Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1901-05-05 / 2. szám
16 ORVOSI HETILAP—SZEMÉSZET 1901. 2. sz. által ajánlott discissiotól és az extractio lineárist Weber-fé\e lándzsa segélyével végezik. Ezek ajánlatára kísértettük meg a klinikán is az extractio lineárist, melyet később iridectomiával kötöttünk össze. Hirschberg1 is elveti a discissiot, mert sebészieden eljárásnak tartja. De ha sebészieden a discissio, ép úgy annak mondható a kerek pupillás extractio is, mert a lencse útjából nem hárítja el az akadályt, a mi azután utóbajok okozója lesz. Hirschberg és Vacher különben lebenyes éxtractiot ajánlanak, ezeken kivid ismeretesek még Fröhlich, Подтип és Joqus eljárásai, melyekről azonban nem szólhatunk, mert az egyetemi szemklinikán nem kisérlettük meg ezeket. Klinikai közlések. Közli: Scholtz Koméi dr. szemklinikái tanársegéd. 1. A szemgolyó ellökődése a szemgödör lágyrészeinek elgenyedése következtében. Egy 41 éves napszámosnö bal arczfelét és szeme táját zsebkéssel összeszurkálták. A bal pofán és halántékon levő 5 szúrt seb a beteg jelentkezésekor már össze volt varrva, a klinikára a szemhéji sérülések gyógyítása végett jött. A bal felső szémhéjon három a szemliéjszéllel köriilbelöl párhuzamos irányú, zúzott szélíi 2—3 cm. hosszú, csak a bőrt illető folytonossághiány van, azonkívül a szemhéj közepe táján a szemhéjszélre merőleges irányban egész szélességében és vastagságában ketté van szelve; ezen utóbbi folytonossághiány erősen tátong, úgy hogy a szemgolyó fedetlen ; az alsó szemhéjon két a szemhéjszéllel párhuzamos a bőr alatti kötőszövetig érő szúrt seb van. Kisebb, de mélyre terjedő folytonossághiányok látszanak a duzzadt cs vérrel aláfutott szemtekei kötöhártyán és Tenon-tokon, a melyek mélyén czafatos szemizomrészletek vehetők ki. A szemgolyó maga épnek látszik. Ezen különböző sebeket a zúzott és szaggatott részek lemetszése után csomós varratokkal egyesítettük. Másodnapra a beteg fájdalmakról panaszkodik, hörn érséke 38'4. A szemhéjak erősen duzzadtak, kékes-vörösek, a szemgolyó erősen protrudált. Harmadnapra a varratok nagy része kivált, a duzzanat fokozódott, a sebektől nyomásra geny ürül. A felső szemhéj legduzzadtabb részén mély bemetszést ejtettünk ; a metszés helyén nagy mennyiségű geny ömlik az orbitából, sondával 4—5 cm. mélyen be lehet hatolni a szemteke mögé. Az összes fonalak eltávolítása után a genyedö sebekbe gazecsikok vezettetnek. A láz még két napig tartott 38'5° körül. A sérülést követő ötödik napra megkezdődött a szétdarabolt szemhéjrészek elhalása és ellökődése ; a szemhéjak és a szemgolyót körülvevő lágyrészek fekete, bűzös genynyel lepett foszlányokat képeznek, a melyek napok múlva részint maguktól leváltak, részint a kötésváltoztatásnál csípővel leszedettek. A szemhéjakat környező bőr alól és az orbita mélyéből állandóan geny ürül. A protrudált szemgolyó corneája hasonlóképen fekete, genynyel lepett s a sérülés utáni 17 napon levált. A szemgolyót körülvevő lágy részek elhalása és leválása oly mértékű, hogy a szemgolyó mintegy csupaszra kipraeparálva fekszik a szemgödörben s csak a látóideggel függ még össze. A következő napon kötésváltoztatáskor a szemteke a leszedett kötésben fekszik, a nekrotizált látóideg szorosan a sclera mögött vált le róla. Ekkor már a genyedés csaknem egészen megszűnt, a visszamaradt lágyrészek élénk sarjadzásnak indultak, úgy hogy négy héttel a sérülés után a kilökődött szemgolyó helyén csak mintegy mogyoró nagyságú tiszta vörös sarjakkal bélelt üreg látszott. Az alsó szemhéj teljesen elpusztult, a felsőnek csak orri és halántéki negyedrésze maradt meg zsugorodott csonk alakjában. Az arczon ejtett sebek közül négy simán, egy pedig genyedéssel gyógyult be. Az egész szokatlan folyamatnak nyilván egy igen virulens fertőzés volt az oka, a mely különösen az orbita mélyébe hatoló mély szórási sebektől kiindulólag okozta a leirt nagykiterjedésü pusztulásokat. i i 1. c. 2. Kétoldali primaer szemgödri vena thrombosis gyógyult esete. Egy 60 éves tanítónő bal szemét fiatal korában állítólag hályog miatt operálták; ezen a szemén azóta nem lát; egy reggel arra ébredt, hogy jobb szemgolyója fáj és látása rosszabb; a nap folyamán fájdalmai mindinkább fokozódtak s eleinte jobb, később baloldali szemhéjai erősen megdagadtak, szemei a szemgödörből kijebb tolultak. Egyúttal erős szédülés fogta el. Következő napon mindezen jelenségek még inkább fokozódtak, jobb szeme látása teljesen megromlott; a beteg rendkívül gyengének érezte magát, szédülése miatt állani nem volt képes, lázról sem ö, sem akkori kezelő orvosa nem tett emlitést. A betegség ötödik I napján az asszonyt a szemklinikára hozták be; a magas termetű I nő rosszúl táplált, rendkívül gyenge, felállani magától nem tud. j Mindkét oldali szemhéjak erősen elödomborodók, duzzadtak, bőrük I fénylő, feszes, a szemhéjszélek közelében több hámtól fosztott terület látszik, a melyeket barna-vörös pörkök takarnak. Mindkét alsó szemhéjon egy-egy félkrajczár nagyságú darabon fluctuatio érezhető. A jobb szemgolyó a szemüvegből annyira ki van tolva, hogy a szemhéjak csak hátsó felerészét takarják. A csupaszon fekvő cornea egy száraz, barnás-fekete szövetté alakult, körülötte nagy chemosis. A szemet visszatolni nem lehet, nyomásra a beteg fájdalmai igen fokozódnak. A bal szemgolyó kisebb mértékben protrudált, úgy hogy csak a szemtekei kötöhártya chemotikus alsó fele tolakodik a szemrésbe. A corneán nehány sima felszinü felszínes folt van, az irisben felül coloboma, a pupilla területe mögött vaskos fehér hártya látszik. Az alsó szemhéjakon tapintható fluctuatio helyén bemetszéseket tettünk, a melyek után kevés híg geny ömlött ki; a fluctuatio helyén az elvékonyodott bőr mögött egész felszínesen fekvő kis tályogok voltak. Abban a feltevésben, hogy orbita-tályöggal van dolgunk, mély bemetszéseket ejtettünk az orbitafalak mentén mind a négy szemhéjon. Ezen sebekből sem a bemetszéskor, sem az egész utókezelés alatt egy csöpp geny sem ürült ki. A beteg az egész kezelés alatt láztalan, de igen gyenge, fájdalmai változó hevességgel folyton tartanak. A protrusio csak felvétele után két héttel kezdett némileg csökkenni mindkét oldalt. A harmadik héten a nekrotizált szarúhártya levált, a lencse kevés üvegtesttel elöesett. A gaze-el tömött sebjáratok mindinkább kitelődnek, a chemosis kevésbbé feszes. A beteg általános állapota lényegesen megjavult, felállani és járkálni támogatás nélkül is képes, kevéssel meghízott, étvágya jó. Kéthónapi kezelés után elbocsátottuk a következő állapotban: A szemhéjakon ejtett sebek begyógyultak ; a jobb szemteke protrusiója köriilbelöl 1 cm., a szemgolyó kisebb, lágy, quadrálódott, az elpusztult cornea helyén a sclera hegesen összenőtt, a chemosis még jelentékeny, de nem feszes, ránczolódott ; fájdalmak nincsenek. A bal szemteke körülbelől rendes helyzetében van, a chemosis kisfoki!, a szem állapota különben változatlan. Tárgylátás nincs, a fényérzés és projectio jó. Az asszony szembajától eltekintve teljesen egészségesnek érzi magát, jó erőben van. A klinikán tartózkodása alatt a bántalom metastatikus eredetére lévén gyanú — a beteget pontos belgyógyászati vizsgálatnak vetettük alá, a mely teljesen negatív eredményű volt, úgyszintén a gége, az orr- és melléküregei egészen épek voltak, fülbaj szintén nem volt megállapítható. A diagnosis megállapításánál két lehetőséget kellett feltennünk, t. i. hogy a baj vagy egy phlegmone orbitae vagy az orbita vénák thrombosisa. Az orbitalis plilegmonét ki kellett zárnunk első sorban azért, mert, mint a fenti leírásból látszik, az orbita mélyébe hatoló bemetszésekből az egész kezelés alatt semmi geny nem ürült ki. Az alsó szemhéjakon levő apró tályogok semmi szín alatt sem eredhettek az orbita mélyéből, egyszerűen rendkívül megfeszített és sok helyen hámtól fosztott bőrnek kívülről történt fertőzésére vezetendök vissza. Másodszor ellene szól egy egyszerű orbitagyuladásnak a baj kétoldali volta; épen azon körülmény, hogy mindkét oldalt egyidöben támadt a protrusio, utal minket arra, hogy a két szemgödör megbetegedésének egy közös okát keressük; ezen közös ok csak a sinus cavernosus thrombosisa lehet, a mely a vena ophthalmicákra folytatódik.