Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1901-08-25 / 4. szám
0 RУ О SI HETILAP — SZEMÉSZEТ 39 1901. 4. sz. állapota változatlan. A szemteke kidiilledése körülbelül 1/з rész- ' nyivel csökkent. Rajta pulzálás nem tapintható, sem a szemgolyón, sem a fej más részein zörejek nem hallhatók. Fejzúgása, bár kisebb mértékben, mint azelőtt, még mindig van s ez a jobboldali carotis lenyomására szűnik. A szemmozgások közül a rect. externus és obliquus superior-nak megfelelők, teljesen megvannak, míg az oculomotorius által beidegzett izmok, beleértve a felső szemhéj emelőjét is, nem működnek. A pupilla tágsága olyan, mint operálás előtt (6 mm.), fényre renyhén reagál. Az alkalmazkodási képesség teljesen megszűnt. A szemfenéken a vénák kissé tágabbak és kanyargósabbak, a szemfenék különben ép. Látása felemelt szemhéj mellett 5/io. A tünetek összességéből a diagnosist minden kétségen kivül pulzáló exophtlialmusra tehetjük. Igaz, hogy a Sattler szerint igen fontos és pathognostikus jel, az orbita felső belső szélén gyakran látható, ujjal könnyen összenyomható, változó nagyságú láthatólag is lüktető kis daganat, mely fölött a zörejek legintensivebben hallhatók, hiányzik, de ez számos esetben vagy egyáltalán ki sem fejlődik vagy pedig csak az exophthalmus hosszabb fennállásakor mutatkozik, midőn az összes intraorbitális vénák tágulása nagy fokúvá lett. A keletkezés oka lehet intraorbitalis vagy intracranialis. Az intraorbitalis keletkezésnél számbavehetö volna az art. ophthalmica aneurysmája, ez azonban igen ritka és kicsisége miatt a tünetek korántsem volnának olyan kifejezettek. Aneurysma spuriumot az orbitában eddig nem észleltek. Aneurysma arterio-Yenosumnál a tünetek szintén hirtelen támadnak ugyan, de a jellegzetes zörejek nem volnának olyan nagy felületen és kiterjedésben, s nem oly intensive hallhatók. Plexiform és cavernosus angiómák, errectilis daganatok (sarcomák) és az orbitalis vénák ilyen nagyfokú tágulása szintén nem képzelhető, épen a gyors keletkezés miatt sem ; de daganat ellen szól az izmok működési zavarának gyors bekövetkezése s a látásnak nem nagy mértékben való rosszabbodása is, valamint az a körülmény, hogy daganatrészletek egyáltalában nem tapinthatók ki. Ellenben az intracranialis ok mellett szólnak a tüneteknek fulminans keletkezése; a szemhéjak duzzanata, a szem kidiilledése, a lüktető, zúgó, zakatoló érzés a fejben, a szemmozgások teljes korlátoltsága s az aránylag nem nagyfokú látásrosszulás, hirtelen, úgyszólván egy csapásra, minden különös behatás nélkül fejlődtek ki. Gondolhatunk egy carotis aneurysmára a sinus cavernosusban, vagy ugyanott a carotis repedésére, esetleg még sinus trombosisra. A carotis internának a sinus cavernosusban levő aneurysmájánál eddig egy esetben sem észleltek exophthalmust, vagy pulzáló daganatot és nem nagyfokú pangási tüneteket. A sinus thrombosisnál az agyi tünetek praevaleálnak s az exitus nem sokáig késik. Nem marad egyéb hátra, mint a carotisnak a sinusban való spontan repedését okul felvenni. Az lehetséges, sőt valószínű is, hogy a carotisnak a sinusban való aneurysmája, megelőzte annak repedését. Az aneurysmák éppen a kanyargós lefutás miatt, az oldalnyomásnak jobban érvényre jutása mellett elég gyakoriak, s az igy elvékonyodott edényfalak jobban praedisponálnak a repedésre, de az is lehetséges, hogy az edényfal usurálását egy mesoarteritis megelőzte s így a vérnyomással szemben ellentállása csökkent. Utóbbi leggyakrabban lueses egyéneknél fordul elő s az betegünknél ki van zárva. Az esetet azért tartottam közlésre érdemesnek, mert mint tudjuk, exophthalmus pulsans rendesen traumás eredetű szokott lenni s az idiopathiás vagy spontán keletkező elenyészően csekély számban észlelhető. A betegség akár egyik, akár másik úton jött is létre, amúgy is ritka, ha tekintetbe vesszük Sattler 1 statistikáját, ki 70 évre visszamenőleg a világirodalomból 106 esetről tud referálni. A 106 eset közül 32 idiopathiás alak van felvéve s e 32 esetre 23 nő jut. E 23 nö közül 7 teherben volt. Tehát a terhesség mintegy praedisponáló momentumnak vehető fel. Csakhogy e 7 nö közül csak egynél lépett fel az exophthalmus puls, a terhesség 2. hónapjában, a legtöbbnél a terhesség végén vagy a szülési fájdalmak és actus közben jött létre, illetve fokozódott a meglevő baj. Egy 1 Graefe-Saemisch. Handbuch d. ges. Augenheilkunde. C. Bd. nö sem volt először szülő, a legtöbbnek már 4 gyermeknél többje volt. Volt olyan is, kinél szív és edénymegbetegedés szerepel. Hogy többször szülőknél az összszervezet ellentállási képessége I csökken, könnyen érthető, hogy szülési actusnál támadhat exophthalmus, ez is magyarázható. A mi nőbetegünk, fiatal erőteljes, s teljesen egészséges, először van teherben, terhességének második i felében van, a szülése rendes lefolyású; mire erre kerül a dolog, az exophthalmus pulsans minden tünetével már előttünk áll s a szülési folyamat semmiképen sem befolyásolja az állapotot. Betegünk elmondja, „hogy épen annyira állt ki a szemem szülés előtt, mint utána“. Trauma nem érte, a ház körüli foglalatosság sem volt oly nagymérvű, mely túlságos megerőltetést kívánt, mert „állapota“ miatt is ügyelt magára. Hogy a terhesség miképen befolyásolja az összszervezetet a pulzáló exophthalmus létrejöttét illetőleg, nem tudjuk. Lehetséges, hogy a táplálkozási viszonyok megváltozása, a szívre rótt nagyobb munka végzése az edényfalak ellenállását csökkenti, Hl. Teheremelés után megvakulás. Közli Bctrlcuy János dr. szemklinikái gyakornok. Gy. A. 29 éves, erős testalkatú molnár 1900. évi november 23-dikán a miatt kereste fel klinikánkat, hogy jobb szemének látása u. a. év november 12-dikén egy zsák emelése közben hirtelen tetemesen megromlott, a látás rosszabbodása fokozódott s 18-dikán még a gyertyavilágot sem látta. A teheremelésekor olyas valamit érzett, mintha fejében valami megszakadt, megrepedt volna ; e kijelentésére azonban nem nagy súlyt fektethetünk, mert az egyén kissé hiányos intelligentiájú. Megvizsgálva a beteget, jobb szemén sem tárgylátása, sem fényéfzése nincsen. Külsőleg semmi különöset sem láthatunk. Pupillája 5 mm. átmérőjű, fényre nem reagál. Töröközegek tiszták, papillája ép. Edények változatlanok. A szemfenéki lelet teljesen azonos az ép bal szemével. A beteg azelőtt teljesen egészséges volt, luest tagad, adenopathiája nincs. Belső szervei épek. 3 gm.-os inunctiokat rendeltünk s elbocsátásakor (1900. deczember 23-dikán) észreveszszük, hogy a papilla valamivel halványabb a túloldalinál, az edények változatlanok. Az inunctiok folytatását elrendeltük. Két hónappal reá ismét jelentkezik. Tárgylátása és fényérzése nincs. Papillája kissé lelapult és teljesen fehér, az edényeken semmi különös nem látszik. A látásromlás hirtelen fellépése, a látásnak körülbelül hat nap alatt való teljes megszűnése, annak egyoldalú volta s utána a látóidegnek aránylag rövid idő alatt bekövetkezett sorvadásos állapota, annak felvételére jogosít, hogy a látóidegnek a chiasmától a bulbusba való betérési helye között keressük az okot. A látóideg vezetése mondhatjuk, néhány pillanat alatt, hirtelen szakadt meg; elsőnek valószínűleg a centrális látás rosszabbodott meg, mert a beteg körülbelül 6 napon át igen keveset ugyan, de mégis észrevesz csekély látást, talán a peripherián ; hogy ez mennyi volt, nem tudjuk. Heveny intoxicatiot már azért is kizárhatunk, mert egyrészt annak körülményei hiányoznak, másrészt az mindig kétoldalú. Hevenyésen lefolyó retrobulbaris neuritisröl sem lehet szó, mert az is rendszerint kétoldalú s nem szokott maradó megvakulást okozni. Azon okok, melyek az idegvezetést megakasztják s egyoldalú vakságot okozhatnak, mint a látóidegnek continuitásában való megszakadása, sérülésnél, zúzódásnál, sérülése csontszilánkokkal, annak összenyomása daganatok által, szintén nem szerepelhetnek, mert erőszakos behatás nem érte, olyan daganatot pedig, induljon ez ki az agyalapból, a látóidegből vagy annak környékéből, mely gyors növekedése által a látást ily hirtelen tönkre tegye, nem képzelhetünk. Legvalószínűbb, hogy vagy az opticus hüvelyében vagy annak törzsében hirtelen vérzés támadt, mely rövid idő alatt tönkretévén a vezetést s utólagosan reactiv gyuladást támasztván, az interfibrillaris kötőszövet zsugorodását létesítette. Ennek felvételére leginkább jogosít a hirtelen látásromlás, a vakságnak egyoldalú volta s azon körülmény, mely azt okozta. Súlyos teheremelés, mint olyan
