Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1902-08-31 / 4. szám
ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1902. 4. sz. 50 Ezen hatás 2lh—‘á napig tartott, de 4—4Va nap múlva a pupilla rendes tágasságát már visszanyerte. A sugárizom teljes bénulása 15—30 perez alatt állott be és 36—48 óráig tartott, de négy nap múlva az alkalmazkodási képesség is visszatért. Schäfer szintén behatóan foglalkozott a duboisinnal. Szerinte a mydriasis körülbelül 5 perez múlva kezdődik, 20 perez alatt éri el tetőfokát, 18 óra hosszat tart és 26 óra alatt enyészik el, a középértéket véve mindenütt. A fényreactio megszűntét 15 perez múltán észleli. Ez adatok mind tengerimalaczon tett észleletekre vonatkoznak. Emberen végzett vizsgálatai szerint a hatás 8 perez múlva kezdődik, 19 perez múltán éri el tetőpontját (tehát több idő telik el a hatás kezdetétől annak maximumáig, mint a becseppentéstől a hatás kezdetéig). Az alkalmazkodási képesség 15 perez alatt szűnik meg. Az emmetropia, myopia és hypermetropia a hatást semmikép sem befolyásolja. Öregeknél ellenben a hatás lassabban kezdődik és nem is éri el azt a magasságot, mint fiataloknál. Eserin hatása a duboisin tágitotta pupillára hasonló, mint az atropinnál, csak a végső tágulás kisebb és másnapra a pupilla átmérője rendes. Mint az atropinnál, úgy itt is megkísérelte az átvihetöséget j és úgy találta, hogy a láta 30 perez múlva teljes mértékben ki- j tágult. E szernél találta legkifejezettebbnek az átvihetöséget. Chadwik tapasztalta, hogy Уа mgm. duboisinum sulfur, be- | cseppentése után 75 éves embernél szédülés, nyugtalanság, csontgyengeség, torok szárazság, érlökés-lassúbbodás lépett fel. Mindezen, az atropin-mérgezéshez hasonló tünetek morphininjectiora megszűntek. Ugyancsak Chadwiknak még egy hasonló tünetek közt lefolyó esete volt, mikor 0'6 mgm. duboisint cseppentett be. Ezen tünetek is megszűntek morphin bőr alá fecskendezésére. Crouzet l°/o-os duboisin 10 cseppjének becseppentése után a belladonna-mérgezés ismert tüneteit észlelte heves jelenségekkel. Azonkivlil agybetegek beszédzavarához hasonló jelenség és delirium is jelentkezett. Ugyanő 72 éves embernél acut iritis ellen VAo-os duboisint irt fel, hogy belőle naponta a kötöhártya tömlőbe cseppentsen. Négy nap múlva a beteg nagy garatszárazságról panaszkodott. A kezelés tovább folyt és újabb négy nap múltán a duboisin-mérgezés kifejezett volt. Veasey VAo-os duboisin-oldat 3 cseppjének mindkét szembe való cseppentése után általános mérgezési tüneteket észlelt. A duboisint V'2 és 1°/о-оз oldatában vizsgáltuk. Előbbi a pupillát 10 perez alatt teljesen kitágította, ugyanekkor az alkalmazkodást is csaknem teljesen felfüggesztette. A fényreactio 15 perez múlva teljesen eltűnt. 1lz0/o-os duboisin. P. T. 12 éves. Jobb szem. У.=6/б. Accom. 13'5 D. Datum Pupilla átmérő Fényreactio Olvas Közelpont Alkalmazkodásértéke febr. 18. becseppent. 5 óra 10 p. 5 mm. élénken reagál üveg nélkül 75 mm. 13-5 D. 5 „ 15 V, 6 „ renyhén я я 85 , 11-5 Я 5 .. 20.. 9 „ alig 4 50 D.-val 100 „ 50 „ 5 „ 25 „ 9 nem 100 „ 50 „ 5 „ 30 0 „ „ „ я 100 „ 5-0 я 5 „ 40 „ 9 •• ,, .. 120 „ 3-5 5 „ 50 „ 9 * Я n .. 120 „ 3-5 „ 6 „ 00 .. 9 „ „ „ 120 „ 3-5 я 6 „ 10, 9 , •• 120 „ 3-5 „ 6 „ 20 9 „ я Я 120 * 3-5 11 febr. 19. 9 115 „ 4-0 * 20. 9 „ Я я 110 „ 4-5 я , 21. 9 ,, 110 „ 4-5 „ * 22. 8 , gyengén üveg nélkül 85 „ 11-5 „ „ 23. 6 jól 11 11 85 „ 11-5 11 „ 24. 5-5 „ Я 11 11 -11 75 „ 13-5 „ „ 25. 5 „ élénken. „ 11 11 75 „ 13-5 я Három nap múltán a pupilla még mindig ad maximum tág, a negyediken csökken és 6 nap alatt teljesen megszűnik a mydriasis. Az alkalmazkodás bénulása is csak a negyedik napon kezd erősebben visszafejlődni és az ötödik napon szűnik meg. Fényre az első három napon egyáltalában nem reagál, a negyediken igen renyhén és csak a hatodikon élénk ismét a reactio. l°/o-os duboisin. L. J. 14 éves. Bal szem. V=5/s. Accom. 12 D. Datum Pupilla átmérő Fényreactio Olvas Közelpont Alkalmazkodásértéke febr. 18. becseppent. 5 óra 21 p. 4 mm jól reagál üveg nélkül 80 mm. 12 D. 5 „ 28 „ 6-5 „ nem , 85 „ И-5 „ 5 „ 33 „ 6-5 „ я я я я 90 „ И я 5 я 38 „ 65 „ я я 100 „ 10 „ 5 я 48 „ 6*5 r „ я я я 120 „ 8-5 „ 5 „ 58., 6-5 „ я я 140 „ 7 „ 6 „ 08 , 6-5 , „ 150 „ 6-5 „ 6 я 18 я 6-5 „ я я + 5-0 D.-val 90 „ 6 я febr. 19. С>’5 r 100 „ 5 . 20. 5-5 „ gyengén „ üveg nélkül 100 „ Ю „ „ 21. 5 jól я Я Я 80 „ 12 „ я 22. 5 „ я я 89 я 12 „ я 23. 4 я Я я Я Я 80 я 12 , Az 1%-os duboisin-oldat a pupillát már 5 perez alatt kitágította ; különben a hatás módja teljesen megfelelt a VWo-os oldatnak, csakhogy a tünetek gyorsabban állottak be. Az egyén pupillája sokkal kevésbbé volt tágulékony, mint az előbbié. Az alkalmazkodás bénulása sokkal később állott be és hamarabb is tűnt el. A fényreactio 5 perez múlva fel volt függesztve. A két oldat hatása közt ily sajátságos viszonyt találván, egy harmadik egyént vettünk vizsgálat alá. Ennél azonban igen kellemetlen helybeli tünetek : égetés, szemhéjgörcs, szédülés léptek fel és igy nála a további kísérletezéssel felhagytunk. E kellemetlen jelenségek egyébként nemsokára elmúltak, a kötöhártya belöveltsége azonban még egy óra múlva is jelentékeny fokú volt. A pupillatágulás azonban, noha az észlelt egyén az adagolt csepp jó részét kiszorította, nem maradt el, * 1% duboisin. M. G. 13 éves. Bal szem. V = s/s. Accom. 12 D. Datum Pupilla átmérő Fényreactio Olvas Közelpont Alkalmazkodás értéke febr. 19. becseppent. 10 óra 52 p. 4'5mm. élénken reagál üveg nélkül 80 mm. 12 D. 10 „ 57 ., 4-5 „ Я Я я r> 80 „ 12 „ 11 „ 02., 4-5 „ n Я Я Я 80 ,. 12 „ 11 „ 07 „ 5*5 ,, nem „ я я 80 „ 12 „ 12 „ —я 55 „ я Я я » 80 „ 12 „ * A nagyfokú égetés miatt а cseppet kiszorítja. Gyakorlati értékesítését illetőleg: Fonché akkor ajánlja a duboisint, mikor a tűrőképességet gyors::n akarjuk meghatározni és mikor az atropin helybeli izgalmat és mérgezési tüneteket okozott. Schäfer jó eredményeket látott synechiákban dús iritisnél, hol az atropint már sokáig és hiába használta. Szerinte a duboisin nagyobb hatást képes kifejteni, de hatását gyorsabban veszti el, mint az atropin. Schnitze V2°/°-os oldatban mint az atropin pótszerét ajánlja. A mi vizsgálataink is hasonló eredményt adnak, de valószínű, hogy hatása tart annyi ideig, mint az atropiné. További vizsgálatoktól visszatartott az utolsó kísérletünknél fellépett heveny, bár kisfokéi intoxicatio. A duboisin tehát kétségen kívül igen jó mydriaticnm, de a gyakorta előforduló -mérgezések és idiosynkrasia óvatosságra intenek vele szemben. Daturin. A datnrin Ladenburg szerint isomerje az atropinnak. Tulajdonságai azéval lényegükben megegyeznek, de sokkal gyengébben hat. Egyáltalában nem használatos. Hyosciamin. A hyosciamin a hyosciamus niger alkaloidája. Az atropinnal isomer vegyidet; Risley megjegyzi, hogy ha hyosciamint a szemé, szetben használni akarunk, csak egészen tisztát, kristályosat szaí bad alkalmazni és hogy az oldat közömbös legyen és nagyobb
