Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1901-10-27 / 5. szám
ORVOSI HETILAP—SZEMÉSZET 53 1901. 5. sz. paralytica nem létezik. Ez elméletet megdönti azonban ama észlelet, hogy trigeminus liüdés mellett, ha a köny el választás és szemhéjzárás változatlanok maradtak is, mégis keratitis lépett fel. Ebből következik, hogy direct trophikus zavarokból ered a keratitis nenroparalytica, a mint azt újabban állatkísérletek is igazolják. Meissner egy esetben úgy vágta át a n. trigeminust, hogy egy belső kis része átmetszetlen maradt, a cornea érzéstelen lett, de keratitis nem lépett fel. Egy másik esetben a n. trigeminus nem teljes átmetszésénél a cornea érzékenysége változatlan maradt, mégis keratitis keletkezett; ez utóbbi esetben megfordítva belső fele volt átvágva a n. trigeminusnak, külső fele ép maradt. Ennek alapján a cornea érzéstelenségét nem tartja szükségképeni feltételnek keratitis nenroparalytica keletkezéséhez. Schiff a fenti kísérletek ismétlésekor hasonló eredményt kapott. Ezeket elörebocsátva egy beteg kortörténetét közli, kinél a jobb trigeminus ágainak megfelelő terület egész kiterjedésében teljes érzéstelenség volt a pislogás és cornea nedvességének változatlan állapota mellett, tehát a hiányos vagy csökkent szemhéjzárás és kiszáradás ki volt zárva. A cornea teljesen érzéstelen volt, hámja majdnem mindenütt hiányzott: föképen középen volt nagy fokban borús. Említésre méltónak tartja, hogy genyedés e keratitishez nem csatlakozott. (Centralblatt für Augenheilkunde 1901. Juli.) A szem sérülésének egy ritkább fajtáját közli Neust áttér Ottó dr. Egy gyógyszerésznek Oleum Sinapissal telt üveg ömlött arczára. Negyed óra múlva az egész arczot, szemhéjakat nagy fájdalmasság mellett dagadtaknak, forrónak, vörösnek találta, a sérült jobb szemen mérsékelt chemosis és vörösség volt látható, a cornea két napon át tiszta csillogó volt. Ez időn át állandó jeges borogatást és cocain-kenöcsöt kapott a beteg. Két nap múlva a conjunctivalis tünetek csökkenése mellett a corneát füstszerüen borúsnak találta; harmadnap meleg borogatásokra feltisztult a cornea. Ez esetben feltűnő volt, hogy a cornea borussága nem esett össze az izgalmi tünetek tetőfokával, tehát nem collateralis oedema az oka, sem a cornea hámjának direct izgatása. A cornea ezen elváltozását inkább a cornealis idegvégzödések direct izgatásából reflectorikus úton eredőnek tartja. (Centralblatt für Augenheilkunde 1901. Juli.) Bemenár Elek dr. A macula luteán zúzódások után észlelhető elváltozásokról ir Fuchs. Haab volt az első, ki a figyelmet felhívta ama körülményre, hogy a macula luteán nem ritkán találni kóros elváltozásokat olyan esetekben is, midőn a sérülés nem directe érte azt, hanem a szem csak tompa ütést szenvedett el. Újabb meg- j figyelések igazolják, hogy ilyenkor a macula luteán V2 — 7s papillányi átmérőjű vörös korong látható, mely azt a benyomást kelti, mintha a retina e helyen átlyukadt volna s a chorioidea leplezetlenül látszanék. E megbetegedés sajátosságához tartozik, hogy a pigment-epithel soha sem mutat kóros eltérést, míg tudvalevőleg egyéb macula-bántalmaknál a chorioidea és a pigmentepithel egyidejű elváltozásai a szokott tünetekhez tartoznak. Kórszövettani ismeretek e betegséget illetőleg úgyszólván még teljesen hiányoznak. Fuchsnak volt alkalma ily tompa ütést elszenvedett szemet mikroskopilag megvizsgálni. Egy 61 éves férfi munka közben bal szemén fadarabbal sérült; 14 nap alatt a szem megbékiilt, 5 hó múlva azonban ismét gyuladásba jött. A vizsgálat alkalmával perforáló sérülésnek nincs nyoma; a szem iridoeyclitisben szenved s a vaskos occlusios hártya a tükörrel való vizsgálatot lehetetlenné teszi. Miután a fényérzés rossz volt, a szemet enucleálta s az előzetes eljárások után górcsövileg megvizsgálta s a macula luteán különös elváltozásokat talált. Eltekintve a keményítésnek tulajdonítandó retina-leválástól, kitűnt, hogy a macula lut. táján a retina már az életben is, bár igen kis fokban levált volt; ugyancsak e helyen a retina elülső rétegeiben, kisebb-nagyobb űrök foglaltatnak. A legnagyobb üreg a fovea centrálison látható, mely elöfelé a membr. limitans internéig terjed, míg hátsó falát a külső magvas réteg képezi. A falak mindenütt simák, maguk az üregek majd üresek, majd ismét különfélekép megalvadt folyadékkal telvék s vagy elmosódott határokkal mennek át egymásba vagy pedigkülönálló, gömbölyded Űröket képeznek. Az egész képből a macula megbetegedésének okául a retina elülső rétegeinek cystás elfajulása vehető fel. (Zeitschrift für Augenheilkunde.В. VI. Н. 3.) A jodoformpálczikáknak intraocularis desinficiáló hatását illető további vizsgálatokról számol be Ostwald. A kedvező hatás, melyet jodoformpálczikáknak kezdődő intraocularis infectiok esetén az elülső csarnokba való bevitelénél szerző s utána mások is tapasztaltak, a kísérletek folytatására ösztönözték az irányban, hogy nem volna-e praeventive is használható ezen eljárás. E czélból Pasteur-intézetében tengerimalaczokon újabb kisérletsorozatot végzett olyképen, hogy az egyik szembe jodoformpálczikát helyezett be s utána rövidebb-hosszabb idő múlva virulens staphylococcus tenyészettel fertőzte mindkét szemet. Az eredmény az volt, hogy a praeventive kezelt szemen a fertőzés okozta gyuladás sokkal enyhébben folyt le, mint a másik szemen, melyen a cornea rendszerint teljesen elgenyedt, annak daczára, hogy az előbbi szembe kétszer oly erős fertőző képességű anyag vitetett be. A jodoformpálczikák desinficiáló hatásában azonban lényeges különbség nem mutatkozik akár praeventive alkalmaztattak, akár már egy a gyuladás kezdetén álló szemen vétettek igénybe. Tekintve továbbá, hogy a pálczikák minden esetben kisebb-nagyobb gyuladást keltenek, egyelőre a praeventiv alkalmazást nem pártolja, mindaddig, mig nem sikerül a jodoformot tisztán, vehiculum nélkül oly alakban előállítani, hogy az a csarnokba való bevitelre alkalmas legyen. (Zeitschrift für Augenheilkunde. В. VI. Н. 3.) Lettner Vilmos dr. Sörétszem 8 évig a mellső csarnokban. Közli Bürstenbinder. Egy munkás bal szemét 8 év előtt lövés érte. Azóta rosszabbul lát, egyéb bajt különben nem okozott a sörét. A cornea belső részén lencsényi leukoma, melyhez finom irisszál nőtt. Csarnokvíz tiszta. Csarnok alján kis, feketés-szürke sima gömböcske, rajta néhány izzadmányflocculus. A gömböcske a fej mozgásoknál is megmarad helyén, az irist valamicskét hátratolja, e hely kissé atrophiás. Pupilla kerek, jól reagál. Synechia posterior nincs. A lencse orri szélén körülirt homály. Lencse mögött szürke üvegtesti czafat. Papilla alatt mintegy 5 papillahosszúságú s 2 papillaszélességű, le- és kifelé ívalakúan húzódó fehér folt (retina- és chorioidea ruptura), szélein finom sugarakat képez a ránczolt retina. Visus a myopia javítása után °/is. Látótérnek majdnem egész felső fele hiányzik. A szem teljesen békés. A leukoma helyén jutott be a projectil, mely a lencsét is sértette. Az ideg- és érhártya-repedés contrecoup útján keletkezhetett. Az irodalom kevés esetet mutat, hol idegen test huzamosabban volt még látó szemben. Legtöbbször maga a sérülés vagy a következményes infectio következtében tönkremegy a szem. Leber óta tudjuk, hogy steril s chemice indifferens anyagok is okozhatnak izgalmat s sympathiás gyuladást. (Graefe Archiv LII. 3.) A szemnek kiterjedt lueses bántalmát a kötőhártya résztvevősével közli Fialho Fuchs tanár kinikájáról. A lueses betegnek iridocyclitis luetica után atrophizált bal szemét nagy fájdalmai miatt enncleálták. A bulbaris conjunctiva beszüremkedett, szakadékony, duzzadt, ráfekszik a cornea környi részeire. Az orri oldalon a sclera szintén infiltrált, e helyen a conj. és sclera közti határ elmosódott. A beszüremkedés részint diffus, részben göbcsés, lymphocytákat, nagy egymagvú s sokmagvú leucocyta van a conj. szövetében, a kötszöveti rostok duzzadtak. A cornea zsugorodott, átlátszatlan, erezett. Perforationak, fekélyes processusnak nyoma. Csarnok helyén keskeny űr. Iris külső fele része sorvadt. Hátsó részét s a pupilla helyét izzadmányréteg borítja. Sugártest gyuladt, izzadmánynyal fedett, szintúgy az üres, ránczos lencsetok is. Chorioidea temporalis részében kissejttí infiltratio. Nasalis részét vastag, izzadmánytömeg foglalja el, melyben lymphoidsejtekböl álló göbcséket, bennük óriás sejtekkel, kevés véredényt, pigmentsej teltet csoportonként elhelyezve találhatni. A bulbus elülső része sejtdús savós fibrinosus izzadmánynyal telt. Retina levált, degenerált. Közte s a chorioidea közt alvadt savós izzadmány. Papilla s környéke szintén infiltrált. Lues mellett szóknak az általános tünetek, a bajnak iritissel való kezdődése, az anamnesis. (Graefe Archiv LII. 3.) Fülöp Ferencz dr.
