlékenységet csökkentő hatása többször tapasztaltatok. Meyer szerint Königshoffer észlelete az atroscin mélyebb hatását illetőleg, fennáll a scopolaminnal szemben, de csak patliologikus esetekben, physiologice nem. Feltűnők az aránylag gyakori könnyű toxikus jelenségek, valamint azon körülmény, hogy az esetek egy részében az alkalmazkodás bénulása nem észleltetek. Az atroscint lh és V2°/o-os oldatban alkalmaztuk. 1li0/o-os oldata a pupillát 5 perez alatt kezdi tágítani és 12—15 perez alatt teljesen kitágítja. Másnapra a pupilla tágassága alig csökken valamit és csak a nyolezadik napon lesz ismét normálissá. Az í/íO/o-os atroscin. P. A. 13 éves. Bal szem. V=5/s. Alkalm. 11 D. Datum Pupilla átmérő Fényreactio Olvas Közelpont Alkalmazkodás értéke febr. 15. becseppent. 4 óra 43 p. 5 mm. élénken reagál üveg nélkül 90 mm. 11 diopt. 4 „ 48 „ 6 » gyengén 33 100 „ 7 4 „ 53 „ 9 и alig 33 115 „ 4 4 „ 58 „ 10 nem-F 0-5 D.-val 115 „ 4 5 ,, 03 ,, 10 140 „ 2 5 „ 08 „ 10 33 33 33 33 140 „ 2 5 „ 13 ,, 10 35 33 33 33 140 „ 2 5 „ 18 „ 10 33 140 „ 2 5 ,, 23 ,, 10 33 140 „ 2 5 „ 28 „ 10 33 140 „ 2 ^ )? 38 ,, 10 33 33 33 33 140 „ 2 5 „ 48 „ 10 33 33 „ 33 140 „ 2 5 „ 58 „ 10 33 33 33 33 140 „ 2 33 febr. 16. 9 33 130 „ 3‘5 „ 17. 9 33 gyengén 33 üveg nélkül 110 „ 4-5 „ 18. 8 33 kevéssé 33 150 „ 7 „ 19. 7 33 jól 33 3 3 3 3 140 „ 7 „ 20. 6-5 élénken , 120 „ 8-5 „ 21. 6 33 33 3’ 33 100 „ 10 » 22. 5 3? V 3? 33 3 3 90 „ 11 33 1902. 4. sz. alkalmazkodás bénulása már 2—3 perez múlva kezdődik, 20 perez múlva csak 2 dioptriányi alkalmazkodás maradt meg és az mindvégig fenmarad. A bénulás a mydriasissal együtt fejlődik vissza. A fényreactio 5 perez múlva gyengül, 15 perez múlva kimarad. V2°/o-os oldat hatása kissé intensivebb. A pupilla 10 perez alatt teljesen kitágul, az alkalmazkodás bénulása 20 perez alatt ! éri el tetőfokát, de ekkor sem teljes. A tünetek 10 nap alatt visszafejlődtek. Mérgező hatást nem észleltünk. V2°/o-os Atroscin. K. M. 14 éves. Jobb szem. V=5/s. Accom. 12 D. Datum Pupilla átmérő Fényreactio Olvas Iíözelpont Alkalmazkodás értéke febr. 17. becseppent. 4 óra 56 p. 6 mm. élénken reagál üveg nélkül 78 mm. 12 diopt. 5 „ 01 „ 6-5 33 alig + 0'5 D.-val 110 „ 45 , 5 я 06, 8 nem 33 „ 110 „ 45 „ 5 „ 11 „ 8 33 33 ,, 33 120 „ 3-5 „ 5 „ 16 „ 8 „ ,, 33 130 ,. 2-75 , 5 „ 21 „ 8 „ 33 33 130 „ 2-75 „ 5 26 „ 8 „ „ 130 „ 2-75 , 5 „ 31 „ 8 130 „ 2'75 „ 5 „ 41 „ 8 » 33 33 33 135 „ 2'5 „ febr. 18. 8 95 „ 5 „ 19. 8 33 „ 70 . 9 „ „ 20. 8 33 „ 33 „ » 9 „ . 21. 8 33 gyengén „ 65 „ 9 .. 22. 7*5 33 jól 33 üveg nélkül 90 „ И „ 23. 7 „ „ 33 33 90 „ 11 ., 24. 7 élénken n 85 „ 11-5 „ „ 25. 6-5 33 „ 53 33 33 80 „ 12 „ 26. 6 r 33 33 33 75 „ 12 Scopolamin. A scopolamint Schmidt E. marburgi gyógyszerész állította elő a scopolia atropoides gyökeréből. Hatóanyaga: a scopolamin alkaloida természetű. Kísérleteinket a scopolaminum hydrobromicummal, mint legtisztább praeparatummal végeztük, melyet Mercktöl Darmstadtból hozattunk. Rählmann 1893-ban elsőnek nyilatkozik e szerről. Szerinte a tropeinek gyógyszertani osztályába tartozik. Ladenburg szerint a hyoscin mellett a hyosciamus nigerben is előfordul, de vele nem azonos. Chemiai összetétele az atropintól vagy hyoscintól teljesen különböző, sokkal inkább isomer a cocainnal, de más, hasadási productumai vannak. Rählmann vizsgálatai szerint a pupilla tágító hatása ugyanakkora, mint a hyosciné, azonban ezen alkaloida kellemetlen melléktüneteit és utóhatásait nem mutatja. Az atropin kellemetlen melléktünetei, pl. étvágytalanság is hiányzanak a scopolaminnál még hosszabb használat után is. Fájdalomcsillapító hatása sem áll az atropiné mögött. A szem tensiojára valószínűleg nem hat, sőt annak fokozódásakor is tiiretik e szer. A scopolaminum hydrochloricum ötszörié erősebb az atropinnál. Vele egyenlő mértékben bénítja a sphincter iridist és az alkalmazkodást. Martelli az Angelucci klinikáján a scopolaminummal végzett kísérletek eredményét közli, melyek szerint a scopolamin. muriaticum l°/oo-es oldatban az l°/o-os atropinnal egyenlő erős mydriasist és alkalmazkodási bénulást okoz félakkora idő alatt. A hatás tartama azonban kissé rövidebb. Gyógyhatásút illetőleg azt tartja, hogy helyettesítheti az atropint, mert semmi kellemetlen hatást vagy általános tünetet nem észleltek. Bellarminoff a scopolamin hatását 1: 200—1: 1000 oldatban állatokon, majd ép és beteg embereken kipróbálta és találta, hogy a pupillára energikusabban és gyorsabban hat, mint az atropin, de a hatás rövidebb ideig tart. Cocain szerinte növeli a scopolamin pupillatágító hatását. Az alkalmazkodásra gyorsan és erősen hat, a mennyiben annak teljes bénulását okozza, mely azonban nem tart addig, mint az atropinnál. Egészséges szemben a scopolamin a szemürbeli nyomásra nem hat, miből azonban még nem következik, hogy glaucoma esetén is ilyen a hatása. Az atropinnal összehasonlítva nagy a diffusio cocfíiciense, ezért a mellső szemcsarnokba gyorsan és
