Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1901-10-27 / 5. szám

46 1901. 4. sz.ORVOSI HETILAP — DOLGOZATOK A BŐRKÓRTANI INTÉZETBŐL 10°/0-os chrysarobin vagy pyrogallus mázokat vagy kenőcsö­ket használtunk. Ily viszonyok között a kakodyl hatásának megítélésénél, természetesen csak arra lehet szorítkoznunk, hogy a hasonlóan, de kakodyl helyett más arsenkészitménynyel kezelt betegek gyógyulási átlagát a kakodyl átlagával összehasonlítsuk; más arsenkészitményként az ázsiai pilulákat (szemenkint 0'5 cgm. arsennel) és a következő oldatot használtuk controlvizsgála­­tainknál: Rp. acid, cárból g. 5, solut. arsen. Fowler, g. 95'0, mely oldatból ]/я kcm.-en kezdve másodnaponkint Vio kcm.-rel emelkedtünk mindaddig, míg a beteg állapota azt megengedte (V*— 21/* kbcm). Az eredmény abban foglalható össze, hogy míg az ázsiai pilulák hatása a hatodik, Fowler-injectioké a negyedik-ötödik ; addig a kakodylsav oldatoké már a negyedik héten észlel­hető. Míg a Fowler-oldat injectiója fájdalmas, az ázsiai pilulák bevétele pedig igen kellemetlen gastrikus tüneteket okozhat, addig a kakodylnál, ha a beteg czélszerű diaetát tartott, soha félbe­szakítások nem voltak szükségesek. Különösen tanulságos volt pl. egy 12 éves leány esete, a kit az akkor már négy év óta tartó, igen intensiv, elterjedt psoria.sisa ellen már számos vidéki, fővárosi és külföldi specialista gyógyított s a ki a következő kezelést végezte: 1900. február 6—14-dikéig a pikkelyek leáztatása fürdőkkel és csukamájolaj-borogatáisokkal. Február 14-dikétől márczius 3-dikáig 3°/o cltrysarobin és a lején 3°/o Pix liquid, mineralis kenőcs és másodnaponkint 2'5—10 cgm. kako­­dylsav-injectio. Márczius 9-dikétöl a 15%-os kakodylsav-oldatból 15 cgr., napon­kint 0'1 kcm.-rel emelkedve. Kiütés egész halvány, alig hámlik. Márczius 22-dikétöl a legnagyobb adagot értük el: 35 cgm. kakodylsavat. Plaque:)к már csak az alszáron látszanak, egyebütt kis­mérvű chrysarobin-elszíncsedés. Márczius 31-dikétöl kakodyl kótnaponkint 02 kcm.-rel csök­kentetik. Április 10-dikén kakodyl adagja már csak 00 5 gm. Ekkor csupán a bal lábszáron vannak némi nyomok; beteg elboesáttatik azzal az uta­sítással, hogy otthon néhány hétig, parádi arsenes vizet igyék és a kiütés nyomaira 20% os salicyl-tapaszt tegyen. A mint az említettekből látható, a kakodyllal adjuvált localis kezelésre egy igen extensiv és különböző más arsen és arsennélküli keze­lésnek évekig ellenállott psoriasis 67 nap alatt teljesen eltűnt. Egy másik említésre méltó kortörténet a következő: B. A. 43 éves vendéglős hét év óta szenved psoriasisban, mely főleg a typusos helyekre localizálódott, de 1899. szeptember óta, majd­nem egész testét több tenyérnyi, tömérdek pikkelyl/el borított, igen száraz plaqueokkal lepte el. Szintén már sokféle kezolésen ment előző­leg keresztül. Ez alkalommal 30% Pix liquida kenőcsöt, 10% chry­­sarobin-traumaticint; Vs cgm.-os ázsiai pilulákat kapott. Ezekből eleinte hármat vett; négynaponkint emelkedett 10 piluláig; ennyit vett 1900. márczius elejétől s daezára ennek 1900. április 5-dikén állapota alig változott. Egyes plaqueok ugyan elmúltak, de mások újra keletkeztek, több kisebb chrysarobin der­­matitisen és igen gyakran különböző arsentii net eken ment keresztül; az egész test el van borítva sok száz tüszúrásnyi vagy gombostűfejnyi psoriasis papidéval. Aprilis 9-dikén. Az illető beteg házi orvosának közbejöttével (kótnaponkint 0'05-tól két és fél cgm.-al emelkedve) a kakodylkezelés kezdetett meg. Localisan az intempestiv szerek kihagyattak és csak 10%-os Pix-kenőcsöt használt. Május 19-dikén valamennyi plaque sokkal laposabb és vér­szegényebb. Junius 7-dikén feltűnő javulás; kótnaponkint 0‘30 kakodylt kap ; a foltok alig láthatók, daczára annak, hogy a beteg excedált, blennor­­rhocát és epididymitist szerzett, gyomrát elrontotta és kisebb arsenes émelygést érez. A kakodylsavat 0.10 cgm.-ra szállították alá. Junius 25-dikén beteg újra és valószínűleg habitualisan excedált in Baecho. Fémíz. Az egyik injectio szomszédságában neuralgia több napig. Augusztus 21-dikén a bal negyodik újjon, hajzatos fejbőrön és jobb könyökön lévő picziny plaqueok kivételével mindenütt tökéletes gyógyulás. Szeptember 27-dikén psoriasisnak sehol semmi nyoma. Ebben az esetben, mint látható, a beteg úgy szólván akarata ellenére gyógyult meg. A folytonos excessusok követ­keztében a kezelés a legnagyobb mértékben meg volt zavarva, valószinű, hogy a külső kezelést (kátrány) a beteg már fog­lalkozása miatt (vendéglős) sem végezte rendesen s mégis daczára ennek, 169 nap alatt a kakodyl vételétől számítva, az addig renitens kiütés jóformán teljesen elmúlt. Hasonlóan mondhatjuk, hogy a kakodyl mindazon ese­tekben, a hol a kezelés zavartalanul volt végbe vihető, mindig promp eltüntette a meglevő kiütéseket. Van azonban a kakodylnak egy nagy hátránya magas árán kívül (1 g. 130 fill!) és ez az, hogy a vele elért ered­mények igen kevéssé állandók. Az előbb említett 12 éves leány, pl. hat hónapi kiütés­­mentes időszak után először lábán, majd törzsén újabb pso­riasis papulákat kapott, melyek lassankint egy igen intensiv általános eruptioba mentek át. Voltak ennél rapidabb lefolyású eseteink is; így M. N. általános psoriasisban és syphilisben szenvedő betegnél az egy­idejűleg végrehajtott kenési kúra, chrysarobin-ecsetelés és kakodyl-injectio mellett a luetikus jelenségek 35 nap alatt, a I psoriasis utolsó nyomai 91 nap alatt múltak el. O. L. 36 éves kádárnak sok év óta tartó inveterált pso­­riasisa 89 nap alatt múlt el; mindkét beteg igen rendetlenül járt a kezelésre és némelyik héten csak egy injectiot kapott. Leggyorsabb volt az eredmény V. L. 36 éves házmester­nél, kinél az ugyancsak nagyon elterjedt psoriasis nummulaiis 46 nap alatt teljesen eltűnt. Az eredmény tartóssága persze mindez esetekben kér­déses, mert a betegek gyógyulásuk óta nem mutatkoztak a klinikán. Az egyéb betegségre vonatkozó tapasztalataink a kakodyl hatását illetőleg, részben az esetek kicsiny száma, részben pedig a betegek rendetlen jelentkezése következtében kisebbek, semhogy azokkal e helyütt foglalkozhatnánk, ügy látszik azonban, hogy a kakodyl a lupus eryth.-nál egyáltalán nem, a lichen rubernél pedig sokkal bizonytalanabbul hat, mint az arsen szokásos készítményei. Eredményeink szerint tehát psoriasis eruptiok eltünteté­sére a kakodylsav mint a külső kezelés adjuvánsa kitűnő szolgálatokat tesz, alkalmazása kellemes, alig veszélyes, hatása gyors, melléktüneteket nem okoz. Másrészt azonban három hátránynyal bir, melyek elterjedését meg fogják nehezitni: hatása nem maradandó, csak injectioban adható és igen drága. Végül hálás köszönetemet kell kifejeznem mélyen tisztelt főnökömnek, Nékám Lajos egyet. m. tanár úrnak, ki nem kiméivé a fáradságot, vizsgálataimban vezetett és útbaigazított. Az epicarin gyógyértékéröl. Irta: Szabólcy János dr., intézeti tanársegéd. A scabies kezelésénél alkalmazott ezerféle kenőcs egyike sem mondható ideálisnak, mindegyikhez fűződik valami kelle­metlen tulajdonság. A Wilkinson-féle, a hivatalos ung. contra Scabiem, a sapo viridis, a styrax stb. a ruhát szennyezik, bűzösek, a Helmerich-féle nagyon izgat és fájdalmas ; a naphtol­­/?-kenőcs a vesékre hathat, a perubalzsam, a Bourgignon-féle túldrágák, a petroleum tűzveszélyes. Ideális az olyan szer volna, mely gyorsan hat, nem izgat, nem szennyez, szagtalan s olcsó. Ily szerül ajánlják az epicarint, melylyel az irodalom­ban aránylag nagy számmal közölt sikeres eredmények és Kaposij1 Siebert,a Pfeijfenberger,3 Belief Krauszf Iványif Eichengrün1 stb. ajánlása következtében mi is megkezdtük a kísérletezést. Az epicarint más szerzőkhöz hasonlóan nemcsak scabies­­nél alkalmaztuk, hanem minden oly esetben, hol chemiai összetétele folytán a priori hatásosnak tarthattuk. Az epicarin pirosas-sárgás por, kis mennyiségben szagtalan, nagyobb mennyiségben kissé csípős, savanykás szagú; alkoholban, aether-1 Epicarin. Wiener medicinische Wochenschrift. Nr. 6. 1900. 2 Kurze dermatothorapeutische Mittheilungen. Versuche mit Epi­carin bei Scabies. Münchener medicin. Wochenschr. Nr. 43. 1900. 3 Über die Verwendung des Epicarin in der Dermatologie. Klin. therap. Wochenschrift. Nr. 19. 1900. 4 Über Anwendung des Epicarin in der Behandlung von Haut­krankheiten. Heilkunde. Nr. 12. 1900. ■< Über die Anwendung des Epicarin bei einigen Hautaffectionen der Kinder. Alig. Wiener med. Ztg. Nr. 24. 1900. 6 Epicarin bei Scabies. Ung. med. Presse. Nr. 9. 1901. 7 Über Epicarin. Pharmaceutiscbe Centralhalle. Nr. 7. 1900.

Next

/
Thumbnails
Contents