Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1901-08-25 / 4. szám
1901. 4. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 41 után. Több esetről tesz említést, melyekben az iridectomia csak az előző neurectomia után volt kivihető. E műtét előnyének kell betudni, hogy a szem megtartását rövidebb-liosszabb időre lehetővé teszi; több, két éven át észlelt esetében az enucleatio elkerülhető volt. Végső következtetése az, hogy 1. a neurectomia az enucleatio helyett haszonnal végezhető fájdalmas, absolut glaucomában megvakult szemeken; 2. fájdalmak hiányában is olyankor, midőn előrehaladt degeneratiok miatt az iridectomia kivihetetlen, végül 3. azon esetekben tesz jó szolgálatot, midőn már előző műtétek daczára is újból fájdalmak léptek fel. (Zeitschrift f. Augenheilkunde 1901. julius.) Jodoformnak az üvegtestbe való bevitelét kísérleti úton tanulmányozta Ollendorf. Ostwaldnak 1897-ben közzétett vizsgálatai óta többen próbálkoztak meg a jodoformnak az elülső csarnokba való vitelével és sérülések, infectiok, iritis diabetica stb. több esetében jó eredményt is láttak az alkalmazásától. Az applicatio módja egyeseknél különböző; így pl. Ostwald jodoformpálczikái gummiarabicum és glycerinnel készültek, míg Haab csak sterilezett gelatinát használ vehiculumnak; Mayweg külön e czélra szerkesztett canule segélyével vezeti be a jodoformot egy lebenyes seben át a csarnokba, Wüstefeld gondosan sterilezett és légmentesen üvegcsövecskékbe elzárt jodoform-lapocskákat alkalmaz, melyeknek készítési módja azonban ismeretlen. Ez utóbbi alakban alkalmaztatva tengerinyúl elülső csarnokába, igen heves iridocyclitist okoz a jodoform, míg az előbb említett készítményeket a szem elég békésen eltűri. Ostwald a Wüstefeld tablettáival, mint a melyeket a sterilség szempontjából a legkifogástalanabbnak tart, végezte első kísérleteit, melyeknél a szem burkain ejtett seben át helyezett az üvegtestbe egy-egy lapocskát. Á három tengerinyúlon eszközölt kísérlet eredménye az volt, hogy valamennyinél eltokolódott a jodoform ; eleinte csak néhány finom köteg mutatkozott az üvegtestben, míg később e kötegek annyira szaporodtak, hogy végre az üvegtestet teljesen kitöltötték s részleges vagy teljes retinaleválásra vezettek. Az üvegtest ezen nagy reactiojának okát 0. nem magának a jodoformnak, hanem a tabletták készítéséhez használt anyagnak tulajdonítván, alkalmas üvegcső segélyével tiszta jodoforraport (40—70 mgm.) vitt az üvegtest felső részébe. A műtétet követő 4—5 napon át a szem enyhe gyuladásos tüneteket mutatott, a melyek ciliaris injectioban és irisizgalomban nyilvánultak; a jodoformpor az üvegtestben lassanként leüliepedik s 8—14 nap alatt teljesen felszívódik, a nélkül, hogy az üvegtest részéről a legcsekélyebb reactio is mutatkoznék. A retina ép maradt egy eset kivételével, a melyben a papilla szomszédságában nehány finom sáv volt látható a retinitis proliferansra emlékeztető képpel. Kísérletei alapján 0. azt következteti, hogy a tiszta jodoformot a tengerinyúl szemének üvegteste izgalom nélkül elviseli, illetve felszívódásra birja. Hogy az emberi szem e tekintetben miként viselkedik, az további kutatások útján volna megállapítandó. (Zeitschrift f. Augenheilkunde 1901. julius.) Leitncr Vilmos dr. A validolt Neustütter öt esetben scotoma scintillansnál sikerrel alkalmazta; három esetnél a scotoma után nem következett be fejfájás, a másik két esetnél igen. Miután más szerzők kísérletei és tapasztalatai szerint ezen szer teljesen ártalmatlan, 15—20 cseppnyi adagokban neurastheniás fejfájásoknál és scotoma scintillans esetén szükség szerint napjában többször adható; vájjon a menthol vagy a valeria-sav a ható anyag benne, nem tudjuk. (Ophthalmolog. Klinik, 1900. 12. sz.) Torday Árpád dr. A sympathikusnak ganglion cervicale supremumát irtotta ki Angelucci glaucomás betegeknél és gyógyulást észlelt. Észlelték ugyanis, hogy a Sympathikus cervicalis mozgató ágának izgatása glaucomás rohamot válthat ki és így valószínűnek látszott, hogy ezen bántalmat létrehozó vagy befolyásoló okok között ezen ideges befolyásnak is hely jut. De nem tudni, vájjon tényleg a glaucomának egyedüli okát képezi-e ezen ideges befolyás, vagy ha nem, úgy mennyiben és mily irányban foly be e bántalom létrejöttében. A. chronikus esetekben eredménynycl használta ezen eljárást, de nem ajánlja, hogy acut esetekben igénybe vegyék és semmi esetre sem tehető az iridectomia helyébe. (Rif. Med. 1900. Nr. 214.) —tz. Folyóiratok átnézete. Archiv für Ophthalmologie, LII. к. 3. füzet, Sachs és Müller : Az optikai tájékozódás a. fejnek a váll felé hajlásakor. Koster: Az intraocularis nyomás viszonya a normális emberi szem alak- és térfogat változásához; megjegyzések az ép szemteke alakját illetőleg. Meller: Epithelbesiippedés és cystakópződés a szemben. Fialko: A szemteke és kötöhártya kiterjedt lueses megbetegedésének esete. Wintersteiner: A cornea hátsó lemezén keletkezett abscessus és a Descemet-hártya korai perforatioja. Hippel: Nehány ritka veleszületett anomalia a szemen. Bürstenbinder: Az elülső csarnokban nyolcz éven át időzött serétszem. Uosch: Az elülső lencsetok epithelje. Leber: Megjegyzések Hoscli czikkéhez. Hoscli: A veleszületett szarúhártyabántalmakról. Hippel: A glancoma kórboncztana ; a retina pigmentatioja az üvegtest felől. Römer: A retina elmeszesedése chronikus vesebaj esetén. Javai: Az ophthalmometer alkatrészeinek megvizsgálása. Wecker: A jequirity alkalmazása a szemészetben. Archiv für Augenheilkunde, XLIII. к. 3 füzet. Schweigger: Az arteria centr. retina embóliájáról. Bullában: A conjuctiván>észlelhetö cysta-képződésekről. Paderstein: A conjunctiva teleangiectasiae fibromájának esete. Oalinowsktj: Az arteria centr. retinae concrementum képzöj déssel járó endoarteritiséröl. Nagel: A Beli-féle tünetről. Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1901. ‘ junius- Volkmann: Kísérletek a szemmágnesek vonzó képességéről. Asmus: A sideroskoppal szerzett tapasztalatok a düsseldorfi villamos vasút' bevezetése óta. Peters: További adatok a lencse kortanához. Bietti: Elváltozások a szemen pellagra kíséretében. Elschnig: A Descemethártya korai perforatioja keratitis suppurativánál. Levy : A Descemethártya viselkedése az oltási genyes keratitisek esetében. Julius. Fuchs: Keratitis annularis és disciformis. Hoppe : Ifjúkori betegségnek tartható-e a trachoma ? Seggel: A fénytörés és látásélességnek optometerrel való meghatározása a lencse operativ eltávolítása után. Wicherkiewicz: A glaucoma gyógyszeres kezelésére vonatkozó nehány megjegyzés. Wagner: A glaucoma bármely faja ellen az iridectomia ez idő szerint a legjobb műtétnek tekintendő (1. rész.) Dimmer: Maltosuria kíséretében fellépett opticus- és retinamegbetegedés esete. Zeitschrift für Augenheilkunde, 1901. 6. к. 1. füzet. Michel: Ritka leletek sérült szemeken. Coppez és Günsburg: Az intraocularis vasszilánkok diagnostikája és kezelése. Golowin: Neurectomia-optico ciliaris absolut glaucománál. Ollendorf: Kísérleti vizsgálatok a jodoformnak az üvegtestbe való beviteléről. Centralblatt für Augenheilkunde, 1901. junius. Schoeler: A cornea erosioi. Lilienfeld: Piloc arpin-oldatok mydriatikus hatásáról. (Vége.) Archives d’ophthalmologie, 1901. május. Scrim: Klinikai tanulmányok az újszülöttek kancsalságát illetőleg. Létezik-e functionalis veleszületett kancsalság 'I Poulard: Az associált szemmozgások hfidéséröl. Maklalcoff: A Volta-fénynek a bőrre való hatását illető vizsgálatok végleges eredménye. Junius. Punas : A strabismus concomitans műtétének újabb statistikája. Landolt: Reducált olvasópróbák. Schonte: Fölös számú könycsövecske. Tervien : A hályogműtétekröl. Annales d’oculistique, 1901. junius. Bitzos: Primaer glaucoma a keleten. Revue générale d’ophthalmologie, 1901. május. Nincs eredeti közlemény. Junius. Dor: A vérnedv alkalicitásának befolyása a panophthalmitis pathogenesisében. A panophthalmitis prophylaxisa és abortiv kezelése. Recueil d’ophthalmologie, 1901. junius. Strzeminski: Astheniás bulbaer-paralysis okozta szembántalom esete. Péchin: Fülbevalóktól okozott szembajok (iritis és keratitis). The ophthalmic Rewiew, 1901. julius. Parsons: A toxikus amblyopiák kórtana. Gyógyászat, 1901. 23. szám. Mohr Mihály: Az újszülöttek szemgyuladásának megelőzése. 27. szám. Holländer Hugón: A diphtheria és influenza utáni alkalmazkodási hüdésekröl. 28. szám. \Holländer czikkének folytatása. Prager medicinische)Wochenschrift, 1901. 19., 17. Pichler: A diabeteses hályog keletkezése. 25. szám. Bondi: Szemfenékmegbetegedések leukaemia lienalis egy esetében. Le bulletin' médical, 1901. 44. szám. Cárrá : Idegen testek eltávolítása a szem belsejéből elektromágnessel. 46. szám. Lagrange: Ophthalmoplegia congenitalis esete. La presse médicale, 1901. 46. szám. Chaillous: A Gersuny-módszer szemprothesiseknél. La semaine médical,'1901. 25. szám. Rendu : Nephritis interstitialisban szenvedő arteriosclerotikusok hemianopsiája. Journal médical de Bruxelles, 1901. 24. szám. De Ridder: Uj módszer a könytömlö kiirtására. Berliner klinische Wochenschrift, 1901. 26. szám. Salomonsohn: A homlokizom egyoldali beidegzése ^kétoldali teljes oculomotorius-hűdésnél. Uj ptosis-pápaszem. The lancet, 1901. II. 1. szám. Whitehead: A glaucoma gyógyítása a nyaki Sympathikus felső dúezának kimetszésével. I Lettner Vilmos dr.
