Szemészet, 1900 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1900-01-28 / 1. szám
6 ORVOSI HETILAP — SZEMESZET 1900. 1. sz. a hályogosokat mintegy 20 évvel hamarább kapják műtevésre mint nálunk.1 Falusiak is hamarább hályogosodnak mint városiak. H. ezt a forróságnak tulajdonítja be. Az előbbi tényt lehet egyebek közt a fénynek is beszámítani1 2 és az utóbbit csakis ennek.3 A fényhatás mint a szürke hályognak társokozója mellett szólnak a hályogmagok sokféle nagysága és színe is, mint a hogy azokat a fenti táblázat is bő kiválasztásban nyújtja. Az ott lajstromozott háromféle adat mindegyiknek színéről itt rajzba foglalva szemlélhető. Emlékezetbe vissza kell idéznem, hogy ezek véletlenül összekerült hályogmagok voltak. Sokféleségük kimagyarázása végett szabad rámutatni, hogy — mint már tárgyaltatott és feltehetőleg átalánosan elfogadtatik, kivéve a még kevéssé elismert és (mondjuk ki) még semmiképen sem méltányolt fényhatást — a hályogképződés sokféle tényezőnek tudható be és hogy ezekben (úgy vélem legalább én) a szervezeti tényezők sokféleségével a fénybehatásoknak sokfélesége áll szemközt. Ha az utóbbit nem fogadjuk el, akkor az annyira nagy sokféleség talán nem is enged meg kielégítő értelmezést. visszapillantásokat és következtetéseket meg nem tettük. Az ilyen vizsgálásoktól úgylátszik egy nehézség riaszt eddigelé vissza. Hogy mi a lencsemag, arról physikalis definitio nem adható, mert a magnak éles határolása nincsen. Azonban így volt ez a fény mérésével is ; megegyezés útján kellett az egységet megállapítani. Ennek köszönhető, hogy az idő közeledik, melyben a fényről és színről számszerűleg (fényegységekben és hullámhosszakban) fogunk beszélhetni. Előzetes megegyezés nélkül a felől, hogy mi vétessék lencsemagnak,1 szorosan physikalis, eredményes munka nem is várható.2 A felvetett kérdés az általánosságra is bir némi jelentőséggel, mert mindenféle és öregebb korú búvárok a tudományt személyes tapasztalásaikkal befolyásolják. Ebben pedig mégis csak jó volna tudni, hogy az ő látószervük milyen öregkori változásokban fog valószínűen leledzeni. A nagytekintélyű angol festő Turner esete, hogy hályogjának képződése előtt már évekkel festményeibe rendellenes színezéseket rakott bele, ujjmutatás arra, hogy hasonló más téren is elégszer előfordulhat, habár (és ez a bökkenő!) nem oly könnyen ötlik szembe mint a festészetben. Minden esetre hozzátartozik a tudományos pontossághoz, hogy a hályogmagok nagyság, színezés, súly, térfogat és sűrűség (fajlagos súly) szerint rendszeres vizsgálás alá vétessenek. Az operálásnál a hályog kitolása a belgyógyászok bonczleletezésével áll párirányban, és a kibújt hályog a kórbonczolási készítmény értékével bir. Nem kell eldobni, míg a tanulságos 1 V. ö. Hirschberg, Geschichte d. Augh. in Graefe-Saemiseh, II. Aufl., 1899, 12. Bd., Capitel XXIII. 38. 2 L. Eder, H. d. Phot., I. 330. és köv. ..Die Lichtvertheilung auf der Erdoberfläche.“ A tavaszi napéjegyenlőség idején egy teljes napi összes vegyi fénysugárzás az égről és a napfelületröl: a földsarkon 20, Pétervárott 253, Heidelberg 373, Nápoly 472, Kairo 581, Bombay 601, Ceylon 701, Borneo 716. Az egész évre vonatkozó összegek is fel vannak az i. h. említve. A számok mint viszonyosak értendők itt. 3 Hátha ez a hőhályog tulajdonképen fényhályog ? mely minket csak azért ejt tévesztőbe, mert a vele járó hőséget mindjárt érezzük, a fény által okozott kár pedig csak utóbb derül ki ? Általában is hőhályogban nem tudok hinni. A csarnokvíz a többi testi folyadékkal összefügg, ha felmelegszik, az hamar a többi testbe eloszlik, és ha a lencse tőle megalvadna, a hónaljban is hőfokozást találni kellene. Hogy rövid legyek, hasonlattal élek: tojást csebernyi vízben gyertyalánggal megfőzni nem lehet. A táblázatban felsorolt magok birtokosai bizonyosan már évekkel előbb az ibolyántúli egészen nélkülöző és az ibolyádban meg a kékben is gyengített fényt kaptak látóhártyájukra, mielőtt még a kéreg pépes ellágyulása a látás finomságát észrevehetően zavarni kezdette. És hasonló állapotban levők gyaníthatólag nagyon sokan mozognak az egyidőben élők között a nélkül, hogy a tudomány eddig indíttatot kapott volna a velük való foglalkozásra. 4. Üvegtest. Az emberi szemközegek közül a csarnokvíz után az üvegtest az, mely legkevésbbé színjátszó vagy általában elnyelő. Semmi esetre sem befolyásolja a pálcza- és csaprétegre jutó fény összetételét lényegesen. Csekély színjátszással, mely némileg Hagenbach adataira a közönséges üveg fluorescentiájá-1 Beszáradt készítményen a határ gyakran kifejezett, nedvesen csak az esetek kisebb számában. V. ö. egyébként: Förster, Graefe’s A, f. О. III. 187. 1. és 0. Becker, Anatomie d. gesunden und kranken Linse. 1883. 53. lap. 2 Az orvosi physikának képviselői legilletékesebben segíthetnének ki tanácscsal, mint a hogy az előbbi kuszáit fogalmakat az intraocularis nyomásról, a tensióról és pressióról, helyes útba zökkentették.
