Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1901-08-25 / 4. szám

42 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1901. 4. sz. Siklóssy Gyula dr. 1839—1901. Siklússy Gyula dr. egyetemi magántanár, a székes főváros szent Rókus-közkórházának főorvosa hosszas szenvedés után elhunyt. Orvos­­tanulmányait Bécsben végezte s Arit assistenseként működött. 1867 óta a szent Rókus-kórházban előbb mint rendelő orvos, utóbb mint osztá­lyos főorvos a betegekkel s különösen kollegáival szemben tanúsított jó modora, operativ ügyessége s tárgyszeretete által az egész országban nevét ismertté tette. Az ö osztálya mindig nyitva volt azon kollegák számára, a kik a szemészetben több-kevesebb jártasságot akarlak el­sajátítani. Sok budapesti specialistának ö adott alkalmat, hogy a műté­tekben szükséges, nagyon is szükséges jártasságot megszerezze. Ért­hető, hogy 34 évi működés után az ország minden részében nagy azok száma — betegek és orvosok egyaránt — kik hálával s szeretettel gon­dolnak jótevőjükre. Irodalmi munkásságával sohasem dicsekedett, így történt, hogy azokról még szaktársai is keveset tudtak. Pedig az Orvosi Hetilap s Gyógyászat régibb évfolyamai számos dolgozatát tartalmazzák. A köz­kórházi orvostársulatban pedig operált betegeinek egész seregét mutatta be, közöttük a szemhéjplastika remekeit. Ezen tulajdonkép már a sebész hatáskörébe tartozó műtéteket nagy virtuositással végezte, sőt azok technikáját jelentékenyen fejlesztette. Neki nem adatott meg azok irigylésre méltó sorsa, a kik műkö­désük tetőfokán hagyhatják el helyüket vagy hunyják le szemeiket; élete lassan aludt ki. Meg kellett érnie, hogy hosszú betegsége alatt el­hagyták betegei, barátai. De utolsó napjait megvigasztalta fiának boldog­sága, kinek esküvője napján : egy új család alapításának hajnalán hunyta le szemeit. Áldás és béke vele ! VEGYESEK. — Uj könyvek. Augenärztliche Unterrichtstafeln, herausgegeben von Prof. H. Magnus. Heft XXI. Anatomie der Hornhautentzündung und der Hornhautgeschwüre. Heft XXII. Der Faserverlauf im mensch­lichen Chiasma von A. Pichler. Stereoskopisch-photogapliischer Atlas der Pathologischen Anatomie des Auges von Prof. Dr. A. Elsőimig Wien. 1. Lieferung. , Die Augenheilkunde der Alten von Prof. Dr. Hugo Magnus. Mit 7 Tafeln und 23 in den Text gedruckten Abbildungen. Breslau. Kern’s Ver­lag, 1901. Hirschherg klassikus munkája: „Geschichte der Augenheilkunde im Alterthum“ után Magnus az orvostörténelem fáradhatatlan művelője, 44 íves kötetben ismerteti az egyptomi, a zsidó, az indiai, a görög és római szemészetet. A munkához színes táblák vannak csatolva, a melyek az ókori íróknak a szem anatómiájáról alkotott felfogását teszi szem­­lélhetövé. A szerző a jegyzeteket teljesen elhagyta (Hirschberg könyve nagyon sokat tartalmaz) s ez által a szöveget könnyebben olvasha­tóvá tette. Mittheilungen aus der Augenklinik des Carolinischen Medicn-Chi rur­gischen Instituts zu Stockholm. Herausgegeben von Dr. J. Widmark, Professor der Augenheilkunde am Carolinischen Medico-Chirurgischen Institut zu Stockholm. Jena. Verlag von Gustav Fischer, 1901. III. Heft. A gyűjtemény hasonlóan az „Ungarische Beiträge“-hez a világirodalom számára hozzáfértővé igyekezik tenni egy kevéssé elterjedt nyelven megjelent tudományos dolgozatokat. A most megjelent füzet öt érte­kezést tartalmaz: 1. Ein Fall von Chorioidalsarkom mit sekundärer Atrophie des Auges von Einar Key; 2. Über Musculus dilatator pupil­lae des Menschen von J. Widmark; 3. Zur Frage der bakterientötenden Wirkung der Thränen von A. Helleberg; 4. Über Glaukom nach Starextraction von A. Dalén; 5. Über den Einfluss des Lichtes auf die Linse von J. Widmark. Ophthalmologische Operationslehre, speciell für prakt. Arzte und Land-Ärzte. Herausgegeben von Dr. med. Eugen Heymann, Augenarzt in Riga. I. Band. Halle a/S. Marhold, 1901. Mint a czime is mutatja, a gyakorló orvos számára útmutató azon esetekre, a midőn a helyzet parancsából szemoperálásokat kell végezni. Myelitis und Sehnervenentzündung von Dr. Max Bielschovsky in Berlin. S. Karger. 1901. Négy eset anatómiai vizsgálatának eredmé­nyét közli. Die Erkrankungen des Auges bei den akuten Exanthemen von Dr. Theodor Zlocisti, Arzt in Berlin. S. Karger. 1901. A kanyaró, vör­­heny s himlő kíséretében keletkező szembajok rendszeres tárgya­lását adja. Der Farbensinn der Thiere von Professor Dr. Wilibald A. Nagel in Freiburg im Breisgau. Wiesbaden, 1901. A természetvizsgálók gyűlé­sén tartott előadás. Schädel und Auge. Eine Studie über die Beziehungen zwischen Anomalien des Schädelbaues und des Auges von Dr. Fritz Danzinger, Beuthen a/S. Wiesbaden, Bergmann. Psychologie der Gesichtsvorstellung nach Kant’s Theorie der Erfah­rung von Dr. J. Stilling, Professor an der Universität Strassburg. Urban u. Schwarzenberg. Berlin—Wien, 1901. Anleitung zur mikroskopischen Untersuchung des Auges von Prof. Dr. R. Greeff dirigirender Arzt der Abtheilung für Augenkranke in dem kgl. Charité-Krankenhause zu Berlin. II. vermehrte Auflage. Berlin, 1901. A szemklinikák laboratóriuma számára megbecsülhetetlen kis kézikönyv. Bericht über die 28. Versammlung der Ophthalmologischen Gesell­schaft. Heidelberg 1901. Unter Mitwirkung von E. von Hippel und A. Wagenmann redigirt durch W. Hess und Th. Leber. Wiesbaden, 1901. Atlas der äusseren Erkrankungen des Auges nebst Grundriss ihrer Pathologie und Therdpie. Zweite Auflage von 0. Haab. München, 1901. Der Normale Sehnerveneintritt des menschlichen Auges. Klinische und anatomische Untersuchungen Von Dr. Anton Elschnig, Wien. Traité des tumeurs de l'oeil de l’orbite et des annexes par le Dr. Félix Lagrange, professeur agrégé. Tome premier: Tumeurs de l’oeil. Paris Steinheil 1901. Az 55 ívnyi óriás kötet a megjelölt tárgy­nak csak egy részét tartalmazza. A könyv alapossága, részletessége, terjedelme s kiállítása egyaránt dicséri a szerzőt, a kiadót s meg kell vallanunk a franczia olvasó közönséget is, mely az ilyen mű befoga­dására eléggé érett. A szerző felfogását legjobban jellemzi ama kije­lentése, hogy sohasem értette, mikép működhet kórház a laboratórium fénye nélkül, de épen olyan kevéssé értené, ha a laboratórium nem hagyná a kellő teret a klinikának. Ezen együttműködés termi tényleg a legszebb gyümölcsöket. Les lesions du fond de l’oeil dans les infections générales aigues. Par le Dr. P. Prothon, Chef de Clinique ophthalmologique á la Faculté de Lyon. Paris. Octave Dóin, Editeur. 1901. La Myopie son traitement, son Hygiene par lo Docteur A. Leprince. Paris. Rousset, 1901. Rapport sur la Valeur de Viridectomie dans le Glaucome par L. de Wecker. Paris. Steinheil 1901. A franczia szemorvosok egyesületének ez évi congressusán Wecker nagyfontosságú referátuma volt napirenden, j Ezen referátumot tartalmazza a 13 ívnyi füzet, mely egyszersmind I 112 szemorvos véleményét is ismerteti. A vita is rendkívül tanulságos volt. (Az irodalomszemlóben ismertetjük.) Manuel of the diseases of the eye for students and general practitio­ners with 243 original illustrations including 12 colored figures by Charles H. May, M. D. Chief of clinic and instructor in ophthalmology, eye departement, college of physicians and surgeons, medical depar­­tement, Columbia University, New-York. New-York. William Wood and Co 1901. — A Stefánia pesti szegény gyér mekkórház-egylet 1900. évi évkönyve adatai szerint a kórházban 17,347 ambulans beteget gyógyítottak s I 1222-t kórházilag ápoltak. Ezek között 1340 járó és 111 kórházilag ápolt szembeteg volt. A szemészeti osztályt Vidor Zsigmond dr. vezette,' ki 1900. deczember 31-dikén állásától megvált. Működését önzetlenség, buzgóság s humanismus jellemezte. Helyébe Leitner Vilmos dr.-t, lapunk állandó munkatársát, a budapesti egyetemi szemklinika segédorvosát választották meg, kinek eddigi működése máris garantiát nyújt, hogy az osztály továbbra is tudományos és humánus szellemben lesz vezetve. — A pesti izraelita hitközség kórházának 1900. évről szóló jelentése szerint 1947 fekvő beteg közül 303-t a szemészeti osztályon ápoltak. A 16,147 ambulans beteg közül 7412 szembeteg volt. Ä kórházban ápolt betegeken 278 nagyobb operálást végeztek és pedig 99 liályog­­extractiot, 80 iridectomiát, 22 enucleálást. Az ambulans betegeken 1375 kisebb műtétet hajtottak végre, ezek között 1170 idegen testet távolítottak el a szarúhártyáról. Ez óriás számot a gyárak közelsége magyarázza. Tanulságos, hogy a trachomás betegek száma az ambulan­­tián újból apadt. 1884-ben 10%, 1889-ben 4<Vo, 1895-ben 2'6%, 1900-ban 2-4%. Ez adatokkal megegyeznek a többi szemészeti ambulantiák adatai is, a mennyiben az egyetemi szemklinikán 10 év alatt 8—9n/o-ról a felére csökkent, a Rókus-kórház szemészeti ambulantiáján is csak 3'5°/o. A napilapoknak ama hire tehát, hogy a trachoma a fővárosba szerfölött terjedne, alaptalan. — A pesti izraelita hitközség Bródy Adél - gyermekkórházának j 1900-dik évről szóló jelentése szerint 14,383 beteg gyermek nyert orvosi segélyt (34% izraelita, 65% más vallása), a kórházban 1135 beteget ápoltak. A járó szembetegek száma 1962, a kórházban ápoltaké 133. I Előbbieken 64 kisebb, utóbbiakon 70 nagyobb operálást végeztek. — Szabó Zsigmond dr., perlaki trachoma-orvos „Hogyan véde­kezzünk az egyptomi szembetegség ellen V“ czímű kis füzetet adott ki Veszprémben. A füzet a nép számára szánt oktatás. A szándék dicsé­retes, a kivitel is elég jó. A trachoma heveny alakja helyett valóságos blennorrhoea acutát ir le azonban, a szembogár alatt pedig a nép a pupillát s nem a szaruhártyát érti. A therapiában a sublimatos ledör­­zsölés kizárólagossága is kissé egyoldalú. Egészben véve azonban pro­phylaxis érdekében jó szolgálatot tesz. — Panas, a párisi egyetem szemésztanára nyugalomba vonult, utódjául a facultás de Lapersonne-t, a lille-i egyetem szemésztanárát proponálta. Panas 22 év előtt foglalta el a szemészet 1879-ben rend­­szeresitett tanszékét. Budapest, 1901. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents