Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1901-10-27 / 5. szám
HM ( 54 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1901. 5. sz. Folyóiratok átnézete. Archiv für Augenheilkunde, XL1II. к. 4. füzet. Haselberg': Snellen elve szerint készült táblák az egy szemen simulált vakság és gyenge látás leleplezésére. Stood: A cornea recidiváló hólyagképzödései s a cornea felszínének sérülései után keletkező „keratalgia“. Knapp: Az ú. n. coloboma nervi optici nehány esete. Senn : A nagyfokú közellátóság operativ kezeléséről. Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1901. augusztus. Wagner: Az iridectomia ez idő szerint a legjobb műtéti eljárás a glaucoma valamennyi faja ellen. Krükenberg: Az ember kötőhártyáján található és Gram szerint elszintelenedö gonococcushoz hasonló diplocóccusok. Keine: A jobb és bal szemmel látottak megkülönböztethetöségo s jelentősége a testies látást illetőleg. Stölting: A szarnhártya oedemája glancoménál. Masugi: Kísérleti vizsgálatok a szarúhártya áthatoló és át nem hatoló sebeinek gyógyulását illetőleg, különös tekintettel a cocain hatására. Zeitschrift für Augenheilkunde, 1901. 6. к. 2. füzet. Dimmer: A hályogmütétekröl. Coppez és Günsbwg: Az intraocularis vasszilánkok diagnostikája és kezelése. (Vége.) Handmann : A gyürüalakú scotomákról. Pichler : A mellkas összenyomatása után keletkezett többszörös vérzés a fejbőrön s a szemen. Hauenschild: Casuistikus közlések. 3. füzet. Fuchs: A macula lutea elváltozásai tompa zúzódások után. Noble: Jodkészítmények nagy adagjainak alkalmazása a szemészetben. Ostwxlt: További kísérleti adatok a jodoformpálczikákkal való intraocularis desinfectíohoz. Feilchenfeld: Az egyszeres látásról veleszületett szemizombénulások esetén. Hess ■■ A wiirzburgi új szemklinika ismertetése. Centralblatt für Augenheilkunde, Í901. augusztus. Grunert: A retinalis vénákban látható vérkeringés leukaemia jelenlétében. Hirschberg : Chorioidealis daganat szokatlan alakja. Szeptember. Pope: Indiai hályogmütétekröl. Augstein: Aniridia, veleszületett iris-coloboma és ablatio retinae esetében végzett hályogmütét. Archives d’ophthalmologie, 1901. julius. Landolt: Az izomelörevarrás technikájáról. Sourdille : Az agydaganatok kíséretében keletkező látóidegbántalmak kórboneztana és kóroktana. Pflüger: A subconjunctivalis hetol-injectiokról. Teriién et Petit: A papilla veleszületett nagyfokú kivájulása. Augusztus. Badal: Keratoconus három esete; a sebészi beavatkozás közvetlen és késői eredményei. Sourdille czikkének folytatása és vége. Imbert: Az üvegtest deformatioja a szemgolyó mozgásai alkalmával. Szeptember. Gáliét és Coppez: A sinus spheno'ídalisból kiinduló osteoma esete. 'Person : Az obliquus inferior traumás eredetű bénulásának esete. Dupuy-Dutemps: Az alsó szemhéj heges ectropiumának palpebro-palpebralis nyeles lebenynyel való gyógyítása. Annales d’ocuíistique, 1901. julius. Querenghi: A glaucoma gyógyíthatósága iridectomia nélkül. Person : A glaucoma acutum lényegéről. Idösbb Terson : Intraocularis daganatok és az acut glaucoma. Elkerülhetetlen tévedések a diagnostikában: helyesebb kutatási módok kétes esetekben. Motais: A sclerotomia posterior helyes alkalmazása, eredménye és indicatioja. Augusztus. Teillais: Meningitis következtében keletkező szembántalmak; ophthalmoplegia totalis és a kisérő retinitis, Faludé:. A canthoplastica technikája. Majewski: A hályogmütétek után keletkező cornealis astigmatismu t előidéző tényezőkről. Morax és Chaillous: A szem tuberculosus bántalmainak diagnostikája. Szeptember. Javai: A glaucomának önmagán észlelt tünetei. Rogman: Létezik-e amblyopia ex anopsia? Petit: A bal szem metastasises ophthalmiája, a jobb szem ulcus serpiginosum a s mindkét szem pneumococcus okozta conjunctivitise egy pneumoniában szenvedő betegen. Fromaget: Aethylchlorürrel előidézett általános anaesthesia a szemészetben. Revue générale d’ophthalmologie, 1901. julius. A franczia szemészeti társaság május havi ülésének jelentései. Augusztus. Nincs eredeti közlemény. Recueil d’ophthalmologie, 1901. julius. Remy: A diploscop. Thooris : A szem fénytörésének meghatározására szolgáló új módszer. (Folytatás és vége.) Augusztus. Ferrin: A keratitis suppurativa kezeléséről. Galezowski: Klinikai megfigyelések. Szeptember. A keleten előforduló primaer glaukomákról. Perrin czikkének folytatása és vége. The ophthalmic Review, 1901. augusztus. Ridley: Üvegtesti vérzésekről. Szeptember. Fergus: Hályogmütétek septikus viszonyok közt. Crawley : A holocainról. Október. Cross : Az utóhályogok fajai és gyógyításuk. Gyógyászat, 1901. 32. sz. Mohr Mihály: Ptosis luet ca operált esete. 35. sz. Mohr: A jodoformmérgezésröl, különös tekintettel a szemen jelentkező tünetekre. 36. sz. Mohr czikkének folytatása. Wienermedicinische Wochenschrift, 1901.32. Cohn: Kevesbbedett-e a vakok száma az újabb óvóintézkedések életbeléptetése óta V 33., 34., 35., 36., 37., 38. Cohn czikkének folytatása. Berliner klinische Wochenschrift, 1901. 32. sz. Mendel: Hályogmütétek aggoknál. Bernhardt: A szemhéj és orrizomzat együttműködése. 33. sz. Hochheim: A színvakság vasúti orvosi szempontból. 38. sz. Thorner: A szemfenék stereoscopos megtekintése. Wiener medizinische Presse, 1901. 30. sz. Bondi: Az öregkori hályog műtétének javalatai. 33. sz. Pristley Smith: A kancsalság korai kezelése fiatal gyermekeknél. Centralblatt für Gynäkologie, 1901. 31. sz. Piotrowski: Protargol újszülöttek genyes szemlobjának megelőzésére. Deutsche medizinische Wochenschrift, 1901. 34. sz. Abelsdorj}: A látóérzésről szóló ismereteink haladása. La presse médicale, 1901. 67. sz. Tervien: A conjunctivitisek kezelése. 75. sz. Roger és Wei': A szemhéjak jóindulatú gangraenája. Deutsche Zeitschrift für Nervenheilkunde, 20. kötet 1. és 2. füzet. Silfrast: Gerinczvelőtályog esete retrobulbaris neuritissei. Lettner Vilmos dr. VEGYESEK. — A heidelbergi szemésztársaság tárgyalásai. (1901. augusztus 5—7.) A heidelbergi szemésztársaság tárgyalásait ez évben Snellen nyitotta meg s megemlékezett a szemtükör feltalálásának 50 éves évfordulójáról. Az ülések napirendjére számos érdekes tárgy volt kitűzve, de legnagyobb érdeklődést keltett Pfalz a rövidlátás teljes kijavításáról tartott előadása, melyeknek résuméje a következő : 1. fiatal egyéneknél a rövidlátás teljes corrigálására kell törekedni; 2. pápaszemeket kell rendelni és pedig periscopikus üvegekkel; 3. a myopiásokat ellenőrzés alatt kell tartani. Ugyancsak a rövidlátás állandó és teljes eorrigálása mellett szólt Heine, ki azt tartja, hogy ezen mód épen arra alkalmas, hogy a myopia haladásának gátat vessen. A felszólalók valamennyien, közöttük Dór (Lyon), Hess (Würzburg), Vicherkiewicz (Krakkó), Hippel (Halle), Straub (Amsterdam), Axenfeld (Rostock), Uthoíf (Breslau), Gulstrand (Upsala), Krückmann (Lipcse) a myopiát teljesen javító üveg állandó viselése mellett foglaltak állást. Ez tehát annyit jelent, hogy szakítottak Donders felfogásával, ki azt kívánta, hogy közéibe nézésre 3 D. corrigálatlanul maradjon. Ezen meglepő egyértelműséggel szemben ama szemorvosok, kik maguk rövidlátók — bár nem szólaltak fel — e merev irányváltoztatást nem helyeselték. Maga Fuchs is különben, ki maga rövidlátó, bár egyes esetekre hajlandó a teljes correctiora, túlzásnak tartja, hogy már csekély insufficientia esetén közeire is teljesen javító üveget adjunk. Ugyancsak nagyobb érdeklődést keltett Leber előadása phlyctaenás szemgynladásról. Anatómiai vizsgálataiból kiderült, hogy 1. microorgan ismusok nem mutathatók ki; 2. a phlyctaena nem hólyag, hanem csomó ; 3. a csomó leukocytákból, epitheloid, valamint óriássejtekböl épül fel, úgy hogy tuberculoid alkatról lehet beszélni. Sajtosodás vagy bacillusok nincsenek. Az erek endothelje szaporodásban van, valószínű, hogy a kötöhártya phlyctaena endogen keletkezésű. Michel Leberrel szemben a phlyctaenát hólyagnak tekinti s szerinte haemorrhagiás gyuladás van jelen. A két nagy tapasztalatú s lelkiismeretes tudós ellentmondó felfogása eléggé jelzi, hogy a bántalom lényege még ismeretlen. Hess az ideghártyának vénás nyomásemelkedés útján való ingerléséről szólt. A tiiszkölés s erős nyomás alkalmából keletkező subjectiv fénylátások forrásául a venae vorticosaekban keletkező pangást s az ideghártya e helyen való ingerlését ismerte fel. Uthoff a ' látóideghüvely haematomájáról tartott előadást s leleteivel támogatja a papillitisnek strangulálás útján való keletkezhetését. Dimmer a szemfenék photographiáit mutatta be. Vossius a siderosis bulbi klinikai tüneteinek jelentőségét vitatja Hippel jun.-ral szemben. Ezenkívül a részletmunkák egész seregéről számoltak be, melyek inkább a technikai methodusok sokféleségét igazolják, mint azok eredményességét. összehasonlítva a tárgyalások anyagát ama gyűlésekével, a melyeken Graefe, Arit, Donders tartottak előadást, szembeszökő a különbség a múlt javára, de egy tekintetben nincs különbség s ez a tudományszeretet. A” heidelbergi gyűlések régtől fogva a tudományos munkásságon kívül a társadalmi érintkezést is ápolták. S ennek valóban megbecsülhetetlen haszna van. Nemcsak a német birodalom 20 egyetemének tanárai, hanem a külföld szemészei is a legszívesebb érintkezésben töltik a tudományos munkásság valódi otthonában, Heidelbergben, az ülések által le nem foglalt időt s így alkalom nyílik, hogy a még munkában lévő kérdésekről, az oktatás ügyéről, a jövő törekvésekről bizalmasan társaloghassanak. ч Gr. E. — A wiirzburgi új egyetemi szemklinika. 1901. május 1-én nyílt meg Würzburgban az új egyetemi szemklinika, melyet még Michel tervezett s Hess, az új igazgató tanár rendezett be. A főépület 60 meter hosszú. A földszinten nyert elhelyezést az assistensek lakása, a könyvtár, három laboratórium (optikai, szövettani, bacteriologiai), a másik oldalon az igazgató tanár szobája, előszobája s dolgozója, az ambulantia, három nagy szobája (látáspróbák, szemtükröző, kezelő), a váróterem. A toldaléképületben van a szemtíikrözö 50 hallgató számára s a nagy tanterem 142 ülöhelylyel. A két emeleten a kórszobák vannak összesen 80 ágygyal. Az operálószoba 7-7—54 meter. A kórszobákban 10 —6—2 beteg helyezhető el, kiknek nappali tartózkodásul külön terem szolgál. Ugyancsak az első emeleten vannak a magánszobák. A második emeleten van a női s a gyermekosztály; két nagy terrasse, hol a betegek jó időben a szabad levegőt élvezhetik. Az alacsony földszinten vannak a gazdasági helyiségek. A klinikának saját konyhája, mosókonyhája van, szóval egészen külön administratioval rendelkezik. A berendezés teljesen modern s igy a betegápolás, mint a tudományos kutatás minden igényét kielégíti. Meglepő a költségek aránylag csekély volta. Az építkezés 323,000 márkába, a belső berendezés 37,000 márkába ke ült. — Személyi hírek. Axenfeld rostocki tanárt a freiburgi egyetem szemészeti tanszékére meghívták. ■— Roemert Würzburgban, Sidler- Huguenint Zürichben a szemészet magántanárává habilitálták. — Axenfeld utódjául Peters tanárt (Bonn) hívták meg a rostocki szemészeti tanszékre. — Hjort tanár Christianiában nyugalomba vonult, utódja Schiötz. Lapersonne tanár utódja Liliében Baudry tanár lett. Budapest, 1901. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája (felelős vezető: Müller Ágoston), Dorottya-utcza 14. sz.
